Felmérés a kerecsensólymok áramütéses pusztulásának megelőzésére

A fokozottan védett kerecsensólyom legjelentősebb veszélyeztető tényezője a középfeszültségű villanyoszlopokon bekövetkező áramütés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve, a veszélyes oszlopok azonosítása és a madárvédelmi beavatkozások elősegítése érdekében a LIFE SakerRoads projekt keretében 2026 októberében nagyszabású felmérést végzett, amelynek során összesen 2281 villanyoszlopot vizsgáltak meg a Jászságban, a Borsodi-Mezőségben és a Dévaványai-síkon. Az MME, nemzeti park igazgatóságok és önkéntesek közreműködésével a három kiemelt projektterületen végzett középfeszültségű oszlop (KFO) felmérése során 290 védett és fokozottan védett állat tetemét dokumentálta, a tetemek összesített természetvédelmi értéke meghaladja…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület partnerként vesz részt „A mocsári teknős élőhelyek megőrzésére irányuló határon átnyúló kezdeményezések” című, HUSK/2302/1.2/114 számú, #emys elnevezésű, az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program keretén belül megvalósuló, a mocsári teknős (Emys orbicularis) védelmét célzó nemzetközi projektben. A projekt vezető partnere a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, amely az MME mellett a szlovák BROZ természetvédelmi egyesülettel dolgozik a faj hosszú távú megőrzéséért a határ menti térségben. A projekt célja a térségben élő mocsári teknős állomány elterjedésének felmérése, állománynagyságának és veszélyeztetettségének becslése terepi vizsgálatok alapján. A program keretében a…

Tovább olvasom

Az MME kutatói kulcsszerepet játszanak a FALCOPOLIS-projektben

Világszenzáció! Magyar felfedezésről tudósít a National Geographic! Tudomásunk szerint először vett át és közölt nemzetközi lapjaiban magyar természettudományos felfedezést a National Geographic. A Magyarországról indult kutatás a kék vércsék vonulását műholdas jeladókkal követve jutott el Angolába, ahol a tudomány számára addig ismeretlen méretű ragadozómadár-gyülekezőhelyet azonosítottak: ez FALCOPOLIS, „egymillió kék vércse otthona”. A szeptemberi nemzetközi számban megjelent riportot Ed Yong Pulitzer-díjas író és Stiller Ákos magyar fotós jegyzi. A magyar nyelvű lapszám októberben jelenik meg, így a magyar sikertörténet világszerte akár 300 millió olvasóhoz is eljuthat. FALCOPOLIS-t (FALCO= sólyom POLIS= város(állam))…

Tovább olvasom

Dobogós helyen végzett hazánk az Európai Madármegfigyelő Napokon

Két első és egy harmadik helyezést ért el Magyarország a 34. Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen 2026-ban. A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 28 országban figyelték az égboltot, hazánkban az adatgyűjtést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezte. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 927 helyszínen, több mint 4,8 millió madarat figyelt meg a 23.667 résztvevő.  Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két első és egy harmadik helyezést értünk el, tehát minden kategóriában dobogós helyre kerültünk:   Rendezvényhelyszínek száma 1. Magyarország (176), …

Tovább olvasom

Madarász szakkör az MME szervezésében

Gyermekedet érdeklik a madarak, kíváncsi arra is, hogyan élnek, miért és hova költöznek, hogyan alakul a sorsuk? Mindezeken túl tudni szeretné azt is, hogyan működik körülöttük a természet? Madarak iránt érdeklődő gyerekek számára indítjuk 2026 októberétől heti rendszerességgel  Madarász szakkörünket. A szakkörnek az MME új központja, a Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központ ad otthont. Madarakról, és azon túl … A Madarász suli élményeire építve a szakkörön mélyebbre merülünk a természet világában. Megfigyelünk, kérdezünk, kutatunk, gondolkodunk és felfedezünk. Megismerjük, hogyan működnek az élő rendszerek, hogyan alkalmazkodnak az állatok az évszakok változásához,…

Tovább olvasom

Befejeződött a költési szezon – kevesebb madarat látunk

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. Az elmúlt hónapokban hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a…

Tovább olvasom

Fehér gólyák fekete hetei

Áramütésekkel kapcsolatos bejelentések tucatjait kapja ezekben a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságokkal együtt. Csak a hazánkban költő és a területünkön átvonuló fehér gólyákat érintő esetek száma 2018 óta minden évben 100 fölötti, három évben meghaladta a 200-at is. A madárfiókák kirepülése és az őszi vonulás kezdete környékén a legnagyobb a pusztulások száma, főként a sok tapasztalatlan, fiatal madár miatt. Míg a kisebb testű madarakra az időjárás és a ragadozók mellett az autók és a kóbor háziállatok jelentenek nagy veszélyt, addig a közepes és nagytermetű madarak…

Tovább olvasom

Nyárvégi madárgyűrűzés a fővárosi Naplás-tónál

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja 13. alkalommal szervez nyári madárgyűrűző akciót Budapesten, a cinkotai Naplás-tónál, ahova augusztus 12-26. között szeretettel várja az érdeklődőket hétköznap és hétvégén is. A madarak befogása és gyűrűzése naponta kora reggel 6 órától kb. délelőtt 10 óráig, illetve délután 19 órától naplementéig (26-án már csak reggel) tart az időjárástól függően. Esős időben, illetve nagyon erős szél esetén a gyűrűzés a fenti időszakban is szünetel. A napi munka és a látogatás menete az óránkénti hálóellenőrzések köré szerveződik. Az érdeklődők a madártani szakemberek…

Tovább olvasom

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME

Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert és Gajdos László élő környezetért felelős minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.  Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a…

Tovább olvasom