A GEOASTRONOMY nemcsak a tudományos világ számára bír nagy jelentőséggel, hanem hosszú távú céljai között szerepel egy új tudományos tananyag létrehozása, amely a fiatal kutatók képzésében is hasznosítható. Ez az oktatási kezdeményezés lehetővé teszi a jövő tudósainak, hogy összekapcsolják a földtudományokat és az asztrofizikát az exobolygók tanulmányozása során. „A sziklás világok alapvető kémiájának megértésével nemcsak távoli bolygókról kapunk válaszokat, hanem elmélyítjük a Földdel kapcsolatos ismereteinket is. A GEOASTRONOMY több mint tudományos kutatás; egy olyan vízió, amely segít új kontextusban megvilágítani az emberiség helyét az Univerzumban.” – fogalmazott a kutatást irányító Stephen Mojzsis professzor.
A GEOASTRONOMY közelebb visz minket az emberiség egyik legrégebbi kérdésének megválaszolásához: egyedül vagyunk-e az Univerzumban? A projekt kritikus betekintést nyújt az exobolygók légköri folyamataiba, gazdagítva ezzel a bolygórendszerek megértését és irányt mutatva a jövőbeli, életkeresési célú küldetések számára. A bolygókat alkotó alapvető elemek ismerete által a GEOASTRONOMY jelentős hatással lesz a tudományra, a technológiára és a közös világképünkre.
A GEOASTRONOMY projekt főbb célkitűzései:
Úttörő tudományterület létrehozása: A GEOASTRONOMY egyesíti a földtudományokat és a csillagászatot, lehetővé téve a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai felépítésének, belső szerkezetének és légköri tulajdonságainak részletes vizsgálatát.
Azonnali hatások a tudományban: A James Webb Űrtávcső és más korszerű távcsövek adatainak felhasználásával a GEOASTRONOMY kutatói elősegítik a szekunder, hibrid és magmás óceán-légkörökkel rendelkező sziklás exobolygók légkörének jobb megértését, amelyek a Nap-szerű csillagok körül keringenek.
Kiemelkedő nemzetközi együttműködés: A projekt sikerét a három vezető kutató kiemelkedő szakértelme biztosítja. Mindhárman egyedülálló tudást és tapasztalatot hoznak magukkal, legyen szó a bolygók geokémiájáról, a kísérleti petrológiáról vagy az elméleti asztrofizikáról. Ez a szinergikus együttműködés lehetővé teszi, hogy a GEOASTRONOMY projekt olyan kérdésekkel foglalkozzon, amelyekre egyetlen tudományág önmagában nem képes választ adni.
A projekt a tervek szerint 2025 tavaszán indul, és hatéves időtartamú. A GEOASTRONOMY csapata elkötelezett amellett, hogy ezzel a kutatással egy új tudományos terület alapjait vesse meg a 21. században, amely hosszú távon hatással lehet a bolygótudományra.
Összesen 571 millió eurós támogatást kap ötvenhét kutatócsoport a legösszetettebb tudományos problémák megoldására, amelyek széles körű tudományterületeket ölelnek fel. Az ERC (Európai Kutatási Tanács) Szinergia projektjei kiemelkedő kutatók együttműködését ösztönzik, lehetővé téve számukra, hogy szakértelmüket, tudásukat és erőforrásaikat egyesítve tágítsák a tudományos felfedezés határait. A nemzetközi kutatócsoport – amelynek tagja, és egyben a projekt ötletgazdája a Magyarországon dolgozó Stephen Mojzsis professzor is – példa nélküli vállalkozásba kezd, hogy feltárja a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételét, jobban megértve ezáltal a saját bolygónkat is.
A Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételének és fejlődésének feltárására indított tudományos kutatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatja, amely közel 4,5 milliárd forintos (mintegy 11 millió eurós) támogatással segíti az ERC Synergy Grant kategóriájában díjazott GEOASTRONOMY projektet. A nagyszabású kutatást magyar részről a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezető munkatársa, Stephen Mojzsis professzor irányítja. Az ERC Synergy Grant elnyerése kiemelkedő elismerés, hiszen Magyarországon ez a második ilyen nagy volumenű kutatási támogatás, amelyet korábban Barabási Albert-László kapott meg. Az ERC pályázat által finanszírozott, hat éven át tartó GEOASTRONOMY projekt további vezetői Dr. Fabrice Gaillard, a francia CNRS, valamint Prof. Kevin Heng, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität kutatói. A projekt célja a csillagászat, a bolygók geokémiája és az asztrofizika szakterületeinek példa nélküli ötvözésével új tudományos terület kialakítása, ezáltal pedig az exobolygók fejlődésének mélyebb megértése.
„Az öt kalsszikus természettudomány (fizika, kémia, biológia, csillagászat, geológia) összefüggésében gyakran látjuk, hogy a geológia a kémiával vagy a biológiával párosul, azonban a geológia és a csillagászat összekapcsolása eddig hiányzott. A GEOASTRONOMY révén végre kozmikus kontextusban vizsgálhatjuk a bolygók sziklás alapjait, ezáltal jobban megérthetjük saját bolygónkat is.” – mondta Mojzsis professzor a projekt kapcsán.