Az Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodájában működő Ökovi team kiemelt szerepet vállal a környezeti nevelés, a fenntarthatóság és az ökoszemléletű pedagógiai gyakorlat támogatásában. A team célja, hogy módszertani segítséget nyújtson az óvodapedagógusok számára, valamint erősítse a gyermekek környezettudatos szemléletének kialakulását már a legkorábbi életkorban. Ebben a nevelési évben az iskolák mellett, intézményünk is bekapcsolódott a fenntarthatósági témahéthez. Az Ökovi team tagjaként tevékenykedő óvodapedagógusok azt a célt tűzték ki, hogy a témahét során egy-egy fenntarthatósághoz kapcsolódó témát dolgozzanak fel saját telephelyükön a gyermekekkel. Munkájuk során bevonták a többi pedagógust is, elősegítve ezzel az együttműködést és a jó gyakorlatok megosztását. A közös tevékenységek lehetőséget teremtettek arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő, élményszerű módon mélyítsék el ismereteiket a környezettudatos életmódról. Hét telephelyen valósultak meg a választott témák.

A „fenntartható közlekedés” témája során a gyermekek megismerkedtek a különböző közlekedési eszközökkel, valamint azok környezetre gyakorolt hatásaival. A tevékenységek célja volt, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő módon felismerjék a környezetbarát közlekedési formák jelentőségét. A séták és udvari játékok alkalmával fejlődött mozgáskoordinációjuk, miközben játékos helyzetekben gyakorolták a biztonságos közlekedés alapvető szabályait. A tapasztalatszerzés révén erősödött bennük a közlekedési szabályok ismerete és alkalmazása.

Az „erdő titkos élete” téma feldolgozása során a gyermekek közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerkedtek meg az erdei élővilággal. A Mikolay-kertben tett séta alkalmával megfigyelték az erdő szintjeit, valamint a növény- és állatvilág jellegzetességeit. A tevékenység során összehasonlították a különböző fák kérgét és leveleit, illetve gyűjtötték a földön található lehullott természeti anyagokat, például kérgeket és ágakat.

A program részeként a gyermekek a Gyermekkönyvtárba is ellátogattak a Föld napja alkalmából, ahol erdei állatokkal kapcsolatos könyvekkel ismerkedtek meg, és kölcsönöztek ki. A megszerzett ismeretek feldolgozását segítette az erdő szintjeit és lakóit bemutató makett közös elkészítése, amely során kreatív módon rendszerezték tapasztalataikat.

A „zöld szívdobbanás” téma feldolgozása során a gyermekek komplex módon, több tevékenységen keresztül mélyítették el a természethez fűződő pozitív érzelmi viszonyukat és környezettudatos szemléletüket. A beszélgetések középpontjában az állt, hogy mit ad számunkra a természet, valamint hogyan járulhatunk hozzá annak megóvásához. A természetben tett séták alkalmával közvetlen megfigyeléseket végeztek, miközben tapasztalatokat szereztek a környezetük szépségéről és értékeiről.

Kiemelt szerepet kapott az egészségvédelem is: a víz fontosságának hangsúlyozása, a mindennapos mozgás és a friss levegőn tartózkodás hozzájárult a helyes életmód alapjainak megerősítéséhez. A környezettudatos magatartás kialakítását segítette a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlása, valamint a „Egy család egy virág” kezdeményezés keretében közösen végzett virágültetés, amely a közösségi felelősségvállalást is erősítette.

Az élményszerű feldolgozást irodalmi és mozgásos tevékenységek is támogatták: a gyermekek megismerkedtek Pap Jánosné „Földanya szomorúsága” című meséjével, valamint Juhász Katalin „Kicsi mag a föld alatt…” című versével. A mindennapos mozgás során a „Csodálatos nap” című játékos mozgásanyag is hozzájárult az egészséges életmód és a természet szeretetének erősítéséhez.

A „bolygónk, a Föld” téma feldolgozása során a gyermekek figyelmét a környezetszennyezés problémájára és a hulladékkezelés fontosságára irányították az óvodapedagógusok. A kiindulópontot az a tapasztalat adta, hogy a természetben – például az erdei környezetben – is jelentős mennyiségű hulladék található, amely károsítja az élővilágot.

A beszélgetések során a gyermekek megismerkedtek a különböző hulladéktípusokkal, és közösen gondolkodtak azok helyes szétválogatásáról. Kiemelték a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét, megismerve a papír (kék kuka), a műanyag (sárga kuka) és a fém (szürke kuka) elkülönített gyűjtésének módját. A tevékenységek során felmerült az a kérdés is, hogy mi történik az összegyűjtött hulladékkal, ezzel megalapozva a gyermekek újrahasznosítással kapcsolatos alapismereteit. A témát kreatív tevékenységek is gazdagították: a gyermekek közösen elkészítették saját „tiszta és boldog Földjüket”, amely során színes papírhulladék felhasználásával, tépéssel és ragasztással alkották meg a Föld bolygót. Emellett újrahasznosított papírra lerajzolták önmagukat, majd a rajzokat kivágva helyezték el a közös alkotáson, ezzel is erősítve a személyes felelősség és a közösséghez tartozás élményét.

A feldolgozás célja az volt, hogy a gyermekekben kialakuljon a felelősségteljes környezeti magatartás igénye, és megértsék, hogy saját cselekedeteikkel is hozzájárulhatnak környezetünk védelméhez.

Az „erdő védelmezői” téma feldolgozása során a gyermekek játékos és tapasztalati úton ismerkedtek meg az erdei környezet megóvásának fontosságával. A beszélgetések középpontjában az erdő tisztán tartása, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás szerepe állt, valamint a természet védelméhez kapcsolódó alapvető szabályok betartása. Kiemelt figyelmet kaptak a védett növények és állatok, valamint az erdei látogatások során követendő viselkedési normák.

A tevékenységek során játékos feladatok segítették az ismeretek elmélyítését. A szelektív hulladékgyűjtő játék keretében a gyermekek képes kártyákat helyeztek el a megfelelő színű kukákhoz, ezáltal gyakorolva a hulladékok szétválogatását. Az erdő szabályainak megismerését kártyarendezős játék is segítette, ahol a helyes és helytelen cselekedetek elkülönítésével tudatosították a természetet védő viselkedésformákat.

A ligetben elhelyezett táblák megismerése során a gyermekek megtanulták az erdőben használt figyelmeztető jelek jelentését, amelyek a biztonságos és felelős viselkedést segítik. Az élményszerű tanulást az IKT eszközök használata is támogatta, melynek keretében erdei állatok hangjait hallgatták meg és azonosították.

A feldolgozás során a hangsúly a környezettudatos szemléletformáláson, a természet iránti felelősségérzet kialakításán és az élővilág tiszteletének erősítésén volt.

A „tavaszi szuperhősök” téma feldolgozása során a gyermekek a tavaszi időszakhoz kapcsolódó egészségmegőrzés és a természetes vitaminforrások fontosságával ismerkedtek meg. A tevékenységek középpontjában annak megértése állt, hogy a szervezetünk számára szükséges vitaminokat többféle forrásból is biztosíthatjuk.

A beszélgetések során összehasonlításra kerültek a mai, mesterséges vitaminformák – például a tabletták és gumicukrok – valamint a hagyományos, természetes eredetű vitaminforrások. A gyermekek megismerték a zöldségek, gyümölcsök és magvak szerepét az egészség megőrzésében, valamint a gyógynövények és természetes hatóanyagok jelentőségét is. Kiemelt figyelmet kaptak a méz, a kakukkfű, a kamilla, a hársfa, a citromfű, a bodza és a csipkebogyó jótékony hatásai.

A feldolgozás célja az volt, hogy a gyermekekben tudatosuljon az egészséges életmód fontossága, valamint az, hogy a természetes táplálékok és gyógynövények hozzájárulnak a szervezet védekezőképességének erősítéséhez.

A „kamra kincsei” téma feldolgozása során a gyermekek a tavaszi vitaminforrásokkal és az egészséges táplálkozás jelentőségével ismerkedtek meg. A tevékenységek részeként piaci sétán vettek részt, ahol közvetlen tapasztalatokat szereztek a zöldségek és gyümölcsök sokféleségéről, valamint a vásárlás folyamatáról. A megszerzett ismereteket vitaminban gazdag saláták készítésével mélyítették el, melyek szezonális gyümölcsökből és zöldségekből készültek, továbbá gyógytea készítésére is sor került.

A „vitamin állomások” tevékenységei során játékos formában erősítették meg az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket. Zöldség-memóriajátékon keresztül fejlesztették megfigyelőképességüket, majd egészséges és egészségtelen ételeket csoportosítottak, miközben beszélgettek azok szervezetre gyakorolt hatásairól. Emellett gyümölcsök és zöldségek szín szerinti rendezésére és kóstolására is sor került, amely az érzékszervi tapasztalatszerzést is elősegítette.

Az „interaktív mese” feldolgozása – Neszepisze náthás – során a gyermekek megismerkedtek egy kismalac történetével, aki megbetegedett és tanácsot kért a gyógyuláshoz. A gyerekek saját tapasztalataik alapján segítették őt, és felidézték a természetes gyógyulási lehetőségeket, mint a vitaminok, méz, tea, valamint a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Mivel az erdőben nem állt rendelkezésre gyógyszer, a történet hangsúlyozta a természetes gyógymódok jelentőségét. A mese végén a gyermekek az erdei állatok által felkínált gyümölcsöket és zöldségeket is megkóstolták.

A „szuperhősök viadala” program a mozgás szerepére irányította a figyelmet az egészségmegőrzésben. A játékos mozgásos tevékenységek célja az volt, hogy a gyermekek megtapasztalják a rendszeres mozgás jótékony hatását a testi és lelki egészségre.

A „kacatkák a szemét szigeten” téma feldolgozása során a gyermekek a hulladék keletkezésével, csökkentésével és újrahasznosításának lehetőségeivel ismerkedtek meg játékos, élményszerű tevékenységek keretében. A tevékenységek célja annak tudatosítása volt, hogy a hulladék megfelelő kezelése kiemelten fontos környezetünk védelme szempontjából.

A gyermekek mesés kerettörténeten keresztül jutottak el a „szemét sziget” világába, ahol a kacatkák segítségével közösen gondolkodtak azon, hogyan lehetne a felhalmozódott hulladékot újra hasznosítani vagy csökkenteni. A beszélgetések során hangsúlyt kapott az újra használat, az újrahasznosítás és a tudatos fogyasztás szerepe a környezetterhelés mérséklésében.

Kreatív tevékenységekre is sor került, ahol a gyermekek különböző, gyűjtött „kacatokból” egy közös, új alkotást hoztak létre, ezzel megtapasztalva az újrahasznosítás lehetőségeit. A tevékenységek célja az volt, hogy a gyermekekben kialakuljon a felelős környezeti magatartás, valamint az a szemlélet, hogy a hulladék nem feltétlenül szemét, hanem értékes alapanyag is lehet.

A témahét megvalósítása során minden óvoda színes, élményekben gazdag programokat szervezett. A projektek során a gyerekek korosztályuknak megfelelő, játékos tevékenységekkel bővíthették tudásukat a fenntarthatósággal kapcsolatos témákban.

Horváth Lajosné és Náfrádi Mihályné