A keresztény ünnepkörben január 6-án, a minden évben azonos dátumra eső vízkereszt napján szokás leszedni a karácsonyfát. Ekkor véget érnek a téli ünnepek, s a farsanggal elkezdődik a várakozás a tavaszra. Egyre gyakoribb, hogy a családok műfenyő mellett ünnepelnek, de mit tehetnek a fával azok, akik „igazi fát” állítottak?
Az adventi időszakban a fenyőágakból készített koszorú, karácsony ünnepén pedig a szobában felállított fenyőfa illata tölti be a levegőt. Ezt a mással össze nem téveszthető kellemes illatot olyan gyógyhatású illóolajok adják, amelyeket légúti megbetegedések esetén sikerrel alkalmazhatunk a gyorsabb gyógyulás érdekében. A karácsonyfáról vágott ágakat a fürdővízbe téve is felhasználhatjuk: a kellemes illat segíti az ellazulást, a légúti betegségekből való gyógyulást. A népi gyógyászatban a hajtásokból készített főzetet az izom- és végtagfájdalomban szenvedő betegek fürdővizéhez keverték.
A karácsonyfa maradványát a kertben is újrahasznosíthatjuk. A levágott ágakkal téli takarást végezhetünk a fagyérzékeny növényeknél úgy, hogy az ágakat a növények köré vagy rájuk terítjük.
A lakásban lepotyogott tűleveleknek is hasznát vehetjük, ha savanyú talajt igénylő növények földjébe keverjük, vagy a talajra tesszük. Ilyen növények pl. az erika, a hortenzia és az áfonya fajok.
A fenyőfát komposztálhatjuk is, de érdemes felaprítanunk, mielőtt a komposzthalomra tesszük. A fenyőfa ugyanis – magas gyantatartalma és a tűlevelek alacsony pH-ja miatt – viszonylag lassan komposztálódik.
A tiszta helyről származó fenyőfát pedig állateledelként is újra lehet hasznosítani: a nyulak és a kecskék számára igazi csemege.