A 10 millió Fa, Magyarország legnagyobb faültető közössége üdvözli a kormány nagyszabású fatelepítést célzó erdősítési és településfásítási programját. Az idén hétéves szervezet javaslatokat is tesz a kormánynak, a többi között a meglévő erdők védelmét kiterjesztenék azok élőhelyvédelmi, vízmegtartó, talajvédő és klímaszabályozó szerepük figyelembevételével. Továbbá kiemelt védelmet biztosítanának a településképet meghatározó fáknak, „a műemlékvédelemhez hasonlóan”. Nagy öröm számunkra, és még inkább megnyugtató fejlemény, hogy a kormány egyértelmű döntést hozva az ország és településeinek intenzív fásítását kezdeményezi – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa közleményében. Az elmúlt hét évben szerzett…
Tovább olvasomKategória: Tudástár
Felmérés a kerecsensólymok áramütéses pusztulásának megelőzésére
A fokozottan védett kerecsensólyom legjelentősebb veszélyeztető tényezője a középfeszültségű villanyoszlopokon bekövetkező áramütés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve, a veszélyes oszlopok azonosítása és a madárvédelmi beavatkozások elősegítése érdekében a LIFE SakerRoads projekt keretében 2026 októberében nagyszabású felmérést végzett, amelynek során összesen 2281 villanyoszlopot vizsgáltak meg a Jászságban, a Borsodi-Mezőségben és a Dévaványai-síkon. Az MME, nemzeti park igazgatóságok és önkéntesek közreműködésével a három kiemelt projektterületen végzett középfeszültségű oszlop (KFO) felmérése során 290 védett és fokozottan védett állat tetemét dokumentálta, a tetemek összesített természetvédelmi értéke meghaladja…
Tovább olvasomNovember legizgalmasabb égi látványosságai
Novemberben már egyre hosszabbak az éjszakák, kárpótlásképp viszont az égbolt is rengeteg izgalmat tartogat számunkra, lesz mit észlelnünk! Három meteorraj is megörvendeztet bennünket 2026 novemberében, a hajnalokat látványos bolygóegyüttállások színesítik, a hónap végén pedig érkezik az év egyik legszuperebb „szuperholdja”. Mi lesz még? A Hold a hónap végén a Fiastyúk csillagai között barangol, egyetlen éjszaka alatt akár 22 csillagot is elfedhet, miközben a Merkúr és az Uránusz megfigyelésére is remek alkalom kínálkozik. Szóval lesz miért az ég felé fordítani a távcsöveket és a tekintetünket: novemberben igazán mozgalmas lesz az égbolt!…
Tovább olvasomDNS-vizsgálattal azonosítottak egy közel 23 éves parlagi sast
Magyarországon született, három másik országban költött, és 32 fiókát nevelt fel az a parlagi sas tojó, amely 2026 januárjában, Ausztriában pusztult el. A rendkívüli kort megélt madár származását nemzetközi együttműködés és DNS-vizsgálatok segítségével sikerült tisztázni. Tudomásunk szerint a világon eddig ismert hatodik legidősebb vadon élő parlagi sas volt.A parlagi sasok nem ismerik az országhatárokat – ezt példázza annak a tojónak a története, amely 2003-ban a Mátrában, Abasár közelében kelt ki, és 2003. július 3-án kapott gyűrűt. Öt évvel később már Ausztriában, Hausbrunn közelében próbált költeni, majd 2009-ben Szlovákiában, a Morva…
Tovább olvasomA változó klímához igazodik a KEFAG csemetetermesztése
A szélsőséges időjárás már a csemetekertekben is alakítja az erdőgazdálkodók munkáját. A KEFAG Zrt. 2026. évi csemetekert szemléjéről készült Erdőmánia videó bemutatja, hogyan alkalmazkodnak a szakemberek a hőséghez, a kedvezőtlen csapadék mennyiségéhez, és milyen szaporítóanyaggal készülnek a következő évtizedek erdőfelújításaira. A KEFAG Zrt. kilenc erdészeti csemetekertben, összesen 120 hektárnyi termesztőterületen gazdálkodik, ahol éves szinten mintegy 12–15 millió csemetét nevel. A különböző helyszínen működő kertek lehetőséget adnak a helyi adottságok kihasználására és a termelési kockázatok megosztására. A Kiskunság erdeinek fenntartásában jelentős feladat az aszály miatt károsodott erdősítések pótlása. Ehhez megfelelő minőségű,…
Tovább olvasomÉlőhely-helyreállítás a Táti-szigetcsoportban
76.500 őshonos facsemete, az inváziós növények folyamatos visszaszorítása, nyaranta pedig szarvasmarhák is segítik a természetvédelmi munkát a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten. A Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésének köszönhetően 2030-ra ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét. A Nyáros-sziget az Esztergomtól délnyugatra fekvő Táti-szigetcsoport része. A folyószabályozások miatt mára kevés hasonló, természetközeli dunai szigetcsoport maradt fenn, ezért megőrzésük kiemelt természetvédelmi feladat. A terület története azonban komoly nyomokat hagyott a tájon. A Táti-szigetcsoport közvetlenül érintett volt az egykori Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kialakításában,…
Tovább olvasomMűfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…
Tovább olvasomA mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület partnerként vesz részt „A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések” című, HUSK/2302/1.2/114 számú, #emys elnevezésű, az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program keretén belül megvalósuló, a mocsári teknős (Emys orbicularis) védelmét célzó nemzetközi projektben. A projekt vezető partnere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, amely az MME mellett a szlovák BROZ természetvédelmi egyesülettel dolgozik a faj hosszú távú megőrzéséért a határ menti térségben. A projekt célja a térségben élő mocsári teknős állomány elterjedésének felmérése, állománynagyságának és veszélyeztetettségének becslése terepi vizsgálatok alapján. A program keretében a…
Tovább olvasomÚjabb örökségelemek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén
2026. október 16-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvett négy új örökségelemet. A 60 elemet tartalmazó nyilvántartás így 64-re bővült. Az új örökségelemek a békési kosárfonás élő hagyománya, a nemezkészítés mestersége, a budapesti szeparált kötényes gyógyfürdőzés élő hagyománya, valamint a nógrádi palócok élő népviselete és öltözködési hagyománya Hollókőn, Nagylócon, Nógrádsipeken, Rimócon és Varsányban. Az eseményt dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg ünnepélyes köszöntőjével, majd dr. Sári Zsolt, örökségvédelemért és közgyűjteményekért felelős államtitkár mondott beszédet, aki a közösségek hagyományőrző és -továbbadó szerepének fontosságát hangsúlyozta. Mint…
Tovább olvasomVigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…
Tovább olvasom
