Kategória: Állatvédelem

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

A legkisebb falvakban is közös ügyünk az állatvédelem

Szerkesztőség

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány állatvédelmi oktatást és interaktív foglalkozást tartott a Baktakéki Körzeti Általános Iskola és Csenyétei Tagintézmény alsó tagozatos diákjai számára. Az eseményen Léczfalvi Kinga állatasszisztált foglalkozásvezető négylábú társával, Pollival, valamint Nagy Csilla, az Alapítvány projektvezetője vett részt. A program az iskola, a településvezetés és az Encsi Járási Hivatal vezetőjének meghívására valósult meg. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány számára kiemelten fontos, hogy az állatvédelmi szemléletformálás és oktatás az ország minden pontjára eljusson, különösen azokra a településekre, ahol a társadalmi és gazdasági nehézségek miatt kevesebb lehetőség jut…

Tovább olvasom

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME

Szerkesztőség

Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert és Gajdos László élő környezetért felelős minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.  Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a…

Tovább olvasom

Állatvédelmi Ösztöndíjprogram – 110 ösztöndíjas vehet részt állatvédelmi képzéseken

Szerkesztőség

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 2026-ban is folytatja nagysikerű Állatvédelmi Ösztöndíjprogramját. Az idei program keretében összesen 110 ösztöndíjas hely válik elérhetővé nyolc, az állatvédelem különböző területeit lefedő képzésen. A kezdeményezés célja, hogy tovább erősítse a magyar állatvédelem szakmai hátterét, és felkészült szakemberekkel segítse az állatok jóllétének és védelmének hosszú távú biztosítását. A diplomát nem igénylő és a posztgraduális képzésekre augusztus 12-ig lehet jelentkezni az Alapítvány weboldalán. A tudás az állatvédelem egyik legfontosabb eszköze Az állatvédelem ma már egyre összetettebb szakmai terület, ahol a jó szándék önmagában nem elegendő. Számos feladat – legyen szó…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat – lakossági felhívás

Szerkesztőség

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a szarvasbogarakra!

Szerkesztőség

Élőhelyeinek drasztikus megfogyatkozásával az utóbbi időben a szarvasbogár egyedszáma is jelentősen csökkent, így besorolódott a fenyegetett élőlények táborába. Magyarországon mind a nagy, mind a kis szarvasbogár hivatalosan védelem alatt áll. Mi is tehetünk értük kertünkben, lakókörnyezetünkben: az élőhelylétesítés mesterséges eszköze egy félárnyékos helyen, friss fából készített rönkpiramis, amelyet részben a földbe süllyesztett, függőlegesen álló fahasábokból lehet összeállítani.A rovaroknak kellenek a fák, nekünk pedig kellenek a rovarok. Még ha nem is vagyunk teljesen tudatában, hogy mennyire. Ezért nyugodtan meghagyhatunk egy fatuskót a kertben, mert hamarosan kivirágzik körülötte az élet, és többek…

Tovább olvasom

Új esélyt kapott a Börzsönyből mentett vadmacska kölyök

Szerkesztőség

Különleges akció zajlott le néhány héttel ezelőtt a Börzsönyben, ahol egy elárvult macskakölyköt sikerült kimenteni szorult helyzetéből a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek. A kölyök a Budakeszi Vadaspark állatgondozóinak szakértő kezei között annyira felerősödött, hogy június elején megtörténhetett az első vérvétele, amelyből kiderült, hogy a harcias természetű kölyök genetikailag is tisztavérű vadmacska. A macskakölyök története májusban kezdődött, amikor kirándulók halk nyávogásra figyeltek fel a Börzsöny egyik félreeső területén, és értesítették a szakembereket. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a természetvédelmi gyakorlatnak megfelelően először nem avatkoztak közbe, hanem vadkamerák segítségével figyelték…

Tovább olvasom

A kerecsensólymok nyomában – jeladóval

Szerkesztőség

A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.  2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen…

Tovább olvasom

Pusztai macska és ázsiai vadkutya kölykök a Budapesti Állatkertben

Szerkesztőség

Pénteken reggel mutatkoztak be a médiának a Budapesti Állatkert ázsiai vadkutya kölykei, illetve egy manul, azaz pusztai macska kölyök is. A bemutató apropója, hogy a kéthónapos apróságokat az állatkerti szakembereknek kézbe kellett venniük az ilyenkor szokásos protokoll elvégzéséhez. Mindegyik állatnak megállapították a nemét és lemérték a súlyát, kombinált védőoltást és féreghajtó pasztát kaptak, illetve az előírásoknak megfelelően egyedi azonosító chipet is. A pusztai macska kölyök hímnek bizonyult, súlya pontosan 750 gramm. Az öt ázsiai vadkutya közül hármat nősténynek, kettőt hímnek találtak a szakemberek. Súlyuk a mérlegelésnél kiegyenlített volt, a legkisebb…

Tovább olvasom

Állatbarát óvodakert Nagykanizsán

Fehér-Varga Bettina

Óvodakertünk története régre nyúlik vissza. Nagykanizsa Központi Óvoda Pipitér Tagóvodája városunk egy nyugodt, kertvárosi részén található. Kiskanizsán élő családok generációkon át kertgazdálkodással foglalkoztak. Napjainkra ez a hagyomány átalakult: a nagyobb kertészetek és a családi használatra kialakított kertek vették át a korábbi termelőkertek szerepét. Dédszüleink és nagyszüleink idejében azonban virágkorát élte a kertekben megtermelt zöldségek és gyümölcsök piaci értékesítése. A kiskanizsai asszonyok friss terményeikkel rendszeresen ellepték a környező piacokat, innen ered a kiskanizsai emberekre máig használt „sáska” elnevezés. Ahogy a helyi kertek, így óvodánk kertje is már sokféle arcát megmutatta. Folyamatos…

Tovább olvasom