A fokozottan védett kerecsensólyom legjelentősebb veszélyeztető tényezője a középfeszültségű villanyoszlopokon bekövetkező áramütés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve, a veszélyes oszlopok azonosítása és a madárvédelmi beavatkozások elősegítése érdekében a LIFE SakerRoads projekt keretében 2026 októberében nagyszabású felmérést végzett, amelynek során összesen 2281 villanyoszlopot vizsgáltak meg a Jászságban, a Borsodi-Mezőségben és a Dévaványai-síkon. Az MME, nemzeti park igazgatóságok és önkéntesek közreműködésével a három kiemelt projektterületen végzett középfeszültségű oszlop (KFO) felmérése során 290 védett és fokozottan védett állat tetemét dokumentálta, a tetemek összesített természetvédelmi értéke meghaladja…
Tovább olvasomKategória: Állatvédelem
Új online kereső segít felfedezni a hazai madárvilágot
Merre induljunk madarászni? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján elindult a Madarászhelyek Magyarországon felület. A Tudástár menüpont alatt található, folyamatosan bővülő adatbázis hazai madármegfigyelő helyeket mutat be, és abban segít, hogy kezdők és tapasztalt természetjárók egyaránt megtalálják a nekik megfelelő úti célt, legyen szó egy hajnali lesről vagy egy könnyű családi kirándulásról. A helyszínek tájegység, élőhelytípus és kiemelt évszak szerint szűrhetők, a keresőben pedig madárfajra is rá lehet keresni. Az adatlapok megmutatják, mely hónapokban érdemes felkeresni egy területet, milyen madárfajok megfigyelésére számíthatunk, milyen élőhelyek és természetvédelmi oltalom jellemzik,…
Tovább olvasomÁllatbarát tanösvény építése autista diákokkal
Állatbarát tanösvényt építettünk a Bibiána Alapítvány Autisták Általános Iskolájában autista diákjainkkal, ami tyúkólból, madáretetőből, madáritatóból, sünodúból, békamenedékből, gyíkvárból és rovarszállóból áll. Tavasszal tovább bővül lepkecsalogató itatóval is. Ezen állomások közül három kivételével már rendelkezett az udvarunk, de a sünodú, a gyíkvár és a békamenedék megépítésre várt. A három leányzónk segítségével három csoportra oszlott a csapat. Minden lány választott fiú segédet magának és elkezdődött a munka. Az udvaron és az erdőből összegyűjtöttük az alapanyagokat, majd építkezni kezdtünk. A feladat koordinálása alapján a sünik egy faágakból, levelekből, mohából épült odúban vészelhetik át a telet.…
Tovább olvasomDNS-vizsgálattal azonosítottak egy közel 23 éves parlagi sast
Magyarországon született, három másik országban költött, és 32 fiókát nevelt fel az a parlagi sas tojó, amely 2026 januárjában, Ausztriában pusztult el. A rendkívüli kort megélt madár származását nemzetközi együttműködés és DNS-vizsgálatok segítségével sikerült tisztázni. Tudomásunk szerint a világon eddig ismert hatodik legidősebb vadon élő parlagi sas volt.A parlagi sasok nem ismerik az országhatárokat – ezt példázza annak a tojónak a története, amely 2003-ban a Mátrában, Abasár közelében kelt ki, és 2003. július 3-án kapott gyűrűt. Öt évvel később már Ausztriában, Hausbrunn közelében próbált költeni, majd 2009-ben Szlovákiában, a Morva…
Tovább olvasomMűfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…
Tovább olvasomA mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület partnerként vesz részt „A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések” című, HUSK/2302/1.2/114 számú, #emys elnevezésű, az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program keretén belül megvalósuló, a mocsári teknős (Emys orbicularis) védelmét célzó nemzetközi projektben. A projekt vezető partnere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, amely az MME mellett a szlovák BROZ természetvédelmi egyesülettel dolgozik a faj hosszú távú megőrzéséért a határ menti térségben. A projekt célja a térségben élő mocsári teknős állomány elterjedésének felmérése, állománynagyságának és veszélyeztetettségének becslése terepi vizsgálatok alapján. A program keretében a…
Tovább olvasomVigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…
Tovább olvasomEmber és természet kapcsolata – a Farkasvér című könyv tükrében
Gondolatok a környezeti és állatvédelmi nevelésről a bölcsődében – szemléletformáló szakmai tanulmány Kerstin Ekman Farkasvér című regénye alapján. Sokan hiszik, hogy a környezeti nevelés az óvodában vagy az iskolában kezdődik. Valójában már a bölcsőde az a hely, ahol a legkisebbek lelkében elvetjük az empátia első magvait. De hogyan válhat egy nyers, skandináv regény a bölcsődei kisgyermeknevelők szemléletformáló iránytűjévé? Kerstin Ekman Farkasvér című műve húsbavágó kérdéseket tesz fel a modern ember elidegenedéséről, és rávilágít az állatvédelem-pedagógia alapvető igazságaira. A történet Svédországban játszódik, és egy idős, 70 éves fővadász 2-3 évét mutatja…
Tovább olvasomAz MME kutatói kulcsszerepet játszanak a FALCOPOLIS-projektben
Világszenzáció! Magyar felfedezésről tudósít a National Geographic! Tudomásunk szerint először vett át és közölt nemzetközi lapjaiban magyar természettudományos felfedezést a National Geographic. A Magyarországról indult kutatás a kék vércsék vonulását műholdas jeladókkal követve jutott el Angolába, ahol a tudomány számára addig ismeretlen méretű ragadozómadár-gyülekezőhelyet azonosítottak: ez FALCOPOLIS, „egymillió kék vércse otthona”. A szeptemberi nemzetközi számban megjelent riportot Ed Yong Pulitzer-díjas író és Stiller Ákos magyar fotós jegyzi. A magyar nyelvű lapszám októberben jelenik meg, így a magyar sikertörténet világszerte akár 300 millió olvasóhoz is eljuthat. FALCOPOLIS-t (FALCO= sólyom POLIS= város(állam))…
Tovább olvasomÚj helyen látható az öt hónapos vörös panda kölyök
A Budapesti Állatkert India-házában látható Cékla, a közel öt hónapos vörös panda kölyök. A bájos külsejű állat Budapesten született, de mivel életének harmadik hónapjában elveszítette anyját, felnevelését a gondozók vették át. Nyáron egy rövid ideig a szerencsésebb látogatók már megleshették, de mostantól a tervek szerint folyamatosan látható lesz egészen addig, amíg egy másik európai állatkertbe nem utazik a ritka faj megmentését szolgáló állatkerti tenyészprogram keretében. Október 13-ától csodálhatják meg a látogatók Céklát, a Fővárosi Állat- és Növénykertben született nőstény vörös panda kölyköt. A vörös bundás kisállat azonban nem a vörös…
Tovább olvasom
