Címke: MME

A kerecsensólymok nyomában – jeladóval

Szerkesztőség

A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.  2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen…

Tovább olvasom

Hogyan (ne) mentsünk denevért?

Szerkesztőség

A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Egészen közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem történik meg. Mit tegyünk, ha mégis közelről találkozunk egy denevérrel, különösen, ha segítségre szorul? Segítsünk neki! A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. A denevérnek segítségre van szüksége: A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy…

Tovább olvasom

Fadongó kert, bogártanyák és hangyaleső homokláda

Szerkesztőség

A gyakran a nemszeretem állatok közé sorolt rovarok társadalmi ismertsége és elfogadottsága jóval alacsonyabb annál, amekkora szerepet a mi életünkben is betöltenek ‒ gondoljunk csak a beporzókra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) természetbarát kert programjában nagy sikerre tettek szert a méhecskehotelek az elmúlt másfél évtizedben. Remélhetőleg hasonló lesz a fogadtatása a rendkívül látványos fadongó kert, bogártanya és hangyaleső homokláda eszközcsoportoknak is. Új eszközök a lakossági és települési rovarvédelem szolgálatában Fadongó kert Hazánk egyik leglátványosabb és legtermetesebb, a lakott területeken is gyakori rovarcsoportját, a fadongókat jelenleg két faj: a…

Tovább olvasom

Fészkelő füleskuvikok nyomában

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban. A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére kevésbé pontos becsléseink vannak csak ennek az apró, vonuló bagolyfajunknak az országos elterjedéséről és állományáról. Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő…

Tovább olvasom

A tavaly meglőtt kerecsensólyom felépült, és hazatért Bulgáriába

Szerkesztőség

Tavaly júliusban egy fiatal kerecsensólymot ismeretlen elkövetők lőttek meg a Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata. Mint kiderült, a „Mónika” névre keresztelt fiatal tojót a Green Balkans munkatársai nem sokkal a lelövése előtt engedték szabadon Bulgáriában a visszatelepítési programjuk részeként. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy sörétes puskával lőtték meg. Az állatkert állatorvosai a madarat megműtötték és állapotát stabilizálták. „Mónika” ezt követően a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és…

Tovább olvasom

Megújul a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás

Szerkesztőség

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány több mint 9,9 millió forinttal támogatja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Sumonyban található bázisát. A több mint 45 éves múltra visszatekintő madárvonulás kutatás elöregedett központi épületét cserélik le egy modern, a mai kor követelményeinek megfelelő létesítményre. A Sumonyban található kutatóállomás nem csupán helyi jelentőségű: az ország legrégebbi, folyamatosan működő madárgyűrűző állomásáról van szó. Az MME Baranya Megyei Csoportja 1981 óta végzi itt áldozatos munkáját, melynek során eddig több mint 539.000 madarat gyűrűztek meg 162 különböző fajból. Az állomás éves szinten 120–140 önkéntest és táborozót…

Tovább olvasom

Sárgyűjtőhelyekkel is segíthetjük a fecskéket!

Szerkesztőség

Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák, megépíthetnék fészkeiket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket április második felétől legalább május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni.    A helyzetet tovább nehezíti nemcsak az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás összeomlása, melynek következtében eltűntek a jószágitatók, útszéli pocsolyák a ráadásul jelen…

Tovább olvasom

A fakivágás a költési időszakban természetpusztítás

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is. Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is lenne! A legjobb megoldás, ami ráadásul szinte minden esetben megvalósítható, hogy a munkákra…

Tovább olvasom

Idén is lesz „Fülemülék éjszakája” országos rendezvénysorozat

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva két évtizede hirdeti meg Fülemülék éjszakája programsorozatát. Ennek keretében országszerte számos helyszínen, többnyire településeken vagy ezek határában várják a madarászok a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét. A rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik. Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara – a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses…

Tovább olvasom

Partifecskék beköltözése építési területekre

Szerkesztőség

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rézsűzés mellett egy mindenhol alkalmazható olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe. Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban…

Tovább olvasom