A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2025 szavazáson 1308-an vettek részt. A bogarak a földi élővilág legtöbb fajt számláló, legváltozatosabb rendje. A sokféleségből hazai, kisebb testű, köztük kifejezetten apró, nem rovarászok előtt alig ismert csoportokat bocsátottak ezúttal szavazásra. A szavazatok 54,7%-ával a darázscincérek végeztek az első helyen a marókafélék és a lágybogárfélék előtt.

A 2025. évi versenyben bogarak közül választottak ki három csoportot. A bogarak beporzó szerepe is a táplálkozásukkal kapcsolatos: virágport vagy nektárt szeretnének fogyasztani, ezért keresik fel a virágokat, egyiket a másik után… Vannak köztük, amelyek nagy dúlást végeznek egy-egy virágban, hiszen jól működő rágó szájszervekkel vannak „felszerelve”.

Magyarországon több mint 200 cincérfaj fordul elő, s mintegy két tucat darázscincér faj él, ezek több nemzetségbe tartoznak. Két védett darázscincér fajunk van, a magyar darázscincér és a párducfoltos darázscincér, eszmei értékük 5 ezer forint.

A legfeljebb 2 cm-es, rövid csápú bogarak fekete-sárga (sötét-világos) mintázatukkal a darazsakat utánozzák, így próbálják megtéveszteni a rájuk vadászó rovarevőket. Fás területeken találkozhatunk velük, mert lárváik két éven át legyengült vagy elhalt fák szöveteit fogyasztva fejlődnek. A kifejlett állatok leginkább nektárral és virágporral táplálkoznak. Élelem után kutatva közreműködnek a beporzásban. Bővebben a darázscincérekről a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület honlapján olvashatnak.