Az egész évben látogatható tatai Fényes Tanösvény másfél kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, ahol a látogatók megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát. 2015-ben, uniós támogatásból alakították ki a Fényes Tanösvény bemutató sétautat és látogatóközpontot. A negyvenhárom állomással rendelkező tanösvény bejárása során szép képekkel illusztrált és informatív szöveget tartalmazó táblákról tanulhatunk a helyről és természeti adottságairól. A sétaút akár egy óra alatt is bejárható lenne, de a táblák információi és a lenyűgöző környezet oly sokszor megállít minket, hogy utunk több órásra nyúlik.
Tatával kapcsolatban gyakran elhangzik a Vizek városa kifejezés, amely elsősorban a városszerte megtalálható karsztforrásokra utal. A tatai Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik helyi jelentőségű, 26,36 hektáros természetvédelmi területe a tatai Fényes-fürdő forrásai körül kialakult lápréten. A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel, így a tanösvény tavai télen sem fagynak be.
A források alatti vizenyős területen láprét és láperdő alakult ki, az uralkodó fafaj az enyves éger, vagy más néven mézgás éger, mely Európa szerte a vízzel jól ellátott területeken nő. Törzse egyenes, ágai nagyobbrészt vízszintesen állnak. Kérge fiatalon sima, fényes, fehér pettyekkel borított, idősebb korában barnásszürke, táblásan felrepedezik. Hajtásai fiatalon ragadósak (mézgások), erről kapta nevét. Levelei visszás tojásdadok, kétszer fogazottak, 5–10 cm hosszúak, termése pedig 1–1,5 cm hosszú kocsányon lógó és kb. ugyanilyen hosszú, éretten sötétbarna áltoboz.
Az égeres láperdők (égerligetek) Magyarország talán legösszetettebb erdei: sokféle élőhelyet kínálnak, ezért a diverzitásuk is viszonylag nagy. Az égerfák támasztógyökereiből óriásira nőtt, úgynevezett égerlábak alakulnak ki. Ezeknek az égerlábaknak a tetején liget- és láperdei, alsóbb részein láperdei, vízbe nyúló aljzatán mocsári növények élnek, a fák közti vízben pedig hínárfélék telepednek meg. A fákra liánok, kúszónövények kapaszkodnak fel.
Ez a különleges élőhely jól megfigyelhető abból a kilátóból, ami a tanösvény egyik különlegességét adja: innen felülről is szemügyre vehető az érintetlen táj, ahol emberi beavatkozásnak nyoma sincs. Megfigyelhető a madarak viselkedése, a vízben úszó halak és teknősök mozgása, s a mélyből feltörő buborékok – minden abban az állapotban, ahogy a természet elrendezte.
A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett pókbangó, a fehér tündérrózsa és a selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az erdei fülesbagoly és a pettyes vízicsibe mellett él itt a fokozottan védett cigányréce is. Gyakoribb madárfajokat, pl. nagy kócsagot, tőkés récét, bakcsót évszaktól függetlenül, szinte minden látogatáskor megfigyelhetünk.
A tanösvény embléma állata a mocsári teknős, mely hazánk egyetlen őshonos teknősfaja. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így a Fényes Tanösvényen is megpillanthatjuk őket, ahogy úsznak a vízben, vagy pihennek egy kidőlt fatörzsön. Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ezért nyár elején a szárazföldön is találkozhatunk teknősökkel.
A hódpatkány vagy mocsári hód néven is ismert nutria hazánkban nem honos állat, a prémjükért tenyésztett, farmokról szökött példányok utódai terjedtek el. Országszerte nádasok és mocsarak, folyók, patakok, tavak környékén fordulnak elő, a Fényes Tanösvény kitűnő élőhely számukra. A nutria kiválóan úszik, azonban a szárazon lassan mozog, mert lábai olyan rövidek, hogy teste szinte a földet éri. Ezért csak ritkán megy ki a szárazra, de a Fényes Tanösvényen rendszeresen megfigyelhető mászkálás közben is. Egyáltalán nem félénk, ha 1-2 méter távolságra megközelítjük, ránk se hederít, tovább eszeget. A nutria hosszú farka hengeres, pikkelyes és sűrű, szorosan lesimuló, vastag sörtével borított, így az állat könnyen megkülönböztethető a hódtól és a vidrától.
A Tatai Fényes Tanösvény ideális célpont családosok és iskolai csoportok, valamint az aktív pihenés iránt érdeklődő turisták számára. Könnyen megközelíthető, a parkolás egy nagy, árnyas parkolóban ingyenesen lehetséges. A tatai ökoturisztikai tanösvény háziállattal és kerékpárral nem látogatható. Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 09.00 – 20.00 óra között. Csapadékos időjárás esetén a fapallók rendkívül csúszósak, ebben az esetben fontolják meg a látogatást.
Fotók: Papp Sólyom
