A permakultúrás növénytársítások révén a kert ökológiai egyensúlya stabilabbá válik

Bevezetés a permakultúrába, 11. rész A permakultúrás szemléletű ültetés nem csupán egy kertészeti módszer, hanem a természet működésének mély megértésére épülő, hosszú távon fenntartható gazdálkodási forma, amely az ember és környezete harmonikus együttélését helyezi előtérbe. A rendszer alapja, hogy a növényeket nem különálló egységként kezeljük, hanem egymással kapcsolatban álló élő közösségként, ahol minden fajnak megvan a maga szerepe a talaj egészségének fenntartásában, a kártevők visszaszorításában és a terméshozam növelésében. A jól megtervezett növénytársítások révén a kert ellenállóbbá válik, miközben kevesebb mesterséges beavatkozást, vegyszert és külső erőforrást igényel. A permakultúra egyik…

Tovább olvasom

Ne üldözzük az ártalmatlan tőrösdarazsakat!

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is! Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság sajnos évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés…

Tovább olvasom

Projektverseny az ökoszisztémáról

Az elmúlt években több ezer gyermek vett részt a Szeresd a Földet! versenyen. Lelkes versenyzőink nagycsoportos óvodás kortól gimnáziumig nevezhetnek versenyünkre, ahol kreatív megközelítésben tanulhatnak az életünket érintő egyik legfontosabb témáról: a fenntarthatóságról, a környezetvédelemről, a személyes felelősség fontosságáról. 2026 tavaszán versenyünk középpontjában az ökoszisztéma áll. A versenyzők a saját korosztályuknak megfelelően tanulhatnak állatok, növények és az élőhelyeik együttes kölcsönhatásáról. A verseny kezdete és a nevezési határidő: 2026. 02. 23. Korcsoportok és témák: 5+ óvoda – 1. osztály 2. osztály  3-4. osztály  5-6. osztály 7-12. osztály A versenyre egyénileg, vagy 2-3 fős…

Tovább olvasom

Erdőkert és esőkert a permakultúrában

Bevezetés a permakultúrába, 8. rész A permakultúra egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható tájhasználatban. Két kiemelt eleme az erdőkert és az esőkert, amelyek természetközeli megoldásokat kínálnak. Az erdőkert a természetes erdők szerkezetét utánozza, többszintes növényrendszerre épül. Fák, cserjék, lágyszárúak és talajtakarók alkotják, ez a sokszínűség stabil rendszert hoz létre. Az erdőkertben minden szintnek megvan a maga szerepe: a lombkorona árnyékot ad és védi a talajt, az aljnövényzet megköti a nedvességet. A gyökerek különböző mélységekben dolgoznak és így a tápanyagok hatékonyabban hasznosulnak. Az erdőkert kevés gondozást igényel. Nem szükséges rendszeres ásás…

Tovább olvasom

A permakultúrában az állatok szerepe új értelmet nyer

Bevezetés a permakultúrába, 7. rész Az állatok szerepe a permakultúrában egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A modern mezőgazdaság hosszú ideig háttérbe szorította az állatok természetes funkcióit. A permakultúra ezzel szemben rendszerszemléletben gondolkodik. Ebben a szemléletben az állatok nem problémát, hanem megoldást jelentenek: jelenlétük összekapcsolja a talajt, a növényeket és az embert. A természetes ökoszisztémákban az állatok kulcsszereplők, és a permakultúrás tervezés ezt a mintát igyekszik követni. Az állatok mozgása, táplálkozása és ürüléke mind hasznos erőforrás, ezek a folyamatok javítják a talaj állapotát, és a talajélet így újra aktiválódik. A…

Tovább olvasom

A sokoldalú bükk ökoszisztéma-szolgáltatásai

A köztudat az erdőt elsősorban rekreációs és szociális térnek tekinti, emellett nemcsak gazdasági erőforrás, hanem az emberiség elemi létfeltételeinek fenntartásához is hozzájárul, például a klímaváltozást fékező szénmegkötéssel. Ökológiai szempontból az erdők kritikus fontosságú élőhelyet biztosítanak nem csak növényfajok számára, hanem a vadon élő állatoktól egészen a talajban élő mikroorganizmusokig. A bükk sokoldalú szolgáltatásaival kiemelkedik népszerű és látványos fafajaink közül, és 2024-ben az Év Fája lett. Szerepe és megítélése hűen tükrözi a társadalmi megítélés és a gazdaság áramlatainak gyors változását az idők során. Már hosszú ideje felismerték, hogy az erdők jelentősége…

Tovább olvasom

Közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel a Pilisben

A Pilisi Parkerdő Zrt. vezetésével valósul meg az a természetközeli erdőgazdálkodási mintaprojekt, amelynek célja a Pilisi Bioszféra Rezervátum ökológiai stabilitásának, biodiverzitásának és társadalmi elfogadottságának növelése. A HUSK Biosphere Reserves határon átnyúló program keretében zajló munka az elmúlt hónapokban látványos eredményeket hozott: közel 170 hektárnyi kíméleti erdőterületet jelöltek ki, több mint 3.400 „élőhelyfát” azonosítottak, és csaknem 10.000 mikroélőhelyet térképeztek fel a térségben. A munkálatok során a Pilisi Parkerdő munkatársai 190 új kíméleti területet jelöltek ki Esztergom, Pilisszentlélek, Pilismarót és Dömös térségében, gondosan választva ki azokat a kisebb, 500–5000 m² közötti foltokat,…

Tovább olvasom

Bevezetés a permakultúrába 

Bill Mollison (1928–2016) ausztrál ökológus és tanár volt, akit a permakultúra atyjaként ismernek. Tanítványával, David Holmgren-nel együtt dolgozta ki a permakultúra elméletét az 1970-es években, amely a természettel együttműködő, fenntartható életmódot hirdeti. A permakultúra három alapelve: a Föld gondozása, az emberek gondozása, és a felesleg igazságos megosztása. Mollison célja az volt, hogy az emberek önellátó rendszereket hozzanak létre, amelyek utánozzák a természet működését. Világszerte tanfolyamokat tartott, és könyveivel milliókat inspirált a környezettudatos életre. 1981-ben munkásságáért megkapta az Alternatív Nobel-díjat. Öröksége ma is él: a permakultúra mozgalom világszerte segíti a közösségeket…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

Multifunkciós városerdő Üllőn

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja elsősorban a fővárosi erdők megóvására és gyarapítására irányul, azonban a budapesti agglomeráció települései számára is egyre értékesebbek a helyi erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai. A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé. Üllő Budapest agglomerációjának dinamikusan népesülő települése, ahová sok fiatal, gyermekes család költözik. Annak ellenére, hogy a település és környezete zöldfelülettel viszonylag jól ellátott, a helyiek fontosnak érezték a további zöldítést. Ezért 2022-ben azzal keresték meg a Pilisi Parkerdő Ráckevei Erdészetét, hogy szeretnének fásítani egy…

Tovább olvasom