Sárgyűjtőhelyekkel is segíthetjük a fecskéket!

Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák, megépíthetnék fészkeiket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket április második felétől legalább május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni.    A helyzetet tovább nehezíti nemcsak az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás összeomlása, melynek következtében eltűntek a jószágitatók, útszéli pocsolyák a ráadásul jelen…

Tovább olvasom

A fakivágás a költési időszakban természetpusztítás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is. Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is lenne! A legjobb megoldás, ami ráadásul szinte minden esetben megvalósítható, hogy a munkákra…

Tovább olvasom

Idén is lesz „Fülemülék éjszakája” országos rendezvénysorozat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva két évtizede hirdeti meg Fülemülék éjszakája programsorozatát. Ennek keretében országszerte számos helyszínen, többnyire településeken vagy ezek határában várják a madarászok a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét. A rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik. Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara – a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses…

Tovább olvasom

Partifecskék beköltözése építési területekre

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rézsűzés mellett egy mindenhol alkalmazható olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe. Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban…

Tovább olvasom

Fiókamentés – a talált madárfiókák többsége nem árva

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad! A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen…

Tovább olvasom

Milyen előnyökkel jár a természetbarát, meghagyó fűnyírás?

A klímaváltozás negatív hatásai a külterületi természetes élőhelyek és az agrártáj mellett a települési zöldfelületeket is egyre fokozódó mértékben érintik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívással fordul ‒ a lakosság mellett ‒ kiemelten az önkormányzatok felé a települési parkok és gyepek fenntartható kezelése, kaszálatlan foltokat meghagyó nyírása érdekében. Már csak azért is, mert sajnos még általánosnak tekinthető, hogy a munkások a „por vágására” is kivonulnak az aszályban kiégett nyárközépi gyepekre. A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is. Ezért különösen…

Tovább olvasom

Elkezdődött a lakossági Tavaszi természetles program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1 – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…

Tovább olvasom

Vízóraaknákba esett békék mentése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet egy kevésbé közismert, de akár az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügyre – a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentésére. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt.  A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár…

Tovább olvasom

Lezárult a 4. Téli madárles lakossági akció 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Téli madárles címmel negyedik alkalommal hirdette meg a több mint tíz héten át tartó, nagy sikerű országos madárszámlálást 2025 december 6. – 2026 február 28. között. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) programba.  A 2025/2026-os Téli madárles során 790 résztvevő, 389 település 915 helyszínéről, 5.115 félórás megfigyelést küldött be, 101 faj, 146.758 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következő képpen alakult:  1. széncinege:     33.848 példány2. mezei veréb:…

Tovább olvasom

Saját tükörképükkel harcoló madarak

Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…

Tovább olvasom