Bevezetés a permakultúrába, 7. rész
Az állatok szerepe a permakultúrában egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A modern mezőgazdaság hosszú ideig háttérbe szorította az állatok természetes funkcióit. A permakultúra ezzel szemben rendszerszemléletben gondolkodik. Ebben a szemléletben az állatok nem problémát, hanem megoldást jelentenek: jelenlétük összekapcsolja a talajt, a növényeket és az embert.
A természetes ökoszisztémákban az állatok kulcsszereplők, és a permakultúrás tervezés ezt a mintát igyekszik követni. Az állatok mozgása, táplálkozása és ürüléke mind hasznos erőforrás, ezek a folyamatok javítják a talaj állapotát, és a talajélet így újra aktiválódik. A regeneratív, tervezett legeltetés fontos eszköz ebben a rendszerben. Ez a módszer nem a túllegeltetésről szól, épp ellenkezőleg, a legeltetés tudatos irányításán alapul.
Az állatokat rövid ideig tartják egy adott területen, majd ezután hosszabb pihenőidő következik a növényzet számára, ezáltal a növények képesek regenerálódni. A gyökérzet megerősödik, a talaj szerkezete javul. A legeltetés során az állatok taposása is hasznos, mert ez segíti a szerves anyag talajba jutását. Az ürülék természetes tápanyagforrásként működik. Nem igényel mesterséges műtrágyát, a talaj mikroorganizmusai gyorsan feldolgozzák. Ez növeli a talaj szénmegkötő képességét. A regeneratív legeltetés így klímavédelmi szempontból is jelentős. A gyepterületek hosszú távon termékenyebbé válnak, a biodiverzitás is növekszik, és több növényfaj jelenik meg. Ez az állatvilág számára is kedvező, az egész rendszer ellenállóbbá válik.
A permakultúrában gyakran alkalmazott megoldás a csirketraktor, mely egy mobil tyúkól és kifutó kombinációja. A csirkék naponta új területre kerülnek, így mindig friss legelőhöz jutnak. A csirkék kapirgálása fellazítja a talajt és közben eltávolítják a kártevő rovarokat. A gyommagvak jelentős részét is elfogyasztják, ami csökkenti a kézi gyomlálás szükségességét. A csirketraktor egyszerre több funkciót lát el: termel, tisztít és trágyáz!
A csirkék ürüléke gyors hatású tápanyag, különösen nitrogénben gazdag, amely elősegíti a növények gyors növekedését. A csirketraktor használata jól illeszkedik a vetésforgóba, a csirkék előkészítik a területet az ültetéshez. Ez csökkenti az energiafelhasználást. A rendszer emberléptékű marad, a csirkék jóléte is biztosított és fontos, hogy szabadon mozoghatnak és természetesen viselkedhetnek.
A permakultúra fontos elve az állatok tisztelete. Nem kizsákmányolásra épül, hanem együttműködésre. Az állatok nem elszigetelt egységek, hanem a teljes gazdasági rendszer részei, minden fajnak megvan a maga szerepe. A kérődzők más funkciót töltenek be, mint a baromfik. A sertések például kiváló talajforgatók. Megfelelően irányítva hatékonyan tisztítanak területeket, ezzel előkészítik a földet új növények számára.
A kacsák jól alkalmazhatók csigairtásra, különösen nedves területeken hatékonyak. A libák fűnyíróként működnek, de gyümölcsösökben is hasznosak lehetnek. Az állatok jelenléte csökkenti a vegyszerek használatát. Ez egészségesebb élelmiszert eredményez, a talaj és a víz sem szennyeződik, ezáltal egy permakultúrás rendszer hosszú távon fenntarthatóbb.
A gazda kevésbé függ külső inputoktól: ez gazdasági biztonságot is ad. A regeneratív állattartás tudást és odafigyelést igényel, a tervezés kulcsszerepet játszik. Figyelembe kell venni az állatok igényeit, és a táj adottságait is számításba kell venni. Az időzítés különösen fontos, hiszen a rosszul tervezett legeltetés károkat okozhat. A permakultúra ezért megfigyelésre épül, és a gazda folyamatosan tanul a környezetből.
Az állatok mindig visszajelzést adnak. Viselkedésük mutatja, hogy a rendszer jól működik-e. Az ilyen gazdálkodás közösségi szinten is hatással bír:
– Helyi élelmiszertermelést tesz lehetővé.
– Csökkenti a szállítási igényt.
– Erősíti a vidéki közösségeket.
– Az állatokkal való munka nevelő hatású.
– Közelebb hozza az embert a természethez.
– A gyerekek számára különösen fontos élmény.
– Megtanulják a felelősségvállalást.
– Megértik az élet körforgását.
– Szemléletformáló erővel bír.
A permakultúra nem gyors megoldásokat kínál, hanem hosszú távú gondolkodást. Az állatok ebben a rendszerben szövetségesek, segítenek helyreállítani a természetes egyensúlyt. A regeneratív legeltetés és a csirketraktor jó példák erre. Ezek az eszközök egyszerűek, mégis hatékonyak, alkalmazásuk csökkenti az ökológiai lábnyomot. A termőföld értéke növekszik, a gazdálkodás élő rendszerré válik, és az állatok szerepe így új értelmet nyer.
Ziegler Andrea
