Kategória: Tudástár

Fogvatartottak és mentett kutyáik együtt távoztak a rácsok mögül

Szerkesztőség

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága együttműködésében megvalósuló Második esély program: a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben megtörtént a program első két sikeres örökbefogadása. „A Második esély programot külföldön már működő kezdeményezések tapasztalatait is alapul véve, a magyarországi helyzethez és a hazai állatvédelmi, valamint büntetés-végrehajtási sajátosságokhoz adaptálva hozták létre. A fogvatartottakat és állatokat összekapcsoló programoknak komoly nemzetközi előzményei vannak: az Egyesült Államokban hasonló kezdeményezések története több mint száz évre nyúlik vissza, a modern, szervezett börtönbeli kutyakiképzési programok pedig az 1980-as évektől terjedtek…

Tovább olvasom

Befejeződött a költési szezon – kevesebb madarat látunk

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. Az elmúlt hónapokban hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a…

Tovább olvasom

Minden borvidékünkön megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegség

Szerkesztőség

Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegséget okozó zárlati kórokozó. Az utolsó mentesként számon tartott Bükki borvidéken augusztus közepén azonosította a betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laborautójában. A növényvédelmi hatóság haladéktalanul megkezdte a szükséges zárlati és növényegészségügyi intézkedéseket az érintett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei területeken. A Bükki borvidékhez tartozó Mályi, Miskolc és Tibolddaróc településeken vett mintákban azonosította a Nébih a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget. Az intenzív terepi felderítés és a gyors laboratóriumi vizsgálatok lehetővé teszik a fertőzött területek és szőlőtőkék mielőbb azonosítását,…

Tovább olvasom

20 vadállatvédő szervezet kaphat egyenként 1,5 millió Ft támogatást

Szerkesztőség

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 30 millió forintos keretösszeggel hirdet pályázatot a vadon élő állatok mentésével, ellátásával és rehabilitációjával foglalkozó civil szervezetek támogatására, melyből 20 szervezet egyenként 1,5 millió forintban részesülhet. A vissza nem térítendő támogatás célja a sérült, beteg, legyengült, elárvult vagy más okból mentésre szoruló vadon élő állatok szakszerű ellátásának, rehabilitációjának és indokolt esetben a természetbe való visszaengedésének segítése. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány Kuratóriuma 2026. augusztus 14-i ülésén döntött az új, vadállatmentésre irányuló pályázati program elindításáról. A kezdeményezés közvetlen célja, hogy anyagi segítséget nyújtson azoknak a Magyarországon…

Tovább olvasom

Pályázati támogatás a mentett állatok állatorvosi ellátásához

Szerkesztőség

Új pályázatot hirdet a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek számára, kifejezetten a gondozásukban lévő állatok állatorvosi ellátásának támogatására. A 90 millió forintos keretösszegű programban akár 60 szervezet kaphat egyenként 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A pályázat az állatvédő szervezetek visszajelzéseire reagál: az Alapítvány által végzett egyeztetések során az állatorvosi költségek finanszírozása az egyik leggyakrabban jelzett nehézségként jelent meg. A támogatás ezért közvetlenül a mentett és gondozott állatok gyógyításához, kezeléséhez kapcsolódó kiadások csökkentését szolgálja. 1.     Műtétre, gyógyszerre, ivartalanításra és diagnosztikára is fordítható a támogatás A…

Tovább olvasom

Fehér gólyák fekete hetei

Szerkesztőség

Áramütésekkel kapcsolatos bejelentések tucatjait kapja ezekben a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságokkal együtt. Csak a hazánkban költő és a területünkön átvonuló fehér gólyákat érintő esetek száma 2018 óta minden évben 100 fölötti, három évben meghaladta a 200-at is. A madárfiókák kirepülése és az őszi vonulás kezdete környékén a legnagyobb a pusztulások száma, főként a sok tapasztalatlan, fiatal madár miatt. Míg a kisebb testű madarakra az időjárás és a ragadozók mellett az autók és a kóbor háziállatok jelentenek nagy veszélyt, addig a közepes és nagytermetű madarak…

Tovább olvasom

Esőcsinálás, avagy hogyan hozzuk vissza a vizet a tájba

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 13. rész A permakultúra egyik legfontosabb felismerése, hogy a víz nem csupán egy természeti erőforrás, hanem maga az élet alapja. Egy egészséges táj nem attól lesz termékeny, hogy sok eső hullik rá, hanem attól, hogy képes megtartani azt a vizet, amely megérkezik. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló felhőszakadások, ezért ma már nem elegendő csak várni az esőt. A feladatunk az, hogy segítsünk a tájnak újra vizet gyűjteni és megőrizni. A permakultúrában ezt gyakran nevezik jelképesen „esőcsinálásnak”, bár természetesen nem…

Tovább olvasom

Kőrisrontó karcsúdíszbogár pusztítja a hazai kőrisállományt

Szerkesztőség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik. A hazai és európai kőrisállományok, köztük a magyar kőris regionális alfaj védelme érdekében a növényvédelmi hatóság folyamatosan végzi a felderítést és megteszi a szükséges szigorú intézkedéseket. A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben a lakosság és az erdészeti szakemberek együttműködése is jelentős segítséget nyújthat. A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

Folyamatos védekezés szükséges a kullancsok ellen

Szerkesztőség

A kullancsok egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. Nemcsak az emberek, a háziállatok számára is. A melegebb hónapokban jelentősen megnő az élősködőkkel való találkozás esélye, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fokozott óvatosságra és a megelőző intézkedések következetes alkalmazására hívja fel a figyelmet. A kullancsok több súlyos betegséget is terjeszthetnek, köztük a Lyme-kórt és a vírusos agyvelőgyulladást. A veszély azonban nemcsak az embereket érinti: a kutyák és macskák is könnyen összeszedhetik az élősködőket, amelyeket észrevétlenül az otthoni környezetbe is behurcolhatnak. Nyáron sokan töltenek időt a természetben, legyen szó kirándulásról, kerti munkáról…

Tovább olvasom