Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 9. rész – A foglalkoztatás szerepe

Napjaink kutyáinak jelentős része már nem dolgozik, de nekik is szükségük van rendszeres fizikai és mentális terhelésre, a felesleges energiájuk levezetésére. Enélkül az idegrendszerük túlterhelődik, ami problémás viselkedési tüneteket okozhat, mint például: ok nélküli állandó ugatás, rombolás, szökés, szeparációs szorongás, félelem vagy agresszió, farokkergetés, ásás, rágás, és még sorolhatnám.

Ahhoz, hogy összefüggéseiben érthető legyen a felvetés, meg kell értenünk, hogy a gazdának és a kutyának eltérő igényei, szükségletei vannak, úgy az étkezés, mint a mindennapi tevékenységek terén. Erről jogszabály is rendelkezik a „jó gazda gondossága” fogalom meghatározásával: az állat fajának, fajtájának, korának, nemének és élettani állapotának megfelelő életkörülményeket kell biztosítani. Tehát a kistestű kutyák nem igénylik a strasszköves ruhácskákat vagy a kutya-babakocsit – ezek a kiegészítők a gazda igényei. Hogy az egyes kutya fajtáknak mik lehetnek az egyedi igényei, arra a különböző fajták kialakulásának vizsgálatával, illetve azok ismeretében lehet érdemi információt adni.

A kutyák általános viselkedése és teljesítménye részben genetikai eredetű, részben a környezet határozza meg. A környezet alatt minden olyan dolog, esemény értendő, amivel a kutya kapcsolatba kerül. Egy egészséges kölyök a maga kíváncsiságától vezérelve fedezi fel a környezetét és jön rá arra, hogy mi jó neki és mi nem. Mi azzal tudjuk megtámogatni az idegrendszer fejlődését, hogy változatos helyzeteket teremtünk számára. Ezt a szakaszt szocializációnak nevezzük, ami napjainkban már gyakran összemosódik a kiképzéssel.  

Nagyon gyakran hallom gazdáktól azt a megállapítást, hogy a modern kutyatartásban csak a pozitív megerősítéssel történő kiképzés fogadható el – hangoztatják mindezt úgy, hogy nincsenek tisztában a kiképzés, tanulás elméletével. Ezek a kutyatartók abból a tévhitből indulnak ki, hogy a kutyát folyamatosan jutalmazni kell, akkor is, amikor a kutya nem tesz semmit. A jutalmazási rendszer ebben a formában természetesen rengeteg probléma forrása, aminek következménye a sok-sok nem megfelelően viselkedő kutya. Vetítsük át saját magunkra ezt a gondolatot: ha folyamatosan jutalomban részesülünk a teljesítményünktől függetlenül, nagyon rövid idő elteltével már ez lesz az elvárásunk teljesítés nélkül, illetve, ha nem kapunk jutalmat, akkor romboljuk a környezetünket, vagy „lázadjunk” bármi más módon.   A rendszerek akkor működnek normálisan, ha ott egyensúly van, ez igaz a kiképzésre is: ennek értelmében jutalmazás csak akkor jár, ha azért valamit tesznek, és az a valami jó, vagyis az elvárásainknak megfelelő. Ha nincs cselekvés, akkor arra nincs semmi reakció; ha a kutya tevékenysége negatív, akkor arra a gazdának a helyzetnek megfelelően kell válaszolni – ha ezek elmaradnak, a kutya nem fogja megérteni mit is várnak tőle, mert számára ez az egyértelmű kommunikáció.

Lényeges eltérés van a kutya és az ember külvilágról alkotott képéről is. Míg az ember elsődleges érzékszerve a szeme, addig a kutyánál ezt a szerepet az orr látja el. Vagyis egy kutyánál teljesen természetes dolog az, ha például séta során mindent megszaglász, hiszen így tájékozódik a környezetéről. Nekünk gazdáknak annyi a teendőnk, hogy lehetőséget biztosítunk kutyánk számára és célirányosan használjuk ki a szaglását és az érdeklődését. Munkakutyáknál így történik a keresésre való felkészítés, kiképzés és hasonló feladatok.

Ugyanezek vagy hasonló feladatok a házi kedvenceknél tökéletesen alkalmasak olyan fizikai és mentális terhelésre, ami segíthet, hogy kiegyensúlyozott kutyaként éljenek. A szimatmunka hobbiként bármilyen kutyával űzhető, mert mindegyiküknek jobb az orra, mint a miénk. Idősebb, nehezebben mozgó, kicsi vagy bárhogy az átlagostól eltérő kutya esetében pedig egyszerűen úgy alakítjuk a feladatokat és úgy határozzuk meg a keresési terület nagyságát, hogy a kutya számára élvezetes legyen, de a foglalkozás érje el a célját, dolgozni kelljen az eredményért.  

Izsányi Tibor kynológus

+36-20-333-2699, Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61568082609070

Borítókép forrása: Getty Images