Kategória: Tudástár

A telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos felmérésének összesítése

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 592 településén, 1.386 helyszínen, 19.503 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 415 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a…

Tovább olvasom

Vetési varjú fészektelepek felmérése a lakosság segítségével

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-⁠, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékével együttműködve elektronikus segédanyagot és adatgyűjtő űrlapot állított össze a települési vetési varjú fészekkolóniák felméréséhez, amit március 25. és április 10. között lehet leghatékonyabban elvégezni. A program célja, hogy a 2026-ban zajló, tízévente megismételt országos vetési varjú állományfelmérések keretében első alkalommal az önkormányzatok és a lakosság is bekapcsolódhasson a belterületi telepek pontos helyének és létszámának megismerésébe. A faj növekvő számú települési fészektelepei újabb és újabb konfliktushelyzeteket teremtenek az érintett lakosság és…

Tovább olvasom

Ne permetezz kockázatot! – a hamis növényvédő szerek veszélyei

Szerkesztőség

A hamis növényvédő szerek használata egyaránt veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyhetes „Ne permetezz kockázatot” című kommunikációs kampánya. A hatóság közösségi média felületein edukatív tartalmakkal és interaktív kvízzel ösztönzi a hobbi és professzionális gazdálkodókat arra, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező, megbízható forrásból származó készítményeket vásároljanak. Csökkentve ezzel a gazdasági és növényegészségügyi kockázatokat.Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány mintegy 10 százalék körül van.…

Tovább olvasom

Innováció, fenntarthatóság és pályaorientáció

Szerkesztőség

A Zöld Híd önkéntes szakértői program olyan szakmai kezdeményezés, amely összekapcsolja az iskolákat a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szakértőkkel, szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. Célja, hogy a diákok hiteles, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság kihívásaival, az innovációval és a kapcsolódó karrierlehetőségekkel, ezáltal támogatva szemléletük, tudásuk és pályaorientációjuk fejlődését. Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása A program két pillérre épül: az óralátogató szakemberekre és a fogadószervezetekre. Az önkéntes szakértők tanórai keretek között mutatják be tevékenységüket és tapasztalataikat, míg a fogadószervezetek saját telephelyükön fogadják a diákcsoportokat, és konkrét példákon…

Tovább olvasom

Elkészült a 2026. évi 23. Országos Sasleltár

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 23. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 9. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el 2.552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23.165 ragadozó madár megfigyelésével. A 635 (tavaly 613) magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi…

Tovább olvasom

Az Év beporzói 2026-ban a zengőlegyek

Szerkesztőség

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett szavazáson 1517-en vettek részt. Köszönjük mindenkinek, aki szavazott! A szavazatok 47,33%-ával a zengőlegyek végeztek az első helyen, egyetlen szavazattal megelőzve a pöszörlegyeket. E két csoporttól lemaradva, harmadikok lettek a viráglegyek. Mindhárom kétszárnyú családban vannak hasznos beporzó fajok. Egyre több új kutatási eredmény igazolja beporzó szerepük fontosságát. A zengőlegyek már a télvég-koratavasz virágainak beporzásában is részt vesznek, amikor a méhfélék nagy része még nem aktív, és munkájukat őszig végzik. Árnyas helyen üldögélve hallhatjuk jellegzetes „zengő” szárnysuhogásukat és megfigyelhetjük egyhelyben lebegésüket, hátrafelé, vagy cikázva repülésüket.…

Tovább olvasom

2026-ban az Év élőhelye a fáslegelő

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Élőhelyvédelmi Szakosztálya által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal Közép-Kelet-Európa legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szeretne évről évre egy-egy élőhelytípust közelebb hozni az emberekhez, bemutatva szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit és el is végezni ilyen beavatkozásokat. Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő „vetélkedését” utóbbi nyerte, így 2026-ban ez az érdekes másodlagos élőhely viselheti az Év élőhelye címet. A fáslegelő olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal…

Tovább olvasom

2026 év lepkéje a nagy tűzlepke

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította el az „Év lepkéje” programját, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. A 2025-ben több száz lakossági internetes szavazást alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett. Eurázsiai elterjedésű faj. Európában három alfaját írták le: a törzsalak Angliában élt, de sajnos kipusztult, a Németországban élő alfaj közvetlenül a kipusztulás szélére került, hazánkban a jelenleg még jelentős eurázsiai elterjedési területtel bíró alfaj fordul elő. A Csendes-óceántól Mongóliáig húzódó területeket pedig egy negyedik alfaj népesíti be.…

Tovább olvasom

A hullatott agancs nem gyűjthető

Szerkesztőség

A tél végének közeledtével minden évben megkezdődik a gímszarvasok agancshullási időszaka, amely az erdőlátogatók érdeklődését is felkelti. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hullatott agancs nem erdei ajándék, hanem jelentős vadgazdálkodási értékkel rendelkezik, valamint olyan szakmai információkat hordoz, amelyek az adott egyed és az állomány állapotának megítéléséhez elengedhetetlenek. Éppen ezért az agancsgyűjtés kizárólag a vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével folytatható. Az EGERERDŐ Zrt. által kezelt területeken a társaság a vadgazdálkodási és természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva nem engedélyezi az agancsgyűjtést. A döntés célja, hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben biztosítsák…

Tovább olvasom

2026-ban az Év Vadvirága a homoki árvalányhaj

Szerkesztőség

Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon. Az elmúlt évek Év Vadvirágai vízi, vízközeli növények voltak (fehér tündérrózsa, mocsári nőszőfű), ezért most száraz gyepekhez kötődő fajokat állítunk versenybe az Év vadvirága 2026…

Tovább olvasom