A Bükk nyugati lábánál fekvő Szilvásvárad kedvelt kirándulóhely, az erdei kisvasút, a pisztrángnevelő tavak, a Fátyol-vízesés méltán tették híressé. Egy napra is érdemes eljönni ide, de a sok látnivaló, gyönyörű turistautak miatt inkább 2-3 napra tervezzük a látogatást, akár családdal, akár osztálykiránduláson részt vevő gyerekekkel érkezünk. A Bükk mindig csodálatos, de talán ősszel mutatja meg legjobban igazi arcát, az őszi szünetben mindenképpen érdemes felkeresni Szilvásváradot.

Kirándulásunk első napján kisvasúttal utaztunk a Gloriette-tisztásig, majd onnan sétáltunk vissza Szilvásváradra. A kisvasút méltóságteljesen kanyarog az erdőben, esős időben fedett vagonokkal közlekedik. Felső végállomása a Gloriette-tisztás, ahol egy játszótér várja a gyerekeket, onnan már csak pár lépés a Fátyol-vízesés. Esős időben érkeztünk, de így is gyönyörű volt a környék és a lépcsőzetes kialakulású vízesés.

Ezen az útvonalon tovább haladva megnéztük a Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, s kipróbáltuk az Erdei iskola feladatait. A Szalajka-völgy hatalmas fáinak lombkoronája alatt található az Szabadtéri Erdészeti Múzeum, mely az erdő és az ember kapcsolatát mutatja be, emléket állítva azoknak a mestereknek, akik a fakitermelésben dolgoztak és munkájuk miatt az erdőben éltek. Az erdei munkák során használt eszközökről, a fa szállításának különféle módjairól, s az erdőben élő mesteremberek jellegzetes kunyhóiról tanulhatunk itt. Megtekinthető a fűrészüzem, a faszénégető, a kovácsműhely, a vízimalom és a favágás különböző termékei.

Évgyűrű szelvények segítségével mutatják be, hogyan épül fel a fa törzse: az Évgyűrű kronológia című tabló és a mellette látható 240 éves tölgyfakorong az elmúlt századokba vezet vissza, vizsgálatával környezeti változásokra is következtethetünk. Külön tabló szemlélteti a fák gyökérrendszerét: választ kaphatunk arra a kérdésre, milyen mélyen hatolnak be a gyökerek a talajba, mi a mikorrhiza kapcsolat, vagy mi a gyökérzet fő feladata.

A Szalajka-völgy másik érdekessége az Erdei iskola, ahol a gyermekeket játékos ismeretterjesztő feladatok várják. Egy kijelölt ösvény melletti tábla a következőkre buzdít: „Meleg, napsütötte időjárás esetén vedd le a cipődet és mezítláb sétálj a kijelölt ösvényen! Megtapasztalhatod, milyen érzés döngölt földön, vagy lombos avarral, fenyőavarral, fakéreggel és gyöngykaviccsal leszórt talajon sétálni. Kipróbálhatod mindezt behunyt szemmel is, a korlátba kapaszkodva. Megtapasztalhatod, milyen lehetett az ősembernek mezítláb járni az erdőt.” Tehát ennél a feladatnál a taktilis, tapintásra vonatkozó érzékelés kerül a középpontba.

Tovább sétálva egy hosszú fatörzsre lehetünk figyelmesek, a mellette álló tábla szerint „Ez a hat méter hosszú kocsánytalan tölgy játékra hív Benneteket!”. A fa mintázatát, évgyűrűit számolva a korára lehet következtetni. A törzset ütögetve kettesben „telefonként” használhatjuk a fát: az egyik végén lekopogott ritmust a másik végén a törzsre tapasztott füllel hallani lehet. Vajon mit hall a fában élő kukac a harkálykopogásból?
Egy következő állomáson megvizsgálhatjuk, mekkora „madarak” vagyunk: oldalra kinyújtott karunk távolságát a ragadozó madaraink szárny fesztávolságával hasonlíthatjuk össze. Egy gyermek egerészölyv, két gyermek már rétisas méretű „szárnyakkal” rendelkezik.

Utunk során több kristálytiszta vizű tavat és kis vízeséseket is láttunk. A Szalajka patakban pisztrángot tenyésztenek, amit több kis étteremben meg is kóstolhatunk. A helyben füstölt hal is finom volt, de a roston sült pisztráng az igazi sláger. Az út mellett egy kis vadaspark is van, ahol szarvasokat láttunk, egy ritka, fehér színváltozatú is él itt.

A közelben áll a Kárpátok őre, mely egy faragott faszobor, s a honfoglalás korában a Kárpátok hágóit őrző éber katonai védelmi rendszernek állít emléket. A 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum szomszédságában található. A szobor eredetijét 1915-ben Kolozsváron avatták fel, de 1918-ban a bevonuló román csapatok felgyújtották, elpusztult, így ma a Szalajka-völgyben már csak az élethű másolattal találkozhatunk. A korabeli dokumentumok alapján elkészült emlékmű felállításának célja, hogy felhívja a Kárpát-medencében élő magyarok figyelmét az összefogásra, és érdekeink megalkuvás nélküli képviseletére.

A második napon a Millenniumi kilátóhoz is elgyalogoltunk, mely 36 méter magas. A felső szintről gyönyörű táj tárult elénk, felülről láttuk a fákat, megcsodáltuk a Bükk hegyvonulatait. A kilátó gyalogosan több irányból elérhető, de úthasználati díj megfizetésével autóval is fel lehet menni a parkolóig. A kilátó megközelítéséhez a Millenniumi tanösvényt ajánljuk, mert út közben táblák segítségével tanulhatunk a Bükk élővilágáról, erdőgazdálkodásról, fakitermelésről.

Erdőpedagógiai szempontból a Bükki Nemzeti Park mindenképpen hasznos úti cél. Akik nemcsak kirándulni szeretnének, azoknak is számtalan lehetőség adott Szilvásváradon: az extrém bob pálya, a kalandpálya, bicikli bérlési lehetőség, lovaglás és lovaskocsikázás, kulturális programok. Családdal is érdemes ellátogatni Szilvásváradra, de erdei iskolai programhoz, osztálykiránduláshoz is érdekes és változatos helyszínt jelent.
Fotók: Papp Sólyom