Új irány az öregedéssel kapcsolatos kutatásokban

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt. Az elmúlt évek tudományos kutatásai azonban egyre inkább arra utalnak: a valódi változások sejtszinten dőlnek el. Ennek egyik kulcsszereplője egy alapvető, mégis kevéssé ismert molekula, a NAD+. A nikotinamid-adenin-dinukleotid – röviden NAD+ – nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, regenerációjához és védekező folyamataihoz. A kutatások szerint azonban a NAD+ szint már 30 éves kor után fokozatosan csökken, ami összefüggésbe hozható a fáradékonysággal, az anyagcsere lassulásával és a bőr öregedésével is. Humán bizonyíték: NR-rel mérhetően emelhető a NAD+ szint Az egyik legnagyobb áttörést…

Tovább olvasom

Az ELTE Füvészkert téli programjai januártól márciusig

A Füvészkert kezdetben az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak a gyógynövények mellett a hazai flóra ritkaságai, kertészeti különlegességei is, majd az üvegházakban a trópusok növényei. A Füvészkert alapfeladata az oktatás és kutatás, de széleskörű ismeretterjesztést is végez, rendezvényeket szervez a különböző növénycsoportoknál. A téli időszakban is változatos programokat szerveznek. 2026. január 17. (szombat) 10.00 és 11.15-től Trópusi küldetés – Szamóca Kiskertész foglalkozás 3-10 éves gyerekeknek és kísérőiknek 13.30 IKEBANA workshop (betelt) 2026. január 18. (vasárnap) 11.00 órától Elmét befolyásoló növények – tematikus szakvezetés (betelt) 11.00 órától Házi teakeverék,…

Tovább olvasom

A természetpedagógia fogalma

A természetpedagógia alapjai, 2. rész A természetpedagógia a neveléstudomány új ága, amely komplex módon foglalkozik az elmélettel és az alapelvek meghatározásával. Megfogalmazza a természeti nevelés elveit, céljait, feladatait, módszertanát és gyakorlatát. Interdiszciplináris kapcsolatai révén rávilágít a Természet rendszerének egészére, melynek az ember része csupán, mely felelősséggel tartozik a teremtett világ iránt, de nem ura és legyőzője. Más tudományágakkal és a művészettel együtt feltárja, hogy holisztikus módon minden mindennel összefügg, és hogy ehhez a rendszerhez az embernek alkalmazkodnia kell. Korszerű pedagógiai irányzat, amely a természettel harmóniában élő személyiség fejlesztésének elméleti és…

Tovább olvasom

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot. amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával. A bioszféra rezervátumok három zónából épülnek fel: A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból történik. A védőövezetek (pufferzónák)…

Tovább olvasom

Zoodisputa – szakmai találkozó a Budakeszi Vadasparkban

Idén októberben a Budakeszi Vadaspark szervezte meg a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének éves szakmai találkozóját és konferenciáját. A Zoodisputa 2025 középpontjában az állatkertek kutatási, oktatási és természetvédelmi szerepe állt. A kétnapos rendezvényen az ország állatkertjeinek vezetői, szakemberei és kutatói osztották meg egymással tapasztalataikat – a természetvédelmi kutatásokban betöltött szerepükről, valamint a zoopedagógia legújabb kihívásairól. A rendezvény első napja a Petneházy Aparthotel konferenciatermében zajlott, az előadások központi témája a kutatás volt. Bepillantást nyerhettünk a Budakeszi Vadaspark és az ELTE közös kutatásába, amely a vaddisznók viselkedésével kapcsolatos. Előadást hallhattunk a magyarországi…

Tovább olvasom

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz. A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt,…

Tovább olvasom

Madarak az emberek mentális egészségéért

A londoni King’s College kutatói friss tanulmányukban megállapították, hogy az emberek általánosságban is jobban érzik magukat, ha madarakat látnak vagy hallanak a környezetükben, de a madarakkal való mindennapos találkozás akár a depresszióban szenvedők mentális egészségét is javíthatja. Utóbbi felismerés azért is jelentős, mert a kutatók szerint sok olyan beavatkozás, amely az úgynevezett egészséges embereken segít, nem működik a mentális problémákkal küzdő egyéneknél.A kutatásban egy Urban Mind nevű mobilalkalmazáson követték a közel 1300 ember mindennapi találkozásait a madarakkal. A brit, európai, amerikai, kínai és ausztrál résztvevőket egy kéthetes periódus alatt véletlenszerű…

Tovább olvasom

A GEOASTRONOMY projekt az exobolygók geológiai titkait kutatja

A GEOASTRONOMY nemcsak a tudományos világ számára bír nagy jelentőséggel, hanem hosszú távú céljai között szerepel egy új tudományos tananyag létrehozása, amely a fiatal kutatók képzésében is hasznosítható. Ez az oktatási kezdeményezés lehetővé teszi a jövő tudósainak, hogy összekapcsolják a földtudományokat és az asztrofizikát az exobolygók tanulmányozása során. „A sziklás világok alapvető kémiájának megértésével nemcsak távoli bolygókról kapunk válaszokat, hanem elmélyítjük a Földdel kapcsolatos ismereteinket is. A GEOASTRONOMY több mint tudományos kutatás; egy olyan vízió, amely segít új kontextusban megvilágítani az emberiség helyét az Univerzumban.” – fogalmazott a kutatást irányító…

Tovább olvasom