Címke: madár

A kerecsensólymok nyomában – jeladóval

Szerkesztőség

A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.  2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen…

Tovább olvasom

A tavaly meglőtt kerecsensólyom felépült, és hazatért Bulgáriába

Szerkesztőség

Tavaly júliusban egy fiatal kerecsensólymot ismeretlen elkövetők lőttek meg a Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata. Mint kiderült, a „Mónika” névre keresztelt fiatal tojót a Green Balkans munkatársai nem sokkal a lelövése előtt engedték szabadon Bulgáriában a visszatelepítési programjuk részeként. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy sörétes puskával lőtték meg. Az állatkert állatorvosai a madarat megműtötték és állapotát stabilizálták. „Mónika” ezt követően a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és…

Tovább olvasom

Megújul a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás

Szerkesztőség

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány több mint 9,9 millió forinttal támogatja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Sumonyban található bázisát. A több mint 45 éves múltra visszatekintő madárvonulás kutatás elöregedett központi épületét cserélik le egy modern, a mai kor követelményeinek megfelelő létesítményre. A Sumonyban található kutatóállomás nem csupán helyi jelentőségű: az ország legrégebbi, folyamatosan működő madárgyűrűző állomásáról van szó. Az MME Baranya Megyei Csoportja 1981 óta végzi itt áldozatos munkáját, melynek során eddig több mint 539.000 madarat gyűrűztek meg 162 különböző fajból. Az állomás éves szinten 120–140 önkéntest és táborozót…

Tovább olvasom

A fakivágás a költési időszakban természetpusztítás

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is. Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is lenne! A legjobb megoldás, ami ráadásul szinte minden esetben megvalósítható, hogy a munkákra…

Tovább olvasom

Idén is lesz „Fülemülék éjszakája” országos rendezvénysorozat

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva két évtizede hirdeti meg Fülemülék éjszakája programsorozatát. Ennek keretében országszerte számos helyszínen, többnyire településeken vagy ezek határában várják a madarászok a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét. A rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik. Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara – a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses…

Tovább olvasom

Vizes élőhelyek fejlesztése indul a Sárvíz-völgyében

Szerkesztőség

A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart, kettészelve a Mezőföld platóját. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. Az 1997-ben létesült tájvédelmi körzet kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 500 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével fejleszti a Sárvíz-völgye kiemelt jelentőséggel bíró vizes élőhelyeinek és az azokhoz kötődő (madár)fajok védelmét. A „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése a Sárvíz-völgyében” című projekt célja a vízvisszatartás…

Tovább olvasom

Elkezdődött a lakossági Tavaszi természetles program

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1 – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…

Tovább olvasom

Saját tükörképükkel harcoló madarak

Szerkesztőség

Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…

Tovább olvasom

Környezetpedagógia vagy Természetpedagógia? – 2. rész: Madármegfigyelés

Orgoványi Anikó

Az előző részben a környezetfilozófia és a természetfilozófia nézetbéli különbségen alapuló Környezetpedagógia / Természetpedagógia, illetve a környezeti nevelés / természeti nevelés kérdéskörét tekintettük át. Megállapítottuk, hogy a környezeti szemlélet emberközpontú, míg a természeti szemlélet létezés központú alapokon nyugszik, és ez okozza a két nevelési irányzat közötti különbséget.    A környezeti nevelés (Environmental Education) fókuszában az ember és környezetének kölcsönhatása áll. Ez egy antropocentrikusabb (emberközpontúbb) megközelítés, ahol a környezet egyfajta „erőforrás” vagy „élettér”, amit meg kell ismernünk ahhoz, hogy felelősen kezelhessük, mert az egészségünkre is hatással van. A természeti nevelés alapjában szükségesnek…

Tovább olvasom

Postaládában fészkelő cinegék

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni. A madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű „B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a…

Tovább olvasom