Kategória: Tudástár

Fiókamentés – a talált madárfiókák többsége nem árva

Szerkesztőség

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad! A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen…

Tovább olvasom

Saját tükörképükkel harcoló madarak

Szerkesztőség

Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…

Tovább olvasom

Szentélyerdők Magyarországon

Szerkesztőség

A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését. Mitől lesz egy erdő szentélyerdő? Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie: – Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák – Jellemezze őket magas természetesség – Őrizzen egyedi táji értékeket – Élővilága minél gazdagabb legyen Miért fontosak a szentélyerdők? A szentélyerdők különlegessége…

Tovább olvasom

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Szerkesztőség

A magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt  két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. Itt az idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni a fecskebarát falfelújítást és a sárgyűjtőhelyek elhelyezését, továbbá felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.…

Tovább olvasom

Idegenhonos fenyvesek gyérítése őshonos fajok megóvása érdekében

Szerkesztőség

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak…

Tovább olvasom

Az Év Rovara a sávos szitakötő

Szerkesztőség

Az Év Rovara 2025-ben – internetes és papíralapú szavazás végeredményeként – a sávos szitakötő (Calopteryx splendens) lett. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy az Év Rovarát három jelölt közül lehet kiválasztani, melyeket egy közös tulajdonság köt össze egymással. A 2025-ös Év Rovara címért induló mindhárom jelöltre igaz, hogy jelentős ivari kétalakúság, másnéven ivari dimorfizmus jellemző rájuk. A jelölt fajok a sávos szitakötő (Calopteryx splendens), az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), valamint az öves tavasziaraszoló (Lycia zonaria) voltak. A Magyar Rovartani Társaság rajtuk keresztül igyekezett ráirányítani a figyelmet erre az igen…

Tovább olvasom

Veszettség és rókavakcinázás

Szerkesztőség

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik. A veszettség egy vírus okozta fertőző betegség, amely a tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű. A veszettség vírusát a beteg állatok főleg nyálukkal, harapás útján terjesztik. A vírus a házi és vadon élő emlősállatok minden faját megbetegítheti. A veszettség ősidők óta ismert, azonban fertőző eredetét csak a XIX. században sikerült azonosítani. A betegség világszerte előfordul, de Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma. Hazánkban a 2018 és 2021 közötti időszakban nem…

Tovább olvasom

Különleges vadlúd Csákvár mellett

Klippel Dávid

Az első vadlúdcsapatok 2024 október elején jelentek meg Csákvár környékén. Ezek a madarak több ezer kilométeres út során jutnak el hazánkba, hogy a téli hónapokat a telelőterületeken töltsék. Ezek a nagyméretű vízimadarak a legelő életmódra specializálódtak, és ott, ahol nem vadásszák őket, meglehetősen nyugodtan viselkednek. A Csákvár mellett található Téglaházi kubikgödrök kedvelt területe a ludaknak, ahol a téli hónapok nappali óráiban több ezer példány is megfigyelhető. Az itt legelő vadludak legnagyobb része (90–95%-a) nagy lilik (Anser albifrons). Ha azonban jobban szemügyre vesszük ezt a nagy madártömeget, olykor ritka példányokat is…

Tovább olvasom

Hazánkban telelő erdei fülesbaglyok

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1.037 helyszínen, 13.867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból…

Tovább olvasom

A Téli madárles eredményei

Szerkesztőség

A Téli madárles című madármegfigyelési akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) programba. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó, nagy sikerű országos madárszámlálást 2024. december 28 – 2025. február 28. között. A 2024/2025-ös Téli madárles során 1.115 résztvevő, 1.276 helyszínről, 6.354 megfigyelést küldött be, 121 faj, 208.145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következőkképpen alakult:  széncinege:     16.262 példány mezei veréb:     4.940 példány kék cinege:       4.525 példány…

Tovább olvasom