A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon.

A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában. Más fajoknál már bevált fészekkosarakat helyezünk ki, hogy megvédjük a nagy godákat a fészekrabló ragadozóktól. Folyamatos állománybecsléssel szerzünk naprakész adatokat a nagy goda vonuló- és költőállományáról.

Jelenleg a csekély számú fészkelés védelmén dolgozunk, hogy megóvhassuk a nagy godát a kihalástól. A hosszú távú célunk az, hogy az életfeltételeit biztosító vizes élőhelyeket megőrizzük, és az állomány stabilizálódjon, így talán megmenthetjük őket.

Ön is hozzájárulhat a Magyar Madártani Egyesület munkájához, hogy megmenthessék a nagy godát a kihalástól!