Fiókamentés – a talált madárfiókák többsége nem árva

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad! A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen…

Tovább olvasom

Milyen előnyökkel jár a természetbarát, meghagyó fűnyírás?

A klímaváltozás negatív hatásai a külterületi természetes élőhelyek és az agrártáj mellett a települési zöldfelületeket is egyre fokozódó mértékben érintik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívással fordul ‒ a lakosság mellett ‒ kiemelten az önkormányzatok felé a települési parkok és gyepek fenntartható kezelése, kaszálatlan foltokat meghagyó nyírása érdekében. Már csak azért is, mert sajnos még általánosnak tekinthető, hogy a munkások a „por vágására” is kivonulnak az aszályban kiégett nyárközépi gyepekre. A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is. Ezért különösen…

Tovább olvasom

Elkezdődött a lakossági Tavaszi természetles program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1 – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…

Tovább olvasom

Vízóraaknákba esett békék mentése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet egy kevésbé közismert, de akár az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügyre – a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentésére. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt.  A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár…

Tovább olvasom

Lezárult a 4. Téli madárles lakossági akció 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Téli madárles címmel negyedik alkalommal hirdette meg a több mint tíz héten át tartó, nagy sikerű országos madárszámlálást 2025 december 6. – 2026 február 28. között. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) programba.  A 2025/2026-os Téli madárles során 790 résztvevő, 389 település 915 helyszínéről, 5.115 félórás megfigyelést küldött be, 101 faj, 146.758 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következő képpen alakult:  1. széncinege:     33.848 példány2. mezei veréb:…

Tovább olvasom

Saját tükörképükkel harcoló madarak

Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…

Tovább olvasom

Tavasszal is vigyázzunk a sünökre!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kertgondozási időszak tavaszi beköszöntével felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani: Részletek >> Forrás: MME, fotók: Orbán Zoltán

Tovább olvasom

A telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos felmérésének összesítése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 592 településén, 1.386 helyszínen, 19.503 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 415 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a…

Tovább olvasom

Vetési varjú fészektelepek felmérése a lakosság segítségével

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-⁠, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékével együttműködve elektronikus segédanyagot és adatgyűjtő űrlapot állított össze a települési vetési varjú fészekkolóniák felméréséhez, amit március 25. és április 10. között lehet leghatékonyabban elvégezni. A program célja, hogy a 2026-ban zajló, tízévente megismételt országos vetési varjú állományfelmérések keretében első alkalommal az önkormányzatok és a lakosság is bekapcsolódhasson a belterületi telepek pontos helyének és létszámának megismerésébe. A faj növekvő számú települési fészektelepei újabb és újabb konfliktushelyzeteket teremtenek az érintett lakosság és…

Tovább olvasom

Madarak és Fák Napja Országos Verseny 2026

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolák felső tagozatos tanulói számára. A Madarak és Fák Napja egy több mint száz éves hagyomány Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A hagyomány célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első Madarak és Fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben. Több mint száz év telt el azóta, a természetvédelem fontosságára egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Mi a…

Tovább olvasom