Az MME kutatói kulcsszerepet játszanak a FALCOPOLIS-projektben

Világszenzáció! Magyar felfedezésről tudósít a National Geographic! Tudomásunk szerint először vett át és közölt nemzetközi lapjaiban magyar természettudományos felfedezést a National Geographic. A Magyarországról indult kutatás a kék vércsék vonulását műholdas jeladókkal követve jutott el Angolába, ahol a tudomány számára addig ismeretlen méretű ragadozómadár-gyülekezőhelyet azonosítottak: ez FALCOPOLIS, „egymillió kék vércse otthona”. A szeptemberi nemzetközi számban megjelent riportot Ed Yong Pulitzer-díjas író és Stiller Ákos magyar fotós jegyzi. A magyar nyelvű lapszám októberben jelenik meg, így a magyar sikertörténet világszerte akár 300 millió olvasóhoz is eljuthat. FALCOPOLIS-t (FALCO= sólyom POLIS= város(állam))…

Tovább olvasom

Új helyen látható az öt hónapos vörös panda kölyök

A Budapesti Állatkert India-házában látható Cékla, a közel öt hónapos vörös panda kölyök. A bájos külsejű állat Budapesten született, de mivel életének harmadik hónapjában elveszítette anyját, felnevelését a gondozók vették át. Nyáron egy rövid ideig a szerencsésebb látogatók már megleshették, de mostantól a tervek szerint folyamatosan látható lesz egészen addig, amíg egy másik európai állatkertbe nem utazik a ritka faj megmentését szolgáló állatkerti tenyészprogram keretében. Október 13-ától csodálhatják meg a látogatók Céklát, a Fővárosi Állat- és Növénykertben született nőstény vörös panda kölyköt. A vörös bundás kisállat azonban nem a vörös…

Tovább olvasom

Milliárdokkal járulnak hozzá Budapest élhetőségéhez a városi erdők

A városi erdők egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben pedig lehetőséget adnak a mozgásra, a pihenésre és a feltöltődésre. A Pilisi Parkerdő megbízásából készült új kutatás szerint már a budapesti városi erdők rekreációs, hűtési és szénmegkötési szolgáltatásai is évente mintegy 13,5–26,5 milliárd forintnyi értéket teremtenek a társadalom számára. A kutatás arra is rámutat: mindez csak akkor maradhat fenn hosszú távon, ha az erdőket szakszerűen, a városi környezet sajátos kihívásaihoz alkalmazkodva kezelik, és ehhez megfelelő források is rendelkezésre állnak. Van, akinek a…

Tovább olvasom

Újabb történelmi emlékek tárultak fel a Gerecse erdeiben

Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt. A Pilisi Parkerdő állami támogatással, hétmillió forintos keretből valósította meg a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhely régészeti kutatását és környezetének rendezését. A Janus Pannonius Múzeummal és további szakmai partnerekkel végzett feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén itt lezajlott tragikus eseményekről és egykori érseki kastélyról. A kutatás eredményeit a helyszínen új információs tábla mutatja be a kirándulóknak. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak:…

Tovább olvasom

Szeptemberben nyílik meg az Életművelők című nemzetközi kiállítás

A kiállítás művészeket, kertészeket és kutatókat hoz össze, és azt vizsgálja, miként válhat a művelés a tudástermelés, valamint az élővilághoz fűződő új kapcsolatok elképzelésének egyik módjává. 2026. szeptember 5. és november 8. között látogatható a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban az Életművelők: A tudás melegágyai című nemzetközi kiállítás, amely szeptember 5-én 16:30-kor nyílik meg. A tranzit.ro/București szervezet és a MODEM partnerségében, Adelina Luft és Török Krisztián Gábor kurátori munkájával megvalósuló tárlat Európából, a Karib-térségből, Latin-Amerikából és Délkelet-Ázsiából érkező művészeket, kutatókat, kertészeket és közösségi kezdeményezéseket kapcsol össze. A bemutatott…

Tovább olvasom

Indul az első hazai Agroökológiai Élő Laboratórium Inkubátor Program!

Mi történik akkor, ha az új agrármegoldásokat nem elszigetelt kutatói környezetben fejlesztik, hanem pontosan ott, ahol azoknak később működniük kell? A válasz az Élő Laboratórium (Living Lab) módszertanában rejlik, amely most az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) legújabb kezdeményezésével, az ÉL-INK projekttel robban be a hazai köztudatba. Ha van egy jó agroökológiai vagy fenntartható gazdálkodási ötlete, itt az idő, hogy a gyakorlatban is valóra váltsa! Mi az az ÉL-INK, és miért változtatja meg a szabályokat? Az agroökológiai Élő Laboratóriumok olyan nyitott innovációs ökoszisztémák, ahol a gazdálkodók, kutatók, szakértők, vállalkozások és fogyasztók…

Tovább olvasom

Javuló tendencia: csökken az élelmiszerpazarlás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2%-kal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és az elfelejtett élelmiszerek.A 2025 év végén zajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, amely több, mint 400 fogyasztó élelmiszerpazarlási szokásainak vizsgálatát jelenti. A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének…

Tovább olvasom

Bizonyítékok a magyarországi székicsérek vonulási útvonaláról és telelőhelyéről

A székicsér (Glareola pratincola) kipusztulással közvetlenül fenyegetett, fokozottan védett partimadár-fajunk, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság egyik „zászlóshajó” faja, amelynek védelmére kiemelt figyelmet fordítunk. A védelmének szervezése mellett célzott kutatási tevékenységeket is végzünk a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék együttműködésével, amelyek során szerzett információk szintén a faj védelmét szolgálják. A hazai, illetve az összes Kelet-Európában fészkelő székicsér-populáció vonulási útvonala és telelőterülete hosszú ideig ismeretlen volt. Csupán feltételezések és eseti megfigyelések alapján lehetett sejteni, hogy ezek az állományok valahol Közép-Afrikában, a Szaharán túli területeken telelnek. A tavalyi évben, az MBH…

Tovább olvasom

Megújul a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány több mint 9,9 millió forinttal támogatja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Sumonyban található bázisát. A több mint 45 éves múltra visszatekintő madárvonulás kutatás elöregedett központi épületét cserélik le egy modern, a mai kor követelményeinek megfelelő létesítményre. A Sumonyban található kutatóállomás nem csupán helyi jelentőségű: az ország legrégebbi, folyamatosan működő madárgyűrűző állomásáról van szó. Az MME Baranya Megyei Csoportja 1981 óta végzi itt áldozatos munkáját, melynek során eddig több mint 539.000 madarat gyűrűztek meg 162 különböző fajból. Az állomás éves szinten 120–140 önkéntest és táborozót…

Tovább olvasom

Új irány az öregedéssel kapcsolatos kutatásokban

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt. Az elmúlt évek tudományos kutatásai azonban egyre inkább arra utalnak: a valódi változások sejtszinten dőlnek el. Ennek egyik kulcsszereplője egy alapvető, mégis kevéssé ismert molekula, a NAD+. A nikotinamid-adenin-dinukleotid – röviden NAD+ – nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, regenerációjához és védekező folyamataihoz. A kutatások szerint azonban a NAD+ szint már 30 éves kor után fokozatosan csökken, ami összefüggésbe hozható a fáradékonysággal, az anyagcsere lassulásával és a bőr öregedésével is. Humán bizonyíték: NR-rel mérhetően emelhető a NAD+ szint Az egyik legnagyobb áttörést…

Tovább olvasom