A mulcs: véd, táplál, szabályoz és élőhelyet biztosít

Bevezetés a permakultúrába, 11. rész A mulcsozás ma már nem csupán egy kerti technika, hanem egy szemlélet része, amely egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A talaj letakarása szerves vagy szervetlen anyagokkal első ránézésre egyszerű műveletnek tűnik, mégis mély hatással van a kert ökológiai egyensúlyára. A mulcs legfontosabb szerepe a talaj nedvességének megőrzése, ami különösen az egyre gyakoribb aszályos időszakokban válik létfontosságúvá. A takarás csökkenti a párolgást, így kevesebb öntözésre van szükség, ami időt és erőforrást takarít meg. Emellett a mulcs védi a talajt a hirtelen hőmérséklet-ingadozásoktól, kiegyensúlyozottabb környezetet…

Tovább olvasom

A Miyawaki-minierdők a városi faültetések sztárjai

Április 21-én a 10 millió Fa Alapítvány az ELTE EKSZ-szel együttműködésben megrendezi Magyarország első Miyawaki-minierdő konferenciáját. Az egész napos szakmai esemény célja, hogy közös gondolkodásra és párbeszédre hívja mindazokat, akik a városi zöldfelületek jövőjét nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is formálni akarják. A Miyawaki-módszer világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, mert kis területen is képes gyorsan fejlődő, sűrű, biodiverz, klímareziliens élőhelyeket létrehozni. Ez különösen fontos a mai városi környezetben, ahol a felmelegedés, a légszennyezés, az aszályos időszakok és a biológiai sokféleség csökkenése egyszerre jelentenek kihívást. A konferencia nemcsak a módszer előnyeit…

Tovább olvasom

Vizes élőhelyek fejlesztése indul a Sárvíz-völgyében

A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart, kettészelve a Mezőföld platóját. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. Az 1997-ben létesült tájvédelmi körzet kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 500 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével fejleszti a Sárvíz-völgye kiemelt jelentőséggel bíró vizes élőhelyeinek és az azokhoz kötődő (madár)fajok védelmét. A „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése a Sárvíz-völgyében” című projekt célja a vízvisszatartás…

Tovább olvasom

Új projektek az erdei élőhelyek és a természetvédelmi gazdálkodás fejlesztéséért

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága két új természetvédelmi projektet indított el: a fejlesztések az erdei élőhelyek vízmegtartó képességének javítását, valamint a természetvédelmi célú állattartás infrastruktúrájának korszerűsítését szolgálják. Fejlesztések az erdei élőhelyek megőrzéséért A projekt elsődleges feladata kapcsolódni azokhoz a hazánkban (is) megindult törekvésekhez, amelyek szeretnék az egyre gyakoribb és súlyosabb vízhiányos állapotok kialakulását ellensúlyozni. Az egyik most induló fejlesztés az erdei élőhelyek megőrzését és ellenálló képességének növelését célozza, különös tekintettel a vízmegtartás szerepére. A projekt keretében vízkormányzó és vízvisszatartó létesítményeket alakítanak ki, valamint kisebb erdei vizes élőhelyeket – például tókák,…

Tovább olvasom

Élet a vízben – természetvédelmi rajzpályázat

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi rajzpályázatot ír ki. A pályázat középpontjában a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum áll. Rajzold le a folyók titkait, az ártéri erdők lakóit, a víz alatti csodákat! Három korcsoportban nevezhetsz:• Óvodások• 1–4. osztály• 5–8. osztály TÉMA: milyen állatok és növények élnek a Duna és a Dráva vizeiben, árterein.MÉRET: maximum A3, TECHNIKA: nincs megkötve.A BEADÁS HATÁRIDEJE: 2026. április 13. hétfő, 12.00 Hogyan lehet elküldeni hozzánk az elkészült művet?1. Postai úton elküldve a 7602 Pécs, Pf.: 312. címre.2. Személyesen a 7625 Pécs, Tettye tér 9. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Zöldpont…

Tovább olvasom

2026-ban az Év élőhelye a fáslegelő

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Élőhelyvédelmi Szakosztálya által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal Közép-Kelet-Európa legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szeretne évről évre egy-egy élőhelytípust közelebb hozni az emberekhez, bemutatva szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit és el is végezni ilyen beavatkozásokat. Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő „vetélkedését” utóbbi nyerte, így 2026-ban ez az érdekes másodlagos élőhely viselheti az Év élőhelye címet. A fáslegelő olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal…

Tovább olvasom

Projektverseny az ökoszisztémáról

Az elmúlt években több ezer gyermek vett részt a Szeresd a Földet! versenyen. Lelkes versenyzőink nagycsoportos óvodás kortól gimnáziumig nevezhetnek versenyünkre, ahol kreatív megközelítésben tanulhatnak az életünket érintő egyik legfontosabb témáról: a fenntarthatóságról, a környezetvédelemről, a személyes felelősség fontosságáról. 2026 tavaszán versenyünk középpontjában az ökoszisztéma áll. A versenyzők a saját korosztályuknak megfelelően tanulhatnak állatok, növények és az élőhelyeik együttes kölcsönhatásáról. A verseny kezdete és a nevezési határidő: 2026. 02. 23. Korcsoportok és témák: 5+ óvoda – 1. osztály 2. osztály  3-4. osztály  5-6. osztály 7-12. osztály A versenyre egyénileg, vagy 2-3 fős…

Tovább olvasom

Vizes Élőhelyek Világnapja a Bükki Nemzeti Parkban

1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt. Az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike. Az egyezmény aláírásának emlékére minden év február 2-án ünnepeljük a Vizes Élőhelyek Világnapját, melyhez számos program kapcsolódik világszerte. A Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) környezeti nevelői természetismereti foglalkozással egybekötött előadást tartanak tanórai keretek között a 2026.02.03-06. időszakban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található településeken. A program keretében bemutatásra kerülnek a BNPI területén található kisebb-nagyobb vizes…

Tovább olvasom

Természetvédelmi program indult az ürge állományának gyarapításáért

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Természetvédelmi Igazgatóságának vezetésével, 11 szakmai szervezet részvételével hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge (Spermophilus citellus) részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése. Az Európai Unió által 75%-ban, a szükséges önrész tekintetében pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium által finanszírozott CitellusLIFE program célja végeredményben az ökológiai rendszerében kiemelt szerepet betöltő ürgeállomány megőrzése, gyarapítása. Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt, népi eledelként fogyasztották is, azonban részben a korlátlan irtás, és javarészt a tájhasználat változása…

Tovább olvasom

Az év hüllője 2026-ban a fürge gyík

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének. A faj egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét adó üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében kiszáradnak, megváltoznak. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. Hazánkban általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát – más hazai gyíkokéval átfedve – elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb,…

Tovább olvasom