Kategória: Tudástár

Esőcsinálás, avagy hogyan hozzuk vissza a vizet a tájba

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 13. rész A permakultúra egyik legfontosabb felismerése, hogy a víz nem csupán egy természeti erőforrás, hanem maga az élet alapja. Egy egészséges táj nem attól lesz termékeny, hogy sok eső hullik rá, hanem attól, hogy képes megtartani azt a vizet, amely megérkezik. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló felhőszakadások, ezért ma már nem elegendő csak várni az esőt. A feladatunk az, hogy segítsünk a tájnak újra vizet gyűjteni és megőrizni. A permakultúrában ezt gyakran nevezik jelképesen „esőcsinálásnak”, bár természetesen nem…

Tovább olvasom

Kőrisrontó karcsúdíszbogár pusztítja a hazai kőrisállományt

Szerkesztőség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik. A hazai és európai kőrisállományok, köztük a magyar kőris regionális alfaj védelme érdekében a növényvédelmi hatóság folyamatosan végzi a felderítést és megteszi a szükséges szigorú intézkedéseket. A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben a lakosság és az erdészeti szakemberek együttműködése is jelentős segítséget nyújthat. A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

Folyamatos védekezés szükséges a kullancsok ellen

Szerkesztőség

A kullancsok egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. Nemcsak az emberek, a háziállatok számára is. A melegebb hónapokban jelentősen megnő az élősködőkkel való találkozás esélye, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fokozott óvatosságra és a megelőző intézkedések következetes alkalmazására hívja fel a figyelmet. A kullancsok több súlyos betegséget is terjeszthetnek, köztük a Lyme-kórt és a vírusos agyvelőgyulladást. A veszély azonban nemcsak az embereket érinti: a kutyák és macskák is könnyen összeszedhetik az élősködőket, amelyeket észrevétlenül az otthoni környezetbe is behurcolhatnak. Nyáron sokan töltenek időt a természetben, legyen szó kirándulásról, kerti munkáról…

Tovább olvasom

Több, mint 100 év után újra megjelent a henye kunkor a Felső-Kiskunságban!

Szerkesztőség

A Save Soda Wetland LIFE projekt keretében vegetáció-térképezést végzett a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület a szikes élőhely-rekonstrukció helyszínén, amikor nem várt növényre bukkantak. Egy eddig ismeretlen, több száz egyedet számláló henye kunkor (Heliotropium supinum) állományra leltek az Alsó-Szúnyogi-réten! Miért örülünk ennek?A henye kunkor Magyarországon törvényileg védett, rendkívül ritka, apró termetű iszapnövény. Bár a flóraadatbázis szerint a Tisza-völgy (Tömörkény, Baks) és a Tiszántúl (Hortobágy, Körös-Maros köze) szikes laposairól vannak recens adatai, a Duna-völgyből, azon belül Szabadszállás külterületéről több mint 100 évvel ezelőtti az utolsó ismert előfordulása. A Felső-Kiskunság flórájára nézve ez az…

Tovább olvasom

Erdők, gyepek, cserjések: közös válaszkeresés a Homokhátság jövőjéért

Szerkesztőség

A klímaváltozás hatásai az Alföldön már nem távoli előrejelzések, hanem mindennapi erdőgazdálkodási és természetvédelmi tapasztalatok. A tartós aszályok, a süllyedő talajvízszint, a szélsőséges hő- és csapadékviszonyok, valamint az újonnan megjelenő kártevők és kórokozók egyre több homokhátsági erdőállomány fennmaradását kérdőjelezik meg. Különösen érzékenyen érintik ezek a folyamatok azokat a határtermőhelyeket, ahol az erdőfenntartás korábban is jelentős szakmai odafigyelést igényelt. E kihívásokra keresett közös választ a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusainak szakmai csapata azon a terepbejáráson, amelyet a KEFAG Zrt. szervezett a Homokhátság különböző erdőterületein.…

Tovább olvasom

Aranyat érő talajélet – Megoldások aszályos évekre

Szerkesztőség

A talaj egészsége és vízmegtartó képessége ma már nem csupán agrárszakmai kérdés, hanem a mezőgazdasági termelés jövőjének egyik legfontosabb feltétele. E felismerés jegyében rendezte meg a Nemzeti KAP-hálózat 2026. július 7-én az „Aranyat érő talajélet – Megoldások aszályos évekre” című szakmai napját Mezőfalván, ahol a résztvevők a legújabb tudományos eredményeket és a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat ismerhették meg, többek között az aszály hatásainak mérséklésére. A mintegy 30 gazdálkodó részvételével zajló rendezvényt Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a mai rendezvényt a…

Tovább olvasom

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME

Szerkesztőség

Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert és Gajdos László élő környezetért felelős minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.  Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a…

Tovább olvasom

Nem szorulnak segítségre a gyülekező fehér gólyák

Szerkesztőség

Záró szakaszához érkezett a hazai fehérgólya-állomány idei költési szezonja. Július második felére a fiókák többsége elhagyja a fészket és kisebb-nagyobb csapatokat alkotva táplálkoznak, pihennek országszerte. Amikor a madarak ezt száraz, kopár területen teszik, sokan aggódnak értük, a mentésüket, etetésüket és itatásukat kérik. Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz (ÉKFM) megnyugtatja a lakosságot, hogy ezek a gólyák nincsenek bajban, nem szorulnak segítségre. A fehér gólya talajon táplálkozó madár, ragadozó életmódot folytatva főleg rovarokat, de gerinceseket is fogyaszt. A közvélekedéssel szemben zsákmányának csak kicsi vagy éppen elenyésző részét teszik ki a békák és…

Tovább olvasom

Kids for the Oceans Egyesület – A jövő generációjáért, az óceánok jövőjéért

Szerkesztőség

A Kids for the Oceans Egyesület küldetése, hogy a gyermekek és fiatalok megismerjék az óceánok és tengerek élővilágát, valamint azokat a környezeti kihívásokat, amelyek ezt a különleges ökoszisztémát veszélyeztetik. Az egyesület célja, hogy a következő generáció ne csupán halljon a természetvédelem fontosságáról, hanem élményszerű, korszerű módszereken keresztül személyes kapcsolatot alakítson ki a víz alatti világgal, és aktív szereplőjévé váljon annak megóvásában. A szervezet munkáját a tudományos hitelesség és a szemléletformálás iránti elkötelezettség határozza meg. Programjaik bemutatják a korallzátonyok, a tengeri emlősök és más veszélyeztetett fajok szerepét bolygónk ökológiai egyensúlyában, miközben…

Tovább olvasom