Guszti, a giliszta komposztál – Orgoványi Anikó meséje

Orgoványi Anikó népszerű meséi és történetei a kis gilisztáról, Gusztiról a természetvédelem és a talajélet világába vezetik be a gyerekeket. Őszi aktualitás a komposztálás, így most ezt a témát mutatjuk be a kis giliszta történetén keresztül. Guszti, a giliszta komposztál Guszti, a giliszta a virágoskert puha földjében lakott családjával és barátaival. Boldogan rágcsálták a lehullott leveleket, elszáradt növényeket, s mindeközben úgy mászkáltak a földalatti járataikban, mint metrószerelvény az alagútban. Egyik nap azonban nagy baj történt. Megremegett a talaj körülöttük és beomlottak a járataik.– Égszakadás földindulás! Jaj nekünk, mi volt ez?…

Tovább olvasom

Kertpedagógia: a fejlesztési lehetőségek tárháza

Kaszab Anikó vagyok és tíz éve mentálhigiénés szakemberként halmozottan fogyatékos fiatalokkal és felnőttekkel foglalkozom egy szociális intézményben. Napi munkám során feladatom a mentálhigiénés gondozás mellett egyéni és csoportos fejlesztő, szintentartó foglalkozások vezetése. A bentlakásos intézetben sokrétű terápiát alkalmazunk, ezzel téve teljessé a lakók életét. Az alkalmazott terápiák: zeneterápia, snouzelen terápia, kutyaterápia, gyógytorna. I. Bevezető A Kertpedagógia tanfolyam elvégzésével elsődleges célom volt, hogy egy új terápiát hozhassak be az intézeti ellátásba. A feltételek adottak voltak, mert az intézet udvarral, magaságyással rendelkezik. A megvalósításban az motivált leginkább, hogy a kertészkedés olyan mentálhigiénés…

Tovább olvasom

A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület partnerként vesz részt „A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések” című, HUSK/2302/1.2/114 számú, #emys elnevezésű, az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program keretén belül megvalósuló, a mocsári teknős (Emys orbicularis) védelmét célzó nemzetközi projektben. A projekt vezető partnere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, amely az MME mellett a szlovák BROZ természetvédelmi egyesülettel dolgozik a faj hosszú távú megőrzéséért a határ menti térségben. A projekt célja a térségben élő mocsári teknős állomány elterjedésének felmérése, állománynagyságának és veszélyeztetettségének becslése terepi vizsgálatok alapján. A program keretében a…

Tovább olvasom

Újabb örökségelemek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

2026. október 16-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvett négy új örökségelemet. A 60 elemet tartalmazó nyilvántartás így 64-re bővült. Az új örökségelemek a békési kosárfonás élő hagyománya, a nemezkészítés mestersége, a budapesti szeparált kötényes gyógyfürdőzés élő hagyománya, valamint a nógrádi palócok élő népviselete és öltözködési hagyománya Hollókőn, Nagylócon, Nógrádsipeken, Rimócon és Varsányban. Az eseményt dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg ünnepélyes köszöntőjével, majd dr. Sári Zsolt, örökségvédelemért és közgyűjteményekért felelős államtitkár mondott beszédet, aki a közösségek hagyományőrző és -továbbadó szerepének fontosságát hangsúlyozta. Mint…

Tovább olvasom

A somogyvámosi Isodyana Botanikus Kert

A Dél-Dunántúlon, a Balatontól 25 km-re található Somogyvámos, ahol 1993-ban alakult meg a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Az itt élő vallási közösség 315 hektáros területen gazdálkodik, ezzel Közép-Európa legnagyobb öko-közössége. 2025. szeptember végén itt rendezték meg a XIV. Európai Farm Konferenciát. A konferencia során a résztvevők megtekinthették a Biofarm méhészetét, kertészeti létesítményeit, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemét, valamint a „járgányházat” és az ökrökkel hajtott malmot. Itt minden az önfenntartásról szól, a biogazdálkodás során rengeteg féle zöldséget, gyümölcsöt, gabonanövényt és gyógynövényt termesztenek. A kertészeti üzem és tehénvédelmi központ érdekességein túl…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…

Tovább olvasom

Mindennapos fitoterápia – gyógynövényismereti online képzés

A különböző gyógynövényeket rendkívül sokféleképpen hasznosíthatjuk: van közöttük gyümölcs, fűszer, gyógyszeripari nyersanyag, festőnövény. Az aromaterápiás felhasználás során a növényből kinyert illóolajok biztosítják a kedvező hatást, a fitoterápiában pedig a kutatásokkal igazoltan hatékony, bevizsgált növényi részeket használjuk gyógyteaként, főzetként. A fitoterápia a gyógynövények gyógyhatásaival foglalkozó tudomány. A gyógynövények sok esetben felülmúlják a mesterséges úton előállított gyógyszerek hatását, ráadásul mentesítik a szervezetet a szintetikus anyagok mellékhatásaitól. Az immunrendszer erősítésére, az egészség fenntartására, enyhe lefolyású betegségek gyógyítására rengeteg gyógynövény rendelkezésünkre áll, de hosszan tartó betegségek kezeléséhez, akár rákos állapotok gyógyításához is találunk fitoterápiás…

Tovább olvasom

Ember és természet kapcsolata – a Farkasvér című könyv tükrében

Gondolatok a környezeti és állatvédelmi nevelésről a bölcsődében – szemléletformáló szakmai tanulmány Kerstin Ekman Farkasvér című regénye alapján. Sokan hiszik, hogy a környezeti nevelés az óvodában vagy az iskolában kezdődik. Valójában már a bölcsőde az a hely, ahol a legkisebbek lelkében elvetjük az empátia első magvait. De hogyan válhat egy nyers, skandináv regény a bölcsődei kisgyermeknevelők szemléletformáló iránytűjévé? Kerstin Ekman Farkasvér című műve húsbavágó kérdéseket tesz fel a modern ember elidegenedéséről, és rávilágít az állatvédelem-pedagógia alapvető igazságaira. A történet Svédországban játszódik, és egy idős, 70 éves fővadász 2-3 évét mutatja…

Tovább olvasom

Az erdők útjai a jövőbe – közös megoldásokat kerestek Sopronban

Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőfeltárási, Erdei Sportok- és Ökoturisztikai Szakosztályainak, valamint az Örökerdő Alapítványnak a szervezésében megvalósult rendezvény a különböző szakterületek közötti párbeszédre épült. Erdészeti szakemberek, kutatók, egyetemi oktatók, természetvédők, turisztikai és sportszervezetek, önkormányzatok és civil közösségek képviselői keresték közösen az erdők jövőjével kapcsolatos kérdésekre adható válaszokat. Közel 130 résztvevő, húsz hazai és külföldi előadó, kutatási eredmények, sikeres erdészeti fejlesztések és nemzetközi jó gyakorlatok jellemezték az „Az erdők útjai a jövőbe” című országos szakmai konferenciát, amelyet 2026. október 13–14-én rendezett meg az Országos Erdészeti Egyesület Sopronban és Ausztriában. A rendezvény…

Tovább olvasom

A Komposztálás napja a Bibiána Alapítvány Autisták Általános Iskolájában

Október 10-én van a Komposztálás napja, amit iskolánkban is megünnepeltünk. Tantárgyakra osztottuk a feladatokat, hogy melyik órán milyen formában építhető be a komposztálás, mint téma. Az újrahasznosítás, újrahasználás és a környezettudatosság jegyében nálunk is található komposztáló, amelyet a gyerekek használnak: tudják, mit szabad és mit nem szabad beledobni, s azt is, hogy mi lesz a beledobált zöldhulladékkal.  A komposztálás napja feladatsorozatát a kertészeti szakkörön kezdtük meg, ahol elméletben átbeszéltük a már jól alkalmazott folyamatokat. Majd az új magaságyásainkat részben feltöltöttük az éretlen, majd rétegezve az érettebb komposztból. Ahogy elértük az érett komposztot, feltöltöttük a vermikultúránkat is belőle, s a benne…

Tovább olvasom