Kategória: Tudástár

Új esélyt kapott a Börzsönyből mentett vadmacska kölyök

Szerkesztőség

Különleges akció zajlott le néhány héttel ezelőtt a Börzsönyben, ahol egy elárvult macskakölyköt sikerült kimenteni szorult helyzetéből a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek. A kölyök a Budakeszi Vadaspark állatgondozóinak szakértő kezei között annyira felerősödött, hogy június elején megtörténhetett az első vérvétele, amelyből kiderült, hogy a harcias természetű kölyök genetikailag is tisztavérű vadmacska. A macskakölyök története májusban kezdődött, amikor kirándulók halk nyávogásra figyeltek fel a Börzsöny egyik félreeső területén, és értesítették a szakembereket. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a természetvédelmi gyakorlatnak megfelelően először nem avatkoztak közbe, hanem vadkamerák segítségével figyelték…

Tovább olvasom

A kerecsensólymok nyomában – jeladóval

Szerkesztőség

A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.  2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen…

Tovább olvasom

A klímavédelem a talajjal kezdődik: lezárult a hazai SOILATHON

Szerkesztőség

A talaj állapota nemcsak azt határozza meg, milyen termést takaríthatunk be a földekről, hanem azt is, milyen környezetet hagyunk a következő generációkra. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a talajok romló állapota olyan kihívások, amelyek új megoldásokat követelnek. Erre kereste a választ a SOILATHON innovációs verseny, ahol fiatal szakemberek és innovátorok mutatták be elképzeléseiket a talajok szénmegőrző és szénmegkötő képességének javítására. A Soil Innovation Partnership (SIP) kezdeményezés részeként, a Nemzeti KAP-hálózat és a HUN-REN ATK Talajtani Intézet szervezésében megvalósult versenynek 2026. június 16-án az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adott otthont. Az…

Tovább olvasom

Pusztai macska és ázsiai vadkutya kölykök a Budapesti Állatkertben

Szerkesztőség

Pénteken reggel mutatkoztak be a médiának a Budapesti Állatkert ázsiai vadkutya kölykei, illetve egy manul, azaz pusztai macska kölyök is. A bemutató apropója, hogy a kéthónapos apróságokat az állatkerti szakembereknek kézbe kellett venniük az ilyenkor szokásos protokoll elvégzéséhez. Mindegyik állatnak megállapították a nemét és lemérték a súlyát, kombinált védőoltást és féreghajtó pasztát kaptak, illetve az előírásoknak megfelelően egyedi azonosító chipet is. A pusztai macska kölyök hímnek bizonyult, súlya pontosan 750 gramm. Az öt ázsiai vadkutya közül hármat nősténynek, kettőt hímnek találtak a szakemberek. Súlyuk a mérlegelésnél kiegyenlített volt, a legkisebb…

Tovább olvasom

A permakultúra rendszere választ ad a klímaváltozásra is

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 12. rész Az elmúlt években egyre több gazdálkodó és kerttulajdonos tapasztalja meg, hogy a korábban kiszámítható évszakok helyét lassan átveszi a szélsőséges időjárás, amely hosszú aszályos időszakokkal, hirtelen lezúduló csapadékkal és egyre kiszámíthatatlanabb hőmérsékleti ingadozásokkal nehezíti meg a mindennapi életet. A klímaváltozás hatásai már nem csupán tudományos konferenciák témái, hanem a falusi kertekben, a kisgazdaságokban és a városi közösségi kertekben is jól látható valósággá váltak. A kiszáradó talaj, a korábban megszokott terméshozam csökkenése és a növényeket érő hőstressz sokakat arra késztet, hogy új megoldásokat keressenek a túlélés…

Tovább olvasom

Hogyan (ne) mentsünk denevért?

Szerkesztőség

A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Egészen közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem történik meg. Mit tegyünk, ha mégis közelről találkozunk egy denevérrel, különösen, ha segítségre szorul? Segítsünk neki! A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. A denevérnek segítségre van szüksége: A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy…

Tovább olvasom

A hortobágyi vadlovak már szabadon élnek új élőhelyükön

Szerkesztőség

A tavaly a Hortobágyi Nemzeti Park Pentezugi Vadlórezervátumából Kazahsztánba szállított egyedeket május végén szabadon engedték a közép-kazahsztáni Altyn Dala területén. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a lovak kiválóan viselték az utazást és a környezetváltozást, egészségesek, jó kondícióban vannak, és sikeresen alkalmazkodtak új élőhelyük kihívásaihoz. A visszatelepítési programban kiemelt szerepet játszik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, amely közel három évtizede vesz részt a világ utolsó fennmaradt vadlófajának megőrzésében. A Hortobágyon, Pentezugban él Európa legnagyobb félvad körülmények között tartott Przewalski-vadló állománya. A természetközeli környezetben nevelkedett állatok különösen alkalmasak a vadonba történő…

Tovább olvasom

Kenese kincse: a tátorján nevű növényritkaság

Szalontai Kriszta

A Balatonkenesei-Tátorjános Természetvédelmi Terület egy védett terület a Veszprém vármegyei Balatonkenesén. Nevét az itt őshonos tátorjánról kapta: a meredek partoldalon különleges löszfalnövényzet él. A város egyik jelképe ez a növényritkaság, melynek országosan védett élőhelye a Soós hegy. A városközpontból jelzett „sárga T” tanösvény vezet föl az élőhelyéhez, a Soós-hegyre. Az út mentén ismertető táblák is segítik a tájékozódást, a Soós-hegyi kilátóból pedig csodás balatoni panoráma tárul elénk. A tátorján (Crambe tataria, gyakran Crambe tatarica) a keresztesvirágúak rendjének káposztafélék családjába tartozó tátorján nemzetség egyik növényfaja. A tátorján lágy szárú, évelő növény, dúsan…

Tovább olvasom

Júliusban megnyílik a Biodóm egy része

Szerkesztőség

Alig egy hónappal a Biodóm – pontosabban a Biodóm központi csarnokában készülő városi oázis – megnyitása előtt az Állatkert helyszíni bejárást szervezett a sajtó képviselői részére. Az érdeklődő újságírókat dr. Sós Endre, az Állatkert főigazgatója vezette végig munkatársaival a létesítmény azon részében, amelyet júliustól a közönség is megcsodálhat az intézmény új, állandó látványosságaként. Az új bemutatóhelyen trópusi-szubtrópusi növények, érdekes és ritka állatok lesznek majd láthatók, sőt, az intézmény életnagyságú dínókkal is készül a megnyitóra. Városi oázis a Biodómban A Biodóm központi csarnokában készülő városi oázis július elejére tervezett megnyitása újabb…

Tovább olvasom

Bizonyítékok a magyarországi székicsérek vonulási útvonaláról és telelőhelyéről

Dr. Kiss Ádám, Dr. Tóth Pál János, Kapocsi István

A székicsér (Glareola pratincola) kipusztulással közvetlenül fenyegetett, fokozottan védett partimadár-fajunk, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság egyik „zászlóshajó” faja, amelynek védelmére kiemelt figyelmet fordítunk. A védelmének szervezése mellett célzott kutatási tevékenységeket is végzünk a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék együttműködésével, amelyek során szerzett információk szintén a faj védelmét szolgálják. A hazai, illetve az összes Kelet-Európában fészkelő székicsér-populáció vonulási útvonala és telelőterülete hosszú ideig ismeretlen volt. Csupán feltételezések és eseti megfigyelések alapján lehetett sejteni, hogy ezek az állományok valahol Közép-Afrikában, a Szaharán túli területeken telelnek. A tavalyi évben, az MBH…

Tovább olvasom