Szentélyerdők Magyarországon

A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését. Mitől lesz egy erdő szentélyerdő? Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie: – Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák – Jellemezze őket magas természetesség – Őrizzen egyedi táji értékeket – Élővilága minél gazdagabb legyen Miért fontosak a szentélyerdők? A szentélyerdők különlegessége…

Tovább olvasom

Idegenhonos fenyvesek gyérítése őshonos fajok megóvása érdekében

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak…

Tovább olvasom

Erdők világnapja: március 21.

2025-ben a világnap témája az erdők és az élelmiszerek, amely az erdőknek az élelmezésbiztonságban, a táplálkozásban és a megélhetésben betöltött döntő szerepét ünnepli. Az erdők nemzetközi napjának témáját az erdőkkel foglalkozó együttműködési partnerség választja ki. Törődjünk az erdővel, hogy törődhessen velünk! A világnap az erdők minden típusának fontosságát ünnepli. Az erdők nemzetközi napján minden egyes országot arra ösztönöznek, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi szintű erőfeszítéseket tegyenek az erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységek, például faültetési kampányok szervezésére. Amellett, hogy az erdők élelmiszert, tüzelőanyagot, jövedelmet és munkahelyeket biztosítanak, támogatják a talaj termékenységét,…

Tovább olvasom

Mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk?

Erdei kirándulás során előfordulhat, hogy vaddisznókkal találkozunk, de ez már városi környezetben is egyre gyakoribb. A találkozás akár félelmetes is lehet, de megfelelő viselkedéssel elkerülhetőek a támadások és azok súlyosabb következményei. A legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, és próbáljunk fedezéket keresni. A megelőzés pedig a legjobb védekezés: ismerjük meg a vaddisznók élőhelyeit, és tartsuk tiszteletben a természetet, hogy elkerülhessük a veszélyhelyzeteket. A vaddisznók rendkívül gyors és erős állatok, komoly sérüléseket képesek okozni, ha fenyegetve érzik magukat. Bár a vaddisznók általában kerülik az embereket, bizonyos helyzetekben – például…

Tovább olvasom

A fák kommunikációja és varázslatos világa

A Pro Vértes a „Hosszú téli esték” előadás sorozat keretében szeretettel várja az érdeklődőket ingyenes vetítéses előadására Csákvárra, a Geszner-házba. Az ismeretterjesztő előadás a fák varázslatos világáról szól: fő célja, hogy képet mutasson a növények (azon belül is a fák) hihetetlen intelligenciájáról. A program emlékeztet bennünket, hogy a fákon és az erdeink létezésén és jóllétén nem kevesebb, mint túlélésünk múlik. A fák és az erdő világa a mese és a titkok birodalma. Az erdőkben olyan ámulatba ejtő dolgok történnek, amire nem is gondolnánk. Míg az embernek öt fő érzékszerve van,…

Tovább olvasom

Erdők új szemszögből – ingyenes előadás Csákváron

A Pro Vértes szeretettel vár minden érdeklődőt a Hosszú téli esték előadássorozat 2025. évi nyitóeseményére, amelyre január 15-én szerdán 18 órakor kerül sor Csákváron, a Geszner-házban, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában. Az est vendége Balogh László erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a pápai Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium szakoktatója, 15 éven keresztül szolgált állami erdőgazdaságnál és 8 évet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kötelékében.Az előadás központi kérdése: Mit is értünk valójában „erdő” alatt?Gyakran formálódik éles határvonal az erdész szakma képviselői és az erdőjárók szemlélete között. Az este folyamán beszélgetés keretében keresünk válaszokat…

Tovább olvasom

A sokoldalú bükk ökoszisztéma-szolgáltatásai

A köztudat az erdőt elsősorban rekreációs és szociális térnek tekinti, emellett nemcsak gazdasági erőforrás, hanem az emberiség elemi létfeltételeinek fenntartásához is hozzájárul, például a klímaváltozást fékező szénmegkötéssel. Ökológiai szempontból az erdők kritikus fontosságú élőhelyet biztosítanak nem csak növényfajok számára, hanem a vadon élő állatoktól egészen a talajban élő mikroorganizmusokig. A bükk sokoldalú szolgáltatásaival kiemelkedik népszerű és látványos fafajaink közül, és 2024-ben az Év Fája lett. Szerepe és megítélése hűen tükrözi a társadalmi megítélés és a gazdaság áramlatainak gyors változását az idők során. Már hosszú ideje felismerték, hogy az erdők jelentősége…

Tovább olvasom

Gyógynövények és tanösvények

Szalontai Kriszta Gyógynövények és tanösvények című túrakalauza 70 féle, hazánkban megtalálható gyógynövényt mutat be részletesen, évszakos bontásban, ugyanis gyógyító hatással bíró szerveik – mint pl. a rügy, a levél vagy a termés – az év más-más időszakában jelenik meg. Az alaktani jellemzés segítséget nyújt ahhoz, hogy megtaláljuk és felismerjük a gyógynövényeket természetes előfordulási helyükön. Ehhez járul hozzá a részletesen ismertetett 35 kirándulóhely is: a növények fellelhetőségéhez, tanulmányozásához olyan tanösvényeket, bemutatókerteket ajánl a kertészmérnök szerző, ahol az adott évszakban járva biztosan megtaláljuk a növényt.A kirándulások során nemcsak a természet szépségeire csodálkozhatunk…

Tovább olvasom

25 éves a Ravazdi Erdei Iskola

Az erdei iskolák életre hívásának úttörője Németország volt, ahol az iparosodás miatt kibontakozó, súlyos tuberkulózis-járvány gyerekeket sújtó negatív hatásait, az un. Freiluftschule-kkal szerették volna orvosolni. A legfontosabb célkitűzésük a zsúfolt tantermekből a szabadlevegőre költöztetni az oktatást. A megvalósítás híre hamar szárnyra kelt és gombamód kezdtek szaporodni a szabadlevegős iskolák szerte a világban. Ezt a törekvést tovább gondolva napjainkban egyfajta funkcióváltást érhetünk tetten úgy, hogy míg az elődök a teremtett világra, elsősorban, mint gyógyító közegre, addig az utódok, mint a megismerés forrására is tekintenek. A Ravazdi Erdei Iskola történeteAz 1990-es évek…

Tovább olvasom

Vértesi Panoráma tanösvény Csákberényben

A Vértes déli részének egyik legszebb pontján, a Csákberény feletti Varga-hegyen alakította ki a helyi erdőgazdaság a változatos, kilátásban gazdag, gyerekekkel is egyszerűen végigjárható Vértesi Panoráma tanösvényt. Az erdészeti témájú információs táblák mellett a hangulatos, több fafajból álló erdő és a hegy pereméről nyíló pazar kilátás a fő vonzerő, s ha szerencsénk van, még vadakat is láthatunk a vadmegfigyelő magaslesről. A természetben való aktív pihenés mellett annak jobb megismerését is szolgálja a 4,6 km hosszúságú, a Vértes talán legszebb kilátópontját is érintő Vértesi Panoráma tanösvény. A telepített fenyvesekkel tarkított, de többségében tölgyes-cserfás…

Tovább olvasom