A legfrissebb kutatási eredmények szerint hazánkban évente 68 kg élelmiszerhulladékot termel egy fő. Ennek közel fele elkerülhető lett volna, vagyis tényleges pazarlás következménye. Hasonló arányban vannak jelen az úgynevezett nem elkerülhető élelmiszerhulladékok is. Ide sorolhatók a fogyasztásra alkalmatlan állati és növényi részek, amelyek minden háztartásban szükségszerűen keletkeznek (például csirkecsont). Mindössze néhány százalékot tesznek ki az úgynevezett lehetségesen elkerülhető (potenciális) élelmiszerhulladékok. Ilyenek azok az élelmiszerrészek, amelyek bár emberi fogyasztásra alkalmasak, valamilyen ízlésbeli vagy egészségügyi okból mégsem kerültek elfogyasztásra (például almahéj, kenyérhéj).
Az elkerülhető élelmiszerhulladékok között legnagyobb arányban az ételmaradékok szerepeltek. A főtt ételek után a legtöbbet pékáruból dob ki egy átlagos magyar család. Szintén a lista élén szerepelnek a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek is. Számítások szerint ez a pazarlás egy átlagos 4 fős családnak akár 50 ezer forintjába is kerülhet évente. Ha ezt a pénzt okosan használnánk fel, a legtöbb háztartás egy kis odafigyeléssel kevesebb, de sokkal jobb minőségű, ízletesebb élelmiszert tudna vásárolni.
Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Több odafigyeléssel és tudatos fogyasztói magatartással az elkerülhető élelmiszerhulladékok mennyisége csökkenthető lenne. Íme, pár egyszerű követendő tanács!
• Mindig ellenőrizze, hogy mi van otthon a kamrában, a konyhaszekrény hátsó zugaiban és csak olyan élelmiszert vegyen meg, amire feltétlenül szüksége van. Készítsen listát! Ezzel időt és pénzt is spórolhat, és csak azt vásárolja meg, ami valóban szükséges. Úgy vásároljon, hogy gondolja végig a menüsort, pontosan melyik ételhez mire lesz szüksége, így kevesebb maradékot fog termelni.
• Figyeljen a lejáratra! Az élelmiszerek nagy részét azért dobjuk ki, mert lejárt a fogyaszthatósági/minőség-megőrzési idejük.
• Állítsa össze úgy a menüt, hogy figyel a fogyaszthatósági időre (különösen tejtermékeknél, húsfélénél), ha többféle fogyaszthatósági/minőség-megőrzési idejű alapanyag van otthon, akkor azokból főzzön, amelyeknek már közeleg a „lejárati ideje”.
• Ismerje a hűtőszekrény tartalmát! Első körben azokból a romlandó élelmiszerekből főzzön, amik otthon vannak, csak azt követően töltse fel újra a hűtőszekrényt.
• Ügyeljen arra, hogy jól legyen beállítva a hűtőszekrény hőfoka!
• Az élelmiszert mindig a csomagoláson előírtak szerint tárolja és hűtse. Ne hagyja kint a konyhapulton tejet, a nyers húsokat, a kész húsételeket, salátákat.
• A hűtőszekrény hőmérséklete legyen beállítva 0–+5 °C fok közöttire, így biztonságosan tárolhatók az élelmiszerek. Ha az az érzése, hogy nem megfelelően hűt a hűtőszekrény, akkor ellenőrizze hőmérővel.
• Csak annyit vegyen a tányérjára, amennyit meg is tud enni!
• Ne dobja ki a maradékot! A megmaradt hűtést igénylő süteményeket, készételeket minél előbb lefedve hűtőbe kell rakni. A hűtést nem igénylő ételeket, pl. a száraz süteményeket pedig fedett dobozban kell tárolni. Ha az ételmaradékokból újra szeretne később fogyasztani, akkor a melegítést igénylőeket újra jól át kell forrósítani a fogyasztás előtt. A maradékokból akár új ételeket is készíthet. A maradék húst 1-2 napon belül szabad csak újra felhasználni, pl. grillcsirkét majonézes csirke salátának, vagy főtt húst pástétom alapanyagának. Komposztáljon! Komposztálással csökkentheti a háztartási hulladék mennyiségét és egyben ingyenesen tápanyagban gazdag talajhoz juthat, ami a kerti növényeit, szobanövényeit még szebbé varázsolja. Rengeteg élelmiszer komposztálható: nyers zöldségek és gyümölcsök héja, a kávé- és teazacc, aprított tojáshéj. További információk az élelmiszerpazarlás témájában a Maradék nélkül weboldalán olvashatóak: maradeknelkul.hu