Kategória: Állatvédelem

Adománygyűjtés – örökbefogadható Csepke, a vadló

Szerkesztőség

15. alkalommal indult útjára a „Jónak lenni jó!” adománygyűjtő kampány!Idén a háború sújtotta Kárpátalján élő beteg, árva és otthonukat vesztett gyermekek támogatására gyűjtenek. A nemes ügy mellé csatlakozott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság is, egy igazán különleges felajánlással: Örökbe fogadható a „Vadlovak – Hortobágyi mese” című film ikonikus főszereplője, Csepke!– született: 2018. május 5.,– 7 éves és két csikója van,– a világ egyetlen igazi vadlófajának, a Przewalski-lónak a képviselője. Induló licit: 200 000 Ft A szerencsés örökbefogadó évente három alkalommal szakvezetés kíséretében személyesen is meglátogathatja Csepkét a Hortobágyon, ami egy…

Tovább olvasom

Elkezdődött a Nagy téli madárles

Szerkesztőség

Nagy téli madárles címmel ismét lakossági madárszámlálási akcióba kapcsolódhatnak be az érdeklődők. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel ismét, immáron 3. alkalommal az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket 2025. december 6-ától 2026. február 28-ig. A 2025/2026-os szezontól közel egy hónappal kibővült számlálás célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Az okostelefonos alkalmazással és internetes segédanyagokkal támogatott számolásban bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy…

Tovább olvasom

A hazai turulpárok száma meghaladja a kétszázat!

Szerkesztőség

A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya. Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több, mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et.  A megfigyelt…

Tovább olvasom

Felhívás – költési időszak előtt végzendő munkák

MME

A tapasztalatok alapján a leggyakoribb tevékenységek, melyek az ország lakosságát, az önkormányzatokat, az állami szerveket és a gazdasági élet szereplőit leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak, a következők: az épületfelújítások, a fák visszavágása és az elektromos hálózati oszlopok és vezetékek javítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak végétől az új kezdete előtti öt hónapban lehet és kellene elvégezni a következő, természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek áprilistól…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat!

Szerkesztőség

A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…

Tovább olvasom

Vadlovak költöztek az Őrségbe

Szerkesztőség

Néhány nappal ezelőtt négy Przewalski-ló költözött a Pentezug Rezervátumból (Hortobágyi Nemzeti Park) az Őrségi Nemzeti Parkba. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen – ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él – a korábbinál nagyobb létszámú állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják az élőhelyüket. A két nemzeti park igazgatóság és a fajjal kapcsolatos tenyésztői munka nemzetközi koordinálását végző Prágai Állatkert két évvel ezelőtt állapodott meg arról, hogy összesen nyolc vadló települhet át a Pentezug Rezervátumból az Őrségbe. Az állatok első csoportja…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Szerkesztőség

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

Rekordszámú kék vércse gyülekezés a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Szerkesztőség

Az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak. Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapataival találkozhatunk egyszerre szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak. A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kék vércse csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom