Kategória: Tudástár

Magyarországon is megjelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Szerkesztőség

A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó invazív faj, amely a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti: lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata június végén megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét Beregsurány térségében. A helyi erdőségben kihelyezett feromoncsapda a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg. A…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat – lakossági felhívás

Szerkesztőség

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a szarvasbogarakra!

Szerkesztőség

Élőhelyeinek drasztikus megfogyatkozásával az utóbbi időben a szarvasbogár egyedszáma is jelentősen csökkent, így besorolódott a fenyegetett élőlények táborába. Magyarországon mind a nagy, mind a kis szarvasbogár hivatalosan védelem alatt áll. Mi is tehetünk értük kertünkben, lakókörnyezetünkben: az élőhelylétesítés mesterséges eszköze egy félárnyékos helyen, friss fából készített rönkpiramis, amelyet részben a földbe süllyesztett, függőlegesen álló fahasábokból lehet összeállítani.A rovaroknak kellenek a fák, nekünk pedig kellenek a rovarok. Még ha nem is vagyunk teljesen tudatában, hogy mennyire. Ezért nyugodtan meghagyhatunk egy fatuskót a kertben, mert hamarosan kivirágzik körülötte az élet, és többek…

Tovább olvasom

Új esélyt kapott a Börzsönyből mentett vadmacska kölyök

Szerkesztőség

Különleges akció zajlott le néhány héttel ezelőtt a Börzsönyben, ahol egy elárvult macskakölyköt sikerült kimenteni szorult helyzetéből a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek. A kölyök a Budakeszi Vadaspark állatgondozóinak szakértő kezei között annyira felerősödött, hogy június elején megtörténhetett az első vérvétele, amelyből kiderült, hogy a harcias természetű kölyök genetikailag is tisztavérű vadmacska. A macskakölyök története májusban kezdődött, amikor kirándulók halk nyávogásra figyeltek fel a Börzsöny egyik félreeső területén, és értesítették a szakembereket. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a természetvédelmi gyakorlatnak megfelelően először nem avatkoztak közbe, hanem vadkamerák segítségével figyelték…

Tovább olvasom

A kerecsensólymok nyomában – jeladóval

Szerkesztőség

A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.  2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen…

Tovább olvasom

A klímavédelem a talajjal kezdődik: lezárult a hazai SOILATHON

Szerkesztőség

A talaj állapota nemcsak azt határozza meg, milyen termést takaríthatunk be a földekről, hanem azt is, milyen környezetet hagyunk a következő generációkra. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a talajok romló állapota olyan kihívások, amelyek új megoldásokat követelnek. Erre kereste a választ a SOILATHON innovációs verseny, ahol fiatal szakemberek és innovátorok mutatták be elképzeléseiket a talajok szénmegőrző és szénmegkötő képességének javítására. A Soil Innovation Partnership (SIP) kezdeményezés részeként, a Nemzeti KAP-hálózat és a HUN-REN ATK Talajtani Intézet szervezésében megvalósult versenynek 2026. június 16-án az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adott otthont. Az…

Tovább olvasom

Pusztai macska és ázsiai vadkutya kölykök a Budapesti Állatkertben

Szerkesztőség

Pénteken reggel mutatkoztak be a médiának a Budapesti Állatkert ázsiai vadkutya kölykei, illetve egy manul, azaz pusztai macska kölyök is. A bemutató apropója, hogy a kéthónapos apróságokat az állatkerti szakembereknek kézbe kellett venniük az ilyenkor szokásos protokoll elvégzéséhez. Mindegyik állatnak megállapították a nemét és lemérték a súlyát, kombinált védőoltást és féreghajtó pasztát kaptak, illetve az előírásoknak megfelelően egyedi azonosító chipet is. A pusztai macska kölyök hímnek bizonyult, súlya pontosan 750 gramm. Az öt ázsiai vadkutya közül hármat nősténynek, kettőt hímnek találtak a szakemberek. Súlyuk a mérlegelésnél kiegyenlített volt, a legkisebb…

Tovább olvasom

A permakultúra rendszere választ ad a klímaváltozásra is

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 12. rész Az elmúlt években egyre több gazdálkodó és kerttulajdonos tapasztalja meg, hogy a korábban kiszámítható évszakok helyét lassan átveszi a szélsőséges időjárás, amely hosszú aszályos időszakokkal, hirtelen lezúduló csapadékkal és egyre kiszámíthatatlanabb hőmérsékleti ingadozásokkal nehezíti meg a mindennapi életet. A klímaváltozás hatásai már nem csupán tudományos konferenciák témái, hanem a falusi kertekben, a kisgazdaságokban és a városi közösségi kertekben is jól látható valósággá váltak. A kiszáradó talaj, a korábban megszokott terméshozam csökkenése és a növényeket érő hőstressz sokakat arra késztet, hogy új megoldásokat keressenek a túlélés…

Tovább olvasom

Hogyan (ne) mentsünk denevért?

Szerkesztőség

A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Egészen közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem történik meg. Mit tegyünk, ha mégis közelről találkozunk egy denevérrel, különösen, ha segítségre szorul? Segítsünk neki! A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. A denevérnek segítségre van szüksége: A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy…

Tovább olvasom

A hortobágyi vadlovak már szabadon élnek új élőhelyükön

Szerkesztőség

A tavaly a Hortobágyi Nemzeti Park Pentezugi Vadlórezervátumából Kazahsztánba szállított egyedeket május végén szabadon engedték a közép-kazahsztáni Altyn Dala területén. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a lovak kiválóan viselték az utazást és a környezetváltozást, egészségesek, jó kondícióban vannak, és sikeresen alkalmazkodtak új élőhelyük kihívásaihoz. A visszatelepítési programban kiemelt szerepet játszik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, amely közel három évtizede vesz részt a világ utolsó fennmaradt vadlófajának megőrzésében. A Hortobágyon, Pentezugban él Európa legnagyobb félvad körülmények között tartott Przewalski-vadló állománya. A természetközeli környezetben nevelkedett állatok különösen alkalmasak a vadonba történő…

Tovább olvasom