Kategória: Tudástár

A hortobágyi vadlovak már szabadon élnek új élőhelyükön

Szerkesztőség

A tavaly a Hortobágyi Nemzeti Park Pentezugi Vadlórezervátumából Kazahsztánba szállított egyedeket május végén szabadon engedték a közép-kazahsztáni Altyn Dala területén. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a lovak kiválóan viselték az utazást és a környezetváltozást, egészségesek, jó kondícióban vannak, és sikeresen alkalmazkodtak új élőhelyük kihívásaihoz. A visszatelepítési programban kiemelt szerepet játszik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, amely közel három évtizede vesz részt a világ utolsó fennmaradt vadlófajának megőrzésében. A Hortobágyon, Pentezugban él Európa legnagyobb félvad körülmények között tartott Przewalski-vadló állománya. A természetközeli környezetben nevelkedett állatok különösen alkalmasak a vadonba történő…

Tovább olvasom

Kenese kincse: a tátorján nevű növényritkaság

Szalontai Kriszta

A Balatonkenesei-Tátorjános Természetvédelmi Terület egy védett terület a Veszprém vármegyei Balatonkenesén. Nevét az itt őshonos tátorjánról kapta: a meredek partoldalon különleges löszfalnövényzet él. A város egyik jelképe ez a növényritkaság, melynek országosan védett élőhelye a Soós hegy. A városközpontból jelzett „sárga T” tanösvény vezet föl az élőhelyéhez, a Soós-hegyre. Az út mentén ismertető táblák is segítik a tájékozódást, a Soós-hegyi kilátóból pedig csodás balatoni panoráma tárul elénk. A tátorján (Crambe tataria, gyakran Crambe tatarica) a keresztesvirágúak rendjének káposztafélék családjába tartozó tátorján nemzetség egyik növényfaja. A tátorján lágy szárú, évelő növény, dúsan…

Tovább olvasom

Júliusban megnyílik a Biodóm egy része

Szerkesztőség

Alig egy hónappal a Biodóm – pontosabban a Biodóm központi csarnokában készülő városi oázis – megnyitása előtt az Állatkert helyszíni bejárást szervezett a sajtó képviselői részére. Az érdeklődő újságírókat dr. Sós Endre, az Állatkert főigazgatója vezette végig munkatársaival a létesítmény azon részében, amelyet júliustól a közönség is megcsodálhat az intézmény új, állandó látványosságaként. Az új bemutatóhelyen trópusi-szubtrópusi növények, érdekes és ritka állatok lesznek majd láthatók, sőt, az intézmény életnagyságú dínókkal is készül a megnyitóra. Városi oázis a Biodómban A Biodóm központi csarnokában készülő városi oázis július elejére tervezett megnyitása újabb…

Tovább olvasom

Bizonyítékok a magyarországi székicsérek vonulási útvonaláról és telelőhelyéről

Dr. Kiss Ádám, Dr. Tóth Pál János, Kapocsi István

A székicsér (Glareola pratincola) kipusztulással közvetlenül fenyegetett, fokozottan védett partimadár-fajunk, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság egyik „zászlóshajó” faja, amelynek védelmére kiemelt figyelmet fordítunk. A védelmének szervezése mellett célzott kutatási tevékenységeket is végzünk a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék együttműködésével, amelyek során szerzett információk szintén a faj védelmét szolgálják. A hazai, illetve az összes Kelet-Európában fészkelő székicsér-populáció vonulási útvonala és telelőterülete hosszú ideig ismeretlen volt. Csupán feltételezések és eseti megfigyelések alapján lehetett sejteni, hogy ezek az állományok valahol Közép-Afrikában, a Szaharán túli területeken telelnek. A tavalyi évben, az MBH…

Tovább olvasom

Fadongó kert, bogártanyák és hangyaleső homokláda

Szerkesztőség

A gyakran a nemszeretem állatok közé sorolt rovarok társadalmi ismertsége és elfogadottsága jóval alacsonyabb annál, amekkora szerepet a mi életünkben is betöltenek ‒ gondoljunk csak a beporzókra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) természetbarát kert programjában nagy sikerre tettek szert a méhecskehotelek az elmúlt másfél évtizedben. Remélhetőleg hasonló lesz a fogadtatása a rendkívül látványos fadongó kert, bogártanya és hangyaleső homokláda eszközcsoportoknak is. Új eszközök a lakossági és települési rovarvédelem szolgálatában Fadongó kert Hazánk egyik leglátványosabb és legtermetesebb, a lakott területeken is gyakori rovarcsoportját, a fadongókat jelenleg két faj: a…

Tovább olvasom

Őzgidákat és fészekaljakat mentenek drónok segítségével

Szabó László

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának javaslatára 2025-ben egy hosszú távú kezdeményezés indult: a csatlakozók – együttműködve az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – drónok segítségével mentettek a kaszálások előtt. A projekt idén is folytatódik! A mentés 2025-ben kézzelfogható vad-, állat- és természetvédelmi eredményeket hozott. A hőkamerás drónokkal jellemzően júniusban elvégzett felderítéseknek köszönhetően országosan összesen 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg, miután a kaszálási munkálatok előtt modern eszközökkel derítették fel a területet, és biztonságba helyezték az állatokat. Az őzgidákat meg is jelölik a mentéskor, hogy a további…

Tovább olvasom

A permakultúrás növénytársítások révén a kert ökológiai egyensúlya stabilabbá válik

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 11. rész A permakultúrás szemléletű ültetés nem csupán egy kertészeti módszer, hanem a természet működésének mély megértésére épülő, hosszú távon fenntartható gazdálkodási forma, amely az ember és környezete harmonikus együttélését helyezi előtérbe. A rendszer alapja, hogy a növényeket nem különálló egységként kezeljük, hanem egymással kapcsolatban álló élő közösségként, ahol minden fajnak megvan a maga szerepe a talaj egészségének fenntartásában, a kártevők visszaszorításában és a terméshozam növelésében. A jól megtervezett növénytársítások révén a kert ellenállóbbá válik, miközben kevesebb mesterséges beavatkozást, vegyszert és külső erőforrást igényel. A permakultúra egyik…

Tovább olvasom

Gyermeknapon is fókuszban az élelmiszerbiztonság

Szerkesztőség

Gyermeknap alkalmából közös családi program lehet a sütés-főzés, akár egy egyszerű édesség, például répagolyó vagy kókuszgolyó elkészítése is. Az ehhez használt alapanyagok alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatúak, ezért kisgyerekekkel is ideálisan elkészíthetőek. Mindez nemcsak közös élményt nyújt, hanem lehetőséget ad néhány alapvető konyhai gyakorlat játékos elsajátítására is. Az alapvető élelmiszerbiztonsági gyakorlatot már kisgyermekkorban érdemes megismertetni a gyerekekkel. Ilyen egyszerű, mégis fontos praktika például a helyes kézmosás, a bevásárlólista készítésének jelentősége vagy az élelmiszerek elpakolásának helyes sorrendje. Gyermeknap alkalmából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja összegyűjtötte a gyerekek és szülők számára a…

Tovább olvasom

Fészkelő füleskuvikok nyomában

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban. A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére kevésbé pontos becsléseink vannak csak ennek az apró, vonuló bagolyfajunknak az országos elterjedéséről és állományáról. Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő…

Tovább olvasom

A tavaly meglőtt kerecsensólyom felépült, és hazatért Bulgáriába

Szerkesztőség

Tavaly júliusban egy fiatal kerecsensólymot ismeretlen elkövetők lőttek meg a Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata. Mint kiderült, a „Mónika” névre keresztelt fiatal tojót a Green Balkans munkatársai nem sokkal a lelövése előtt engedték szabadon Bulgáriában a visszatelepítési programjuk részeként. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy sörétes puskával lőtték meg. Az állatkert állatorvosai a madarat megműtötték és állapotát stabilizálták. „Mónika” ezt követően a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és…

Tovább olvasom