Címke: klímaváltozás

Erdők, gyepek, cserjések: közös válaszkeresés a Homokhátság jövőjéért

Szerkesztőség

A klímaváltozás hatásai az Alföldön már nem távoli előrejelzések, hanem mindennapi erdőgazdálkodási és természetvédelmi tapasztalatok. A tartós aszályok, a süllyedő talajvízszint, a szélsőséges hő- és csapadékviszonyok, valamint az újonnan megjelenő kártevők és kórokozók egyre több homokhátsági erdőállomány fennmaradását kérdőjelezik meg. Különösen érzékenyen érintik ezek a folyamatok azokat a határtermőhelyeket, ahol az erdőfenntartás korábban is jelentős szakmai odafigyelést igényelt. E kihívásokra keresett közös választ a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusainak szakmai csapata azon a terepbejáráson, amelyet a KEFAG Zrt. szervezett a Homokhátság különböző erdőterületein.…

Tovább olvasom

Aranyat érő talajélet – Megoldások aszályos évekre

Szerkesztőség

A talaj egészsége és vízmegtartó képessége ma már nem csupán agrárszakmai kérdés, hanem a mezőgazdasági termelés jövőjének egyik legfontosabb feltétele. E felismerés jegyében rendezte meg a Nemzeti KAP-hálózat 2026. július 7-én az „Aranyat érő talajélet – Megoldások aszályos évekre” című szakmai napját Mezőfalván, ahol a résztvevők a legújabb tudományos eredményeket és a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat ismerhették meg, többek között az aszály hatásainak mérséklésére. A mintegy 30 gazdálkodó részvételével zajló rendezvényt Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a mai rendezvényt a…

Tovább olvasom

A talaj szerepe a permakultúrás tervezésben

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 6. rész A permakultúra szemlélete az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható mezőgazdaságban. Lényege, hogy a természetes ökoszisztémák működését utánozva alakítsunk ki termékeny, önfenntartó rendszereket. Ennek egyik alapja az egészséges talaj, amely nem csupán közeg, hanem élő rendszer. Talaj a jövőnk alatt – hogyan segíthet a permakultúra a klímaváltozás korában? A talajerózió és a klímaváltozás kapcsolata egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába, és nem véletlenül. A szélsőséges időjárási jelenségek – a hirtelen lezúduló esőzések és az elhúzódó aszályok – komoly kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára.…

Tovább olvasom

A klímaváltozás miatt a gyakori fajok sincsenek biztonságban

Szerkesztőség

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint negyven éve tartó együttműködése újabb fontos eredményt hozott a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy hosszabb távon még azok a fajok is veszélybe kerülhetnek, amelyeket ma még gyakorinak tartunk. A Pilisi Parkerdő Zrt. számára kiemelten fontos, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás részeként aktívan részt vegyen a fajok védelmében. E kutatások révén is törekszik arra, hogy a természet értékeit hosszú távon megőrizze – nemcsak a ritka, hanem a gyakori fajok számára is. Az éghajlatváltozás többféle…

Tovább olvasom

Idegenhonos fenyvesek gyérítése őshonos fajok megóvása érdekében

Szerkesztőség

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak…

Tovább olvasom

Eltékozolt vizeink – eltűnő és megújuló vizes élőhelyek

Szerkesztőség

Hazánk vizes élőhelyeinek mára több mint 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része pedig nem jó állapotú. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természet megóvása érdekében rendkívül fontos szerepük lenne, azonban gazdasági megfontolásból ezeket a területeket más célokra használják. Lecsapolásuk megszüntetése és a területek helyreállítása egyre sürgetőbb feladat, erre hívja fel a figyelmet Szendőfi Balázs természetfilmes új alkotása, az Eltékozolt vizeink. A film konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a múltban és a jelenben milyen gyakorlatok vezettek odáig, hogy Magyarország jelentős része – legfőképp az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd,…

Tovább olvasom