A Dél-Dunántúlon, a Balatontól 25 km-re található Somogyvámos, ahol 1993-ban alakult meg a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Az itt élő vallási közösség 315 hektáros területen gazdálkodik, ezzel Közép-Európa legnagyobb öko-közössége. 2025. szeptember végén itt rendezték meg a XIV. Európai Farm Konferenciát.

A konferencia során a résztvevők megtekinthették a Biofarm méhészetét, kertészeti létesítményeit, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemét, valamint a „járgányházat” és az ökrökkel hajtott malmot. Itt minden az önfenntartásról szól, a biogazdálkodás során rengeteg féle zöldséget, gyümölcsöt, gabonanövényt és gyógynövényt termesztenek.

A kertészeti üzem és tehénvédelmi központ érdekességein túl a konferencia ideje alatt a gyönyörű Isodyana Botanikus Kertet is megtekintettük, sokat sétáltunk a csodálatos környezetben. A bemutató kertben elhelyezett táblák egy részének olvasásakor elgondolkodtunk az életbölcseleteken, egy másik tanösvényen pedig praktikus információkat olvashattunk a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban.

A 18 hektáros Isodyana Botanikus Kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Napjainkban 1000 fásszárú, és mintegy 700 lágyszárú növényfaj alkotja a gyűjteményt. A kert létrehozásának több célja is volt. A Krisna-völgyben található védikus templom nemzetközileg is ismert zarándokhely a Krisna-hívők számára.

Az itt élő közösségnek fontos volt, hogy a zarándokhelyhez és a vendégfogadáshoz méltó környezetet teremtsen, amely esztétikus tájképi megjelenésével, változatos kiültetésekkel teret ad az elmélyüléshez, a meditációhoz, a szakrális élményhez, és a kikapcsolódáshoz egyaránt. A három km hosszú zarándokútvonal mentén tizennégy – külön kiépített – szent kert is található. A Botanikus Kert egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről kapta nevét: „Isodyana”, amely annyit jelent „Az Úr kertje”.

A tájat kezdetekkor hatalmas kiterjedésű, erodált szántók, száradó erdőfoltok, sovány legelők, inváziószerűen terjedő növényfajok uralták. Krisna-völgy gazdálkodása egyben a táj rehabilitációját is magában foglalja. Legfontosabb jellemzője a természetes változatosság megújítása, fenntartása, s ez érvényesül a Botanikus Kert esetében is. Az Isodyana Botanikus Kert tájképi kert stílusjegyeit hordozza, s fokozatosan egy fenntarthatóbb környezetté formálódik, élőhelyéül szolgálva számos megritkult, érzékeny növény- és állatfajnak (12 védett hazai növényfaj, 125 madárfaj, változatos, gazdagodó fauna).

Kiemelt szempont volt az is, hogy kipróbáljanak olyan növényfajokat- és fajtákat, amelyek hasznosítása fontos az önellátás körülményei között, például a gyümölcsök, magvak, díszítő- és kézműves alapanyagok, virágok, gyógynövények, méhlegelők, építőanyagok, stb., majd az évek múltával a tűzifa-felhasználás is. Ehhez kapcsolódóan 2011-től látogatható az „Ökológiai gazdálkodás és környezettudatos életmód tanösvény” hat állomása, amely sok hasznos információt ad az érdeklődőknek.

Ugyancsak cél volt olyan hazai és egzóta növény fajok válogatása, amelyek a legszebben díszlenek a kertben, illetve tűrik, elviselik az éghajlatváltozás hatásait, a fokozódó időjárási szélsőségeket. Részben emiatt a növény csoportosítások nem rendszertani besorolás vagy földrajzi származás alapján tervezettek, hanem a kiültetéseknél – természetesen a tájesztétikai szempontok figyelembevételével – az adott növényfaj ökológiai igényei a mérvadóak.

Somogy változatos talajtani és mikroklimatikus adottságai jó lehetőséget kínálnak arra, hogy egymáshoz viszonylag közel kerülhessenek a nedvesség és páratartalom szempontjából igényesebb, valamint a szárazságot jobban tűrő fajok. Az elhelyezéseket segíti még a völgyben található két nagyobb és négy kisebb felületű dísztó.

A kert fiatal volta miatt fészkelő odúk kihelyezésével támogatták a madárfajok megtelepedését, így pótolva a koros fák hiányából fakadó élőhelyi igényeket. Ez is hozzájárult, hogy az elmúlt 22 év alatt jelentősen emelkedett a helyben megfigyelt madárfajok száma. 125 madárfaj előfordulásáról tudnak, amelynek kétharmada fészkel is.

A botanikus kert területén (a környező erdősítéseket leszámítva) több mint 1.500 koros fát, 60.000 erdészeti csemetét ültettek el. Krisna-völgy teljes területén az erdősítésekkel együtt az elültetett fák és cserjék száma eléri a 400.000 példányt, amely így 24%-os erdősültségi állapotot eredményez (magasabb a magyarországi átlagnál).

A gyűjtemény döntő része olyan fajokra alapul, amelyek kötődnek a védikus kultúra szellemiségéhez, de ez nem feltétlenül a földrajzi származást (tehát nem csak ázsiai, azon belül indiai taxonokat) jelenti. Ugyanakkor a Botanikus Kert nagy hangsúlyt fektet a meglévő természetes (tájban honos) növénytársulások, élőhelyek megóvására is, így számos hazai fásszárú és lágyszárú fajt megfigyelhetnek a látogatók.

Szalontai Kriszta