Kategória: Tudástár

A sárgahasú unka az év kétéltűje 2025-ben

Szerkesztőség

A sárgahasú unka (Bombina variegata) rendszertanilag az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozik. Pupillájuk szív alakú, hátsó lábuk ujjai között fejlett úszóhártya feszül. Az unkafélék családjának tagjai nagyobb számban Ázsiában fordulnak elő, néhány képviselőjük viszont kizárólag Európában található meg. A sárgahasú unka korábban „hegyi unka” néven is ismeretes volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországon a sárgahasú unka elterjedése szigetszerű, egyes középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik. A sárgahasú unka Magyarországon a hegy- és dombvidéki vizes élőhelyeket kedveli. Élőhelyei főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben találhatóak, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben…

Tovább olvasom

A böjti réce lett az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte, mely viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat!

Szerkesztőség

A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…

Tovább olvasom

Újrahasznosított karácsonyfák

Szerkesztőség

A keresztény ünnepkörben január 6-án, a minden évben azonos dátumra eső vízkereszt napján szokás leszedni a karácsonyfát. Ekkor véget érnek a téli ünnepek, s a farsanggal elkezdődik a várakozás a tavaszra. Egyre gyakoribb, hogy a családok műfenyő mellett ünnepelnek, de mit tehetnek a fával azok, akik „igazi fát” állítottak? Az adventi időszakban a fenyőágakból készített koszorú, karácsony ünnepén pedig a szobában felállított fenyőfa illata tölti be a levegőt. Ezt a mással össze nem téveszthető kellemes illatot olyan gyógyhatású illóolajok adják, amelyeket légúti megbetegedések esetén sikerrel alkalmazhatunk a gyorsabb gyógyulás érdekében.…

Tovább olvasom

Környezetgazdagítás és állatok karácsonya a budapesti Állatkertben

Szalontai Kriszta

Környezetgazdagításnak tekinthető az állatok életkörülményeinek minden olyan javítása, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy természetes módon viselkedjenek. A környezetgazdagítás célja, hogy értelmes elfoglaltságot adjunk az állatoknak. Hiszen amíg a természetben egész nap táplálékot, ivóvizet, búvóhelyet, párt keresnek, addig az állatkertben, ahol mindent készen megkapnak, sok szabadidejük marad, s ha ezt nem töltjük ki a természetes viselkedésükhöz kapcsolódó elfoglaltsággal, akkor unatkozni kezdenek. A budapesti Állatkert munkatársai folyton valamilyen környezetgazdagítási megoldáson törik a fejüket, amelynek eredményeit a látogatók is lépten-nyomon láthatják. Ilyen környezetgazdagítási lehetőséget nyújt a karácsony is: a fővárosi Állatkertben finomságokkal…

Tovább olvasom

A sokoldalú bükk ökoszisztéma-szolgáltatásai

Szerkesztőség

A köztudat az erdőt elsősorban rekreációs és szociális térnek tekinti, emellett nemcsak gazdasági erőforrás, hanem az emberiség elemi létfeltételeinek fenntartásához is hozzájárul, például a klímaváltozást fékező szénmegkötéssel. Ökológiai szempontból az erdők kritikus fontosságú élőhelyet biztosítanak nem csak növényfajok számára, hanem a vadon élő állatoktól egészen a talajban élő mikroorganizmusokig. A bükk sokoldalú szolgáltatásaival kiemelkedik népszerű és látványos fafajaink közül, és 2024-ben az Év Fája lett. Szerepe és megítélése hűen tükrözi a társadalmi megítélés és a gazdaság áramlatainak gyors változását az idők során. Már hosszú ideje felismerték, hogy az erdők jelentősége…

Tovább olvasom

Medve nyomok a Bükkben

Szerkesztőség

Az elmúlt időszakban számos hír jelent meg a közösségi médiában, illetve az országos sajtóban a Bükkben előforduló medvékkel kapcsolatban. A Kárpátok barnamedve állományának növekedése és az élőhelyeiken végbemenő változások következtében az elmúlt évek során egyre gyakrabban észlelhetünk barnamedve előfordulására utaló nyomokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A kárpáti medveállomány elterjedési határa eléri a faj számára alkalmas hazai élőhelyeket. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei minden, számukra bejelentett medve-észlelést igyekeznek kivizsgálni, ellenőrizni. A megbízható alapadatok nem csak a faj dokumentált előfordulásának megerősítéséhez és az esetleges konfliktushelyzetek megelőzéséhez szükségesek. A…

Tovább olvasom

A hársméz jótékony hatásai

Szerkesztőség

2024-ben Magyarországon összesen 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, a méhcsaládok száma 1,2 millió. A méhsűrűség négyzetkilométerenként 13 méhcsalád, ez nálunk a legmagasabb a világon. Összehasonlításul, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhcsalád van, és 600 ezren méhészkednek összesen. Az Agrármarketing Centrum őszi kampányának fókuszában a hársméz áll, mely nem csak kitűnő mézalternatíva, de egészségre gyakorolt hatásai is egyedülállóak, ráadásul hazánkban a fajtamézek között az egyetlen olyan méz, mely őshonos növényről származik: az ezüstlevelű hársfáról (Tilia tomentosa). A hársméz a téli időszakban különösen ajánlott csemege, hiszen kifejezetten a meghűléses, torokfájós időszakban…

Tovább olvasom

Szemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért.  Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…

Tovább olvasom

A Vértesi Natúrpark monográfiája

Szerkesztőség

A több mint ezer oldalt is meghaladó, a Vértest és környékét számos oldalról bemutató kétkötetes kiadvány 2019 tavaszán került az olvasó közönség elé. Viszló Levente, a kötet szerkesztője és a Vértes iránt elkötelezett szakemberek több mint 6 éves munkájának gyümölcse a könyv, melyben egészen az őskortól kezdve napjainkig vizsgálják Magyarország egyik jellegzetes táját, a Vértesi Natúrparkot és környezetét. A könyv első kötetében megismerhetjük a Vértes természeti viszonyait, területeinek évezredeken át húzódó változásait, vízrajzát, növény- és állatvilágát, továbbá betekintést nyerhetünk a Natúrpark településeinek gazdaságtörténetébe is, mely magába foglalja a mezőgazdaság, erdészet,…

Tovább olvasom