Címke: MME

Hogyan (ne) mentsünk denevért?

Szerkesztőség

A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Egészen közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem történik meg. Mit tegyünk, ha mégis közelről találkozunk egy denevérrel, különösen, ha segítségre szorul? Segítsünk neki! A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. A denevérnek segítségre van szüksége: A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy…

Tovább olvasom

Végveszélyben a nagy goda

Szerkesztőség

A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon. A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat – lakossági felhívás

Szerkesztőség

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó…

Tovább olvasom

Világszerte egyre több a fehér gólya

Szerkesztőség

Napvilágot láttak a 2024. évi nemzetközi gólyafelmérés előzetes eredményei és a hazai végeredmények: Magyarországon stabil a helyzet, míg a fehér gólyák világállománya gyarapodik. Az adatok szerint a délkelet-európai, közel-keleti, észak-afrikai és néhány dél-afrikai párral együtt 330 ezer fészkelőpár a világ teljes fehérgólya-állománya. Bár még nem áll rendelkezésre minden ország adatsora (van, ahol a nagy állomány miatt idén is zajlik felmérés), a cenzust szervező német természetvédelmi szövetség, a NABU megjelentette a tízévente végzett nemzetközi gólyaállomány-felmérés legfrissebb előzetes eredményeit. A több ezer felmérő részvételével zajló akció alapján 330.000 párra becsülhető a világ…

Tovább olvasom

Fészkelő füleskuvikok nyomában

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban. A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére kevésbé pontos becsléseink vannak csak ennek az apró, vonuló bagolyfajunknak az országos elterjedéséről és állományáról. Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő…

Tovább olvasom

A fakivágás a költési időszakban természetpusztítás

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is. Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is lenne! A legjobb megoldás, ami ráadásul szinte minden esetben megvalósítható, hogy a munkákra…

Tovább olvasom

Idén is lesz „Fülemülék éjszakája”

Szerkesztőség

A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik,  rengeteg ember találkozhat velük. Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara, a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a…

Tovább olvasom

Fiókamentés – a talált madárfiókák többsége nem árva

Szerkesztőség

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad! A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen…

Tovább olvasom

Partifecskék beköltözése építési területekre

Szerkesztőség

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rézsűzés mellett egy mindenhol alkalmazható olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe. Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban…

Tovább olvasom

Saját tükörképükkel harcoló madarak

Szerkesztőség

Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…

Tovább olvasom