Címke: kutatás

Bizonyítékok a magyarországi székicsérek vonulási útvonaláról és telelőhelyéről

Dr. Kiss Ádám, Dr. Tóth Pál János, Kapocsi István

A székicsér (Glareola pratincola) kipusztulással közvetlenül fenyegetett, fokozottan védett partimadár-fajunk, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság egyik „zászlóshajó” faja, amelynek védelmére kiemelt figyelmet fordítunk. A védelmének szervezése mellett célzott kutatási tevékenységeket is végzünk a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék együttműködésével, amelyek során szerzett információk szintén a faj védelmét szolgálják. A hazai, illetve az összes Kelet-Európában fészkelő székicsér-populáció vonulási útvonala és telelőterülete hosszú ideig ismeretlen volt. Csupán feltételezések és eseti megfigyelések alapján lehetett sejteni, hogy ezek az állományok valahol Közép-Afrikában, a Szaharán túli területeken telelnek. A tavalyi évben, az MBH…

Tovább olvasom

Megújul a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás

Szerkesztőség

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány több mint 9,9 millió forinttal támogatja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Sumonyban található bázisát. A több mint 45 éves múltra visszatekintő madárvonulás kutatás elöregedett központi épületét cserélik le egy modern, a mai kor követelményeinek megfelelő létesítményre. A Sumonyban található kutatóállomás nem csupán helyi jelentőségű: az ország legrégebbi, folyamatosan működő madárgyűrűző állomásáról van szó. Az MME Baranya Megyei Csoportja 1981 óta végzi itt áldozatos munkáját, melynek során eddig több mint 539.000 madarat gyűrűztek meg 162 különböző fajból. Az állomás éves szinten 120–140 önkéntest és táborozót…

Tovább olvasom

Új irány az öregedéssel kapcsolatos kutatásokban

Szerkesztőség

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt. Az elmúlt évek tudományos kutatásai azonban egyre inkább arra utalnak: a valódi változások sejtszinten dőlnek el. Ennek egyik kulcsszereplője egy alapvető, mégis kevéssé ismert molekula, a NAD+. A nikotinamid-adenin-dinukleotid – röviden NAD+ – nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, regenerációjához és védekező folyamataihoz. A kutatások szerint azonban a NAD+ szint már 30 éves kor után fokozatosan csökken, ami összefüggésbe hozható a fáradékonysággal, az anyagcsere lassulásával és a bőr öregedésével is. Humán bizonyíték: NR-rel mérhetően emelhető a NAD+ szint Az egyik legnagyobb áttörést…

Tovább olvasom

Az ELTE Füvészkert téli programjai januártól márciusig

Szerkesztőség

A Füvészkert kezdetben az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak a gyógynövények mellett a hazai flóra ritkaságai, kertészeti különlegességei is, majd az üvegházakban a trópusok növényei. A Füvészkert alapfeladata az oktatás és kutatás, de széleskörű ismeretterjesztést is végez, rendezvényeket szervez a különböző növénycsoportoknál. A téli időszakban is változatos programokat szerveznek. 2026. január 17. (szombat) 10.00 és 11.15-től Trópusi küldetés – Szamóca Kiskertész foglalkozás 3-10 éves gyerekeknek és kísérőiknek 13.30 IKEBANA workshop (betelt) 2026. január 18. (vasárnap) 11.00 órától Elmét befolyásoló növények – tematikus szakvezetés (betelt) 11.00 órától Házi teakeverék,…

Tovább olvasom

A természetpedagógia fogalma

Orgoványi Anikó

A természetpedagógia alapjai, 2. rész A természetpedagógia a neveléstudomány új ága, amely komplex módon foglalkozik az elmélettel és az alapelvek meghatározásával. Megfogalmazza a természeti nevelés elveit, céljait, feladatait, módszertanát és gyakorlatát. Interdiszciplináris kapcsolatai révén rávilágít a Természet rendszerének egészére, melynek az ember része csupán, mely felelősséggel tartozik a teremtett világ iránt, de nem ura és legyőzője. Más tudományágakkal és a művészettel együtt feltárja, hogy holisztikus módon minden mindennel összefügg, és hogy ehhez a rendszerhez az embernek alkalmazkodnia kell. Korszerű pedagógiai irányzat, amely a természettel harmóniában élő személyiség fejlesztésének elméleti és…

Tovább olvasom

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

Szerkesztőség

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot. amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával. A bioszféra rezervátumok három zónából épülnek fel: A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból történik. A védőövezetek (pufferzónák)…

Tovább olvasom

Zoodisputa – szakmai találkozó a Budakeszi Vadasparkban

Szalontai Kriszta

Idén októberben a Budakeszi Vadaspark szervezte meg a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének éves szakmai találkozóját és konferenciáját. A Zoodisputa 2025 középpontjában az állatkertek kutatási, oktatási és természetvédelmi szerepe állt. A kétnapos rendezvényen az ország állatkertjeinek vezetői, szakemberei és kutatói osztották meg egymással tapasztalataikat – a természetvédelmi kutatásokban betöltött szerepükről, valamint a zoopedagógia legújabb kihívásairól. A rendezvény első napja a Petneházy Aparthotel konferenciatermében zajlott, az előadások központi témája a kutatás volt. Bepillantást nyerhettünk a Budakeszi Vadaspark és az ELTE közös kutatásába, amely a vaddisznók viselkedésével kapcsolatos. Előadást hallhattunk a magyarországi…

Tovább olvasom

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

Szerkesztőség

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz. A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt,…

Tovább olvasom

Madarak az emberek mentális egészségéért

Szerkesztőség

A londoni King’s College kutatói friss tanulmányukban megállapították, hogy az emberek általánosságban is jobban érzik magukat, ha madarakat látnak vagy hallanak a környezetükben, de a madarakkal való mindennapos találkozás akár a depresszióban szenvedők mentális egészségét is javíthatja. Utóbbi felismerés azért is jelentős, mert a kutatók szerint sok olyan beavatkozás, amely az úgynevezett egészséges embereken segít, nem működik a mentális problémákkal küzdő egyéneknél.A kutatásban egy Urban Mind nevű mobilalkalmazáson követték a közel 1300 ember mindennapi találkozásait a madarakkal. A brit, európai, amerikai, kínai és ausztrál résztvevőket egy kéthetes periódus alatt véletlenszerű…

Tovább olvasom

A GEOASTRONOMY projekt az exobolygók geológiai titkait kutatja

Szerkesztőség

A GEOASTRONOMY nemcsak a tudományos világ számára bír nagy jelentőséggel, hanem hosszú távú céljai között szerepel egy új tudományos tananyag létrehozása, amely a fiatal kutatók képzésében is hasznosítható. Ez az oktatási kezdeményezés lehetővé teszi a jövő tudósainak, hogy összekapcsolják a földtudományokat és az asztrofizikát az exobolygók tanulmányozása során. „A sziklás világok alapvető kémiájának megértésével nemcsak távoli bolygókról kapunk válaszokat, hanem elmélyítjük a Földdel kapcsolatos ismereteinket is. A GEOASTRONOMY több mint tudományos kutatás; egy olyan vízió, amely segít új kontextusban megvilágítani az emberiség helyét az Univerzumban.” – fogalmazott a kutatást irányító…

Tovább olvasom