76.500 őshonos facsemete, az inváziós növények folyamatos visszaszorítása, nyaranta pedig szarvasmarhák is segítik a természetvédelmi munkát a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten. A Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésének köszönhetően 2030-ra ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét. A Nyáros-sziget az Esztergomtól délnyugatra fekvő Táti-szigetcsoport része. A folyószabályozások miatt mára kevés hasonló, természetközeli dunai szigetcsoport maradt fenn, ezért megőrzésük kiemelt természetvédelmi feladat. A terület története azonban komoly nyomokat hagyott a tájon. A Táti-szigetcsoport közvetlenül érintett volt az egykori Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kialakításában,…
Tovább olvasomCímke: élőhely
A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület partnerként vesz részt „A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések” című, HUSK/2302/1.2/114 számú, #emys elnevezésű, az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program keretén belül megvalósuló, a mocsári teknős (Emys orbicularis) védelmét célzó nemzetközi projektben. A projekt vezető partnere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, amely az MME mellett a szlovák BROZ természetvédelmi egyesülettel dolgozik a faj hosszú távú megőrzéséért a határ menti térségben. A projekt célja a térségben élő mocsári teknős állomány elterjedésének felmérése, állománynagyságának és veszélyeztetettségének becslése terepi vizsgálatok alapján. A program keretében a…
Tovább olvasomAz MME kutatói kulcsszerepet játszanak a FALCOPOLIS-projektben
Világszenzáció! Magyar felfedezésről tudósít a National Geographic! Tudomásunk szerint először vett át és közölt nemzetközi lapjaiban magyar természettudományos felfedezést a National Geographic. A Magyarországról indult kutatás a kék vércsék vonulását műholdas jeladókkal követve jutott el Angolába, ahol a tudomány számára addig ismeretlen méretű ragadozómadár-gyülekezőhelyet azonosítottak: ez FALCOPOLIS, „egymillió kék vércse otthona”. A szeptemberi nemzetközi számban megjelent riportot Ed Yong Pulitzer-díjas író és Stiller Ákos magyar fotós jegyzi. A magyar nyelvű lapszám októberben jelenik meg, így a magyar sikertörténet világszerte akár 300 millió olvasóhoz is eljuthat. FALCOPOLIS-t (FALCO= sólyom POLIS= város(állam))…
Tovább olvasomA Duna Bárkája a biológiai sokféleség üzenetét viszi
Határokon átívelő közösségimédia-projektben mutatják be a Duna menti védett területek természeti értékeit. A kezdeményezéshez a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is csatlakozott. 30. születésnapja alkalmából különleges, határokon átívelő közösségimédia-projektet indított a németországi Felső-Dunai Természetvédelmi Központ (Naturschutzzentrum Obere Donau). A „Waves of Diversity – Schutzgebiete entlang der Donau”, azaz „A sokféleség hullámai – Védett területek a Duna mentén” című kezdeményezés egy szimbolikus „Duna Bárkáján” keresztül hívja fel a figyelmet a folyó mentén található értékes élőhelyekre és fajokra. A bárka virtuális utazása a Duna felső szakaszától egészen a Fekete-tengerig, a Duna-deltáig tart. A…
Tovább olvasomNem szorulnak segítségre a gyülekező fehér gólyák
Záró szakaszához érkezett a hazai fehérgólya-állomány idei költési szezonja. Július második felére a fiókák többsége elhagyja a fészket és kisebb-nagyobb csapatokat alkotva táplálkoznak, pihennek országszerte. Amikor a madarak ezt száraz, kopár területen teszik, sokan aggódnak értük, a mentésüket, etetésüket és itatásukat kérik. Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz (ÉKFM) megnyugtatja a lakosságot, hogy ezek a gólyák nincsenek bajban, nem szorulnak segítségre. A fehér gólya talajon táplálkozó madár, ragadozó életmódot folytatva főleg rovarokat, de gerinceseket is fogyaszt. A közvélekedéssel szemben zsákmányának csak kicsi vagy éppen elenyésző részét teszik ki a békák és…
Tovább olvasomTermészethelyreállítás az esztergomi Prímás-szigeten
A Pilisi Parkerdő Pilisi Erdőkezelő Kft.-jének szakmai irányításával elindult az esztergomi Prímás-sziget természetvédelmi restaurációja. A munkálatokat Némedy Zoltán erdőmérnök és természeti örökségvédelmi szakmérnök vezeti, aki a projektben résztvevő partnerszervezetekkel közösen olyan beavatkozásokat valósít meg, amelyek egyszerre szolgálják a természetvédelmi célokat és a városi zöld infrastruktúra hosszú távú megőrzését. A projekt jól mutatja, hogy az erdész, természetvédő, civil, és önkormányzati szakemberek közötti párbeszéd alapú tervezés és kivitelezés milyen összetett természetvédelmi és erdőkezelési feladatok megoldására képes. A Prímás-sziget egyik legfontosabb természeti értéke a Duna mentén kialakult puhafás ligeterdő, amely természetes állapotában különböző…
Tovább olvasomA mulcs: véd, táplál, szabályoz és élőhelyet biztosít
Bevezetés a permakultúrába, 11. rész A mulcsozás ma már nem csupán egy kerti technika, hanem egy szemlélet része, amely egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A talaj letakarása szerves vagy szervetlen anyagokkal első ránézésre egyszerű műveletnek tűnik, mégis mély hatással van a kert ökológiai egyensúlyára. A mulcs legfontosabb szerepe a talaj nedvességének megőrzése, ami különösen az egyre gyakoribb aszályos időszakokban válik létfontosságúvá. A takarás csökkenti a párolgást, így kevesebb öntözésre van szükség, ami időt és erőforrást takarít meg. Emellett a mulcs védi a talajt a hirtelen hőmérséklet-ingadozásoktól, kiegyensúlyozottabb környezetet…
Tovább olvasomA Miyawaki-minierdők a városi faültetések sztárjai
Április 21-én a 10 millió Fa Alapítvány az ELTE EKSZ-szel együttműködésben megrendezi Magyarország első Miyawaki-minierdő konferenciáját. Az egész napos szakmai esemény célja, hogy közös gondolkodásra és párbeszédre hívja mindazokat, akik a városi zöldfelületek jövőjét nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is formálni akarják. A Miyawaki-módszer világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, mert kis területen is képes gyorsan fejlődő, sűrű, biodiverz, klímareziliens élőhelyeket létrehozni. Ez különösen fontos a mai városi környezetben, ahol a felmelegedés, a légszennyezés, az aszályos időszakok és a biológiai sokféleség csökkenése egyszerre jelentenek kihívást. A konferencia nemcsak a módszer előnyeit…
Tovább olvasomVizes élőhelyek fejlesztése indul a Sárvíz-völgyében
A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart, kettészelve a Mezőföld platóját. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. Az 1997-ben létesült tájvédelmi körzet kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 500 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével fejleszti a Sárvíz-völgye kiemelt jelentőséggel bíró vizes élőhelyeinek és az azokhoz kötődő (madár)fajok védelmét. A „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése a Sárvíz-völgyében” című projekt célja a vízvisszatartás…
Tovább olvasomÚj projektek az erdei élőhelyek és a természetvédelmi gazdálkodás fejlesztéséért
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága két új természetvédelmi projektet indított el: a fejlesztések az erdei élőhelyek vízmegtartó képességének javítását, valamint a természetvédelmi célú állattartás infrastruktúrájának korszerűsítését szolgálják. Fejlesztések az erdei élőhelyek megőrzéséért A projekt elsődleges feladata kapcsolódni azokhoz a hazánkban (is) megindult törekvésekhez, amelyek szeretnék az egyre gyakoribb és súlyosabb vízhiányos állapotok kialakulását ellensúlyozni. Az egyik most induló fejlesztés az erdei élőhelyek megőrzését és ellenálló képességének növelését célozza, különös tekintettel a vízmegtartás szerepére. A projekt keretében vízkormányzó és vízvisszatartó létesítményeket alakítanak ki, valamint kisebb erdei vizes élőhelyeket – például tókák,…
Tovább olvasom
