A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart, kettészelve a Mezőföld platóját. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. Az 1997-ben létesült tájvédelmi körzet kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 500 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével fejleszti a Sárvíz-völgye kiemelt jelentőséggel bíró vizes élőhelyeinek és az azokhoz kötődő (madár)fajok védelmét. A „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése a Sárvíz-völgyében” című projekt célja a vízvisszatartás…
Tovább olvasomCímke: madár
Elkezdődött a lakossági Tavaszi természetles program
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1 – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…
Tovább olvasomSaját tükörképükkel harcoló madarak
Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…
Tovább olvasomKörnyezetpedagógia vagy Természetpedagógia? – 2. rész: Madármegfigyelés
Az előző részben a környezetfilozófia és a természetfilozófia nézetbéli különbségen alapuló Környezetpedagógia / Természetpedagógia, illetve a környezeti nevelés / természeti nevelés kérdéskörét tekintettük át. Megállapítottuk, hogy a környezeti szemlélet emberközpontú, míg a természeti szemlélet létezés központú alapokon nyugszik, és ez okozza a két nevelési irányzat közötti különbséget. A környezeti nevelés (Environmental Education) fókuszában az ember és környezetének kölcsönhatása áll. Ez egy antropocentrikusabb (emberközpontúbb) megközelítés, ahol a környezet egyfajta „erőforrás” vagy „élettér”, amit meg kell ismernünk ahhoz, hogy felelősen kezelhessük, mert az egészségünkre is hatással van. A természeti nevelés alapjában szükségesnek…
Tovább olvasomPostaládában fészkelő cinegék
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni. A madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű „B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a…
Tovább olvasomElkészült a 2026. évi 23. Országos Sasleltár
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 23. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 9. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el 2.552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23.165 ragadozó madár megfigyelésével. A 635 (tavaly 613) magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi…
Tovább olvasomKelep Elek – a mi gólyánk a Pille csoportban
Örökös Állatbarát óvoda lévén nagy hangsúlyt kap a mindennapokban az állatvilág. Óvodai környezetünk, téma heteink, programjaink, kirándulásaink mind kapcsolatban állnak az állatokkal. Fontos számunkra, hogy minél több ismeretet szerezzenek a gyerekek róluk, kialakítsuk a feléjük irányuló tiszteletet, hogy felnőve felelős állattartókká válhassanak. Minden évben csoportunkban a március várakozásokkal teli nem csak a tavaszvárás és az ünnepek miatt. Figyeljük az időjárást, a híradásokat és természetesen a településünk gólya fészkeit, ugyanis nagyon várjuk Kelep Elek érkezését! Kelep Elek, a mi gólyánk, nevét a gyerekektől kapta egyik kedves mesénk után (Bank Eszter Katalin:…
Tovább olvasomA szaporodási időszak előtt kellene elvégezni az állatokra veszélyes munkákat!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb olyan tevékenység, ami a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, a következő: Fák, bokrok kivágása A fák és bokrok kivágása sok esetben, számos okból indokolt és szükséges. A…
Tovább olvasomMiért üres sok madáretető?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy a hó és a kemény fagyok ellenére miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madarak természetes védekező viselkedése áll. A Magyarországon telelő énekesmadarak általános túlélési viselkedése, hogy a közeledő hidegfront elől – amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek – szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak. A madárlétszám általános csökkenésének hátterében azonban átfogóbb, már a tél elejétől jelentkező okai is vannak. Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik,…
Tovább olvasomRagadozómadarak fészkeinek feltérképezése Debrecenben
A lombmentes, téli időszak a legalkalmasabb a fészkek megtalálására és számbavételére, hogy aztán tavasszal, nyár elején visszaellenőrizve megtudjuk, milyen ragadozómadarak használják azokat költésre. A védett és/vagy fokozottan védett ragadozómadarak fészkeinek pontos feltérképezése segíti a természetvédelmi munkák és a fajvédelmi tevékenységek sikeres véghezvitelét. A kilátogatók a túra során megismerkedhetnek hazánk első természetvédelmi területével és annak élővilágával is. A téli erdei madarászsétán kívül a terepi program fontos célja a ragadozómadarak fészkeinek felkutatása és regisztrálása lesz, ezért hatékonyságunk nagyban függ a létszámtól is. Az előreláthatólag téliesebb időjárásnak megfelelő meleg öltözet szükséges!Akinek van, hozza…
Tovább olvasom
