Sárgyűjtőhelyekkel is segíthetjük a fecskéket!

Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák, megépíthetnék fészkeiket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket április második felétől legalább május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni.    A helyzetet tovább nehezíti nemcsak az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás összeomlása, melynek következtében eltűntek a jószágitatók, útszéli pocsolyák a ráadásul jelen…

Tovább olvasom

A fakivágás a költési időszakban természetpusztítás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is. Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is lenne! A legjobb megoldás, ami ráadásul szinte minden esetben megvalósítható, hogy a munkákra…

Tovább olvasom

Fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban. A szervezet az évek alatt szerzett pozitív tapasztalatok alapján folytatja a fajra vonatkozó országos adatgyűjtést. Most a lakott területeken is leggyakoribb erdei fülesbaglyok fészkelő állománya felmérésében tudnak segíteni az emberek. Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni! A felmérés…

Tovább olvasom

Végveszélyben a nagy goda

A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon. A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4…

Tovább olvasom

Fészkelő füleskuvikok nyomában

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban. A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére kevésbé pontos becsléseink vannak csak ennek az apró, vonuló bagolyfajunknak az országos elterjedéséről és állományáról. Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő…

Tovább olvasom

A klímaváltozás miatt a gyakori fajok sincsenek biztonságban

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint negyven éve tartó együttműködése újabb fontos eredményt hozott a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy hosszabb távon még azok a fajok is veszélybe kerülhetnek, amelyeket ma még gyakorinak tartunk. A Pilisi Parkerdő Zrt. számára kiemelten fontos, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás részeként aktívan részt vegyen a fajok védelmében. E kutatások révén is törekszik arra, hogy a természet értékeit hosszú távon megőrizze – nemcsak a ritka, hanem a gyakori fajok számára is. Az éghajlatváltozás többféle…

Tovább olvasom