Iskolakertünk nagy múlttal büszkélkedhet. Enesén iskolai keretek közt a XIX. század közepén kezdődött az oktatás. Az első tanító kertészkedéssel is foglalkozott, melyre tanulóit is oktatta. Spárgát, szőlőt termesztett, gyümölcsfáit is maga nemesítette és erre tanította a falu lakóit is. A hatvanas években a gyakorlati foglalkozás tantárgyhoz kapcsolódóan valósult meg a mai iskolakertünk elődje. Akkor a cél elsősorban a kertészeti ismeretek elsajátíttatása és a munkára nevelés volt.
Napjainkban a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra és az egészségtudatosságra helyezzük a hangsúlyt. Manapság a falusi portákon is felváltotta a veteményeskertet a parkosított, füves kert, az önellátó kertgazdálkodást a fogyasztói társadalmi szokások. A környezeti fenntarthatóság vagy inkább fenntarthatatlanság irányítja a figyelmet a változtatás igényére, ami leginkább a gyerekek segítségével érhető el.
Elsődleges szempontunk, hogy a tanulóink közvetlenül is megismerjék környezeti értékeinket. Így taníthatjuk meg nekik, hogy szeressék és tiszteljék a természetet. Az iskolavezetés és a fenntartó is támogatta a törekvést, hogy megőrizzük a falusi környezet nyújtotta értékeinket, ezért működhet a hatvanas évek óta folyamatosan a zöldségeskertünk.
Az élhetőbb, komfortosabb környezet igénye hozta létre az iskolaudvaron a díszkerteket és a fűszerkertet, melyek a községi önkormányzat támogatásával a pedagógusok, szülők, tanulók közös munkájával valósultak meg. Sok zöld felülettel, dísznövényekkel, pihenő és játszóhelyekkel tarkított udvaron tölthetik tanulóink a szüneteket, de szabadtéri órák tartására is van lehetőség a teraszok alatt.
Zöldségeskertünk ültetési terve mindig igazodik az igényekhez és a lehetőségekhez. Vetéshez a magok egy részét begyűjtjük. Rendszeresen termesztett növényeink: borsó, sárgarépa, retek, karalábé, saláta, petrezselyem, hagyma, fokhagyma, zöldbab, csemegekukorica, tök, uborka. Paradicsom, paprikapalántát volt, hogy neveltünk, volt, hogy kaptunk. Rendszeresen vetünk napraforgót madáreleségnek, de vetettünk búzát, árpát is, hogy a környezetismeret órán megismert szántóföldi növények közül is legyen bemutatható. Vetésforgót alkalmazunk, figyelünk a növénytársításra és folyamatosan komposztáljuk a kerti hulladékot, az összegyűjtött falevelet. Ribizlit, szedret, szamócát és gyümölcsfákat (alma, szilva, körte, sárgabarack, dió) is találunk az iskolakertben. Fűszerkertünkben rozmaringot, levendulát, citromfüvet, oregánót, metélőhagymát, metélő fokhagymát, tárkonyt, mentát, zsályát termesztünk.
A megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket frissen elfogyasztják tanulóink vagy feldolgozzuk. A fűszerkertből folyamatosan lehet ízesíteni a tízóraira hozott szendvicseket, az ivóvizet. Terményeink közt mindig van dekorációra vagy madáreleségnek felhasználható is. Ha felesleget termeltünk, azt az iskola elé kitesszük és kínáljuk a járókelőknek.
A téli időszakban a tankonyhánkon a megtermelt zöldségekből készítünk ételeket vagy a jeles napokhoz kapcsolódó hagyományokat elevenítünk fel. Ádventben mézespuszit, farsangra fánkot, húsvétra kalácsot sütünk. A célunk az, hogy tevékenykedtetve, élményt biztosítva, alkotó módon használjuk a kertet. Közben a gyerekek tanulják meg az egyes zöldségek és gyümölcsök nevét, tudják beazonosítani őket. Ismerjék meg jellemzőiket, élőhelyigényüket, felhasználhatóságukat, a biodiverzitás feltételeit.
Tanulják meg, hogy mi a különbség a haszonnövények és a gyomnövények között, sajátítsák el a legegyszerűbb ápolási munkákat, ismerjék meg a zöldségfélék ízeit. A sok ezer kilométerről ideszállított, ellenőrizhetetlen zöldségek helyett fogyasszuk a saját termést.
Az iskolakert fenntartásához szükség van a folyamatos gondozásra. Ezt a felsős tanulókkal technika órák keretében biztosítjuk. A nyári időszakban 2 alkalommal kell bejönni a felsős gyerekeknek a kertbe. A nyári foglalkozáson való részvételt rögzítettük a pedagógiai programunkban is. A tantestület is részt vesz nyáron a kerti tevékenységekben. Lehetőség van arra, hogy nagyobb testvér, barát, szülő besegítsen a tanulóknak a kötelezettség teljesítésében. Már a szülők, nagyszülők is jártak nyáron a kertbe. Az osztálytalálkozókra visszatérő öregdiákok érdeklődő kérdései közt mindig előkerül: Megvan még a kert?
A kert az évek során az iskola szerves részévé vált. A kisebbek látják az idősebbek példáját, így természetes a nyári iskolakerti foglalkozás. Szeptemberben minden résztvevő megkapja a jutalom ötöst technika órán. Legtöbben szívesen jönnek, hiszen az egymással való találkozások, a beszélgetések, a közös élmények, játékok is vonzóak. A kert lehetőséget biztosít arra is, hogy tanulóink olyan képességeit is megismerjük, fejlesszük, amire más tantárgyaknál kevésbé van lehetőség.
Pályázati (KEOP, TÁMOP, KEHOP) támogatásokból szemléletformáló előadásokon, kirándulásokon, versenyeken, játékos, kreatív, környezetnevelési programokon vehettek részt tanulóink, fejlesztettük eszközkészletünket. Bekapcsolódtunk környezettudatosságot erősítő hálózatokba, programokba: Ökoiskola, Iskolakert-hálózat, Fenntarthatósági témahét, Hulladékcsökkentési hét, Autómentes hét, Komposztálás Ünnepnapja, Mozdulj a klímáért!, Vesd bele magad!…
Megemlékezünk, programokat szervezünk jeles napokra (Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Gyalogló nap). Kapcsolatokat alakítunk, ápolunk ökointézményekkel. Tevékenységeinkkel elnyertük az Örökös Ökoiskola és Madárbarát Iskola címeket.
Az iskolakerti foglalkozások nagyon sokrétűen hatnak a gyerekekre, akik az itt átélt élmények, sikerek és megtapasztalt eredmények hatására felnőttként, talán majd tudatosan döntenek úgy, hogy kertjeikben a fű helyett zöldségféléket, gyümölcsöket termelnek a saját és családjuk egészsége, a fenntarthatóság érdekében.
Fotók: Enesei Általános Iskola