Megnyílt a Fénydóm 2. fényművészeti kiállítás a budapesti Állatkertben, a Biodóm területén. A Biodóm hatalmas, eddig kevésbé ismert belső tereiben a látogatók szabadon mozoghatnak és felfedezhetik a fényművészeti installációkat. A fények, projekciók és különböző audiovizuális elemek egyedülálló térélményt nyújtanak, miközben rávilágítanak a természet rejtett összefüggéseire. A kiállítás központi témája ugyanis a természet, amely széles spektrumot ölel fel – akár csak a fény –, a mikrobiológiai szinttől kezdve egészen a világűrig, beleértve az emberi tevékenységeket is.
A művészeti értékeken kívül a kiállítás érdemi részét képezik az installációk melletti magyarázó szövegek is. A táblák néhol nehezen olvashatók, de érdemes figyelmet fordítani a leírásokra. A háttérinformációk más megvilágításba helyezik a látottakat, hozzáadott értéket adnak, elgondolkodtatnak. Dőlt betűvel jelölve ezekből a magyarázatokból idézünk cikkünkben is.
Az előtérben egy, a valóságban mikroszkopikus méretű medveállatka fogadja a látogatót, színeit váltogatva. Arra emlékeztet, hogy a legősibb élőlények évmilliók óta léteznek a Földön, tökéletes alkalmazkodásra törekedve. Túlélik a legszélsőségesebb környezeti körülményeket is, és mindinkább adaptálódni próbálnak azokhoz. A medveállatka, ha kell, akár száz évet is vár arra, hogy újra aktívvá váljon. Életösztönével emlékeztet, hogy az (ön)pusztító lét helyett az örök fennmaradáshoz harmóniában kell élnünk a természettel. Nemcsak ma, hanem holnapután is.
A Sejtek elnevezésű installáció is a mikrovilágba kalauzolja a látogatót. Az installáció hatalmas, légies formái a sejtplazma dinamikus világát idézik, ahol az élet mikroszkopikus struktúrái találkoznak az organikus mozgás visszafogott áramlásával. A térben lebegő elemek egy mikroszkóp lencséjén át tekintett sejtvilág képzetét keltik. A kompozíciót gondosan elhelyezett fények és árnyékok teszik élettel telivé, amelyek a sejtstruktúrák lüktető életerejére utalnak.
A kiállítás egyik interaktív eleme az AI BIAS, melynek középpontjában egy emberi arc áll, amelyet a mesterséges intelligencia különböző módokon alakít át. A látogató a saját mozdulataival és arckifejezésével irányít egy semleges 3D arcot, amely inputként szolgál az AI számára. Az AI ezután azokat a generikus arcokat módosítja, amelyek a rendszer „tanulási” folyamata során kódolt előítéleteken alapulnak. Az installáció egyben kritikai vizsgálata is annak, hogyan működik az AI, és hogy a tanulási folyamat során milyen előítéletek váltak a generatív AI rendszerek részévé.
A Fénydóm 2. alkotásai között több nem titkoltan a mesterséges intelligencia közreműködésével készült. Ilyen a Neogenus nevű videoinstalláció, amely az MI által létrehozott spekulatív ökoszisztémák világát tárja elénk. Az itt bemutatott fajok nem az általunk ismert világhoz tartoznak, hanem az AI által alkotott spekulatív biológia részei, egy új nézőpontot felkínálva arról, hogy mi lehetne az élet, ha a technológia formálná, nem pedig a természet evolúciós folyamata. A Neogenus felveti a kérdést: létrehozhat-e a mesterséges intelligencia teljesen új életformákat? Vajon az AI lehet a következő evolúciós erő, amely új spekulatív organizmusokat alkot?
A kiállításon üvegekben, lombikokban élő növényeket is megtekinthetünk, hiszen a növények életében központi szerepet játszik a fény, ennek hatására fotoszintetizálnak. A floráriumok működéséről is olvashatunk: az üvegen belül a növények egy zárt ökoszisztémát hoznak létre úgy, hogy a lebomló növényi részek szén-dioxidot és hőt termelnek. A növények a fény hatására fotoszintetizálnak, így vizet és oxigént termelnek. Ez a víz lecsapódik az üveg falán, így tudja magát locsolni, kvázi fenntartani.
A kiállítás kb. 50 installációja közül több növényekkel foglalkozik. Például az Artificial Botany egy folyamatosan fejlődő projekt, amely gépi tanulás segítségével tárja fel a botanikai illusztrációk rejtett kifejezőerejét. A fotográfia előtti időkben ezek az illusztrációk voltak az egyetlen eszközök a növényfajok rögzítésére, és ma is inspirációt adnak a művészeknek, akik modern technológiával tisztelegnek az élet előtt.
A Biodómba kísérleti jelleggel többféle növényfajt ültettek, több pálmafa is található itt, melyek a Fénydóm 2. keretein belül különböző megvilágítást kapnak.
Az Ultraviolet Reality gyönyörű virágfotókat mutat be két nézőpontból: emberi szemmel és ultraibolya fényben, ahogyan a beporzók látják. Az elmúlt 20 évben a repülő rovarok 60 százaléka eltűnt. A beporzás a biodiverzitás alapja, de a növényvédő szerek miatti élőhelycsökkenés befolyásolja a beporzók szaporodását, és a fajok fennmaradását. Az Ultraviolet Reality a virágos rétek és beporzók fogyatkozását, a klímaváltozást és az emberi természetkárosítást vizsgálja.
Másfajta gondolatokat ébreszt a TV APE elnevezésű installáció, mely Nam June Paik, a 20. század legikonikusabb videóművészének idén 50 éves, „TV Buddha” nevű művének poszthumanista újragondolása. Ebben az installációban Buddha helyén egy életnagyságú gorilla ül, aki egy CCTV (zárt láncú biztonsági kamera) élő közvetítésén keresztül a saját képét figyeli egy képernyőn. Nemcsak a „TV Buddha” eredeti koncepcióját idézi meg, hanem új kérdéseket vet fel az emberiség nárcizmusáról, a technológiáról, a fejlődésről, az evolúcióról, az önreflexióról, a jelenlétről, a (hatalmi) kontrollról, és az időről.
Infók a Fénydóm 2. kiállításról:
Időpont: 2024. november 6 – december 8., minden nap 16:30-21:30 között.
Helyszín: Biodóm – 1146 Budapest, Állatkerti krt. 16., bejárat a régi Vidámpark felől.
Jegyeket az Állatkert jegypénztárában és online is lehet váltani: https://tickets.zoobudapest.com/hu/
További információk az Állatkert weboldalán olvashatók: https://zoobudapest.com/programok/fenydom-2-fenymuveszet-a-biodomban/