A zsiráfoknak, orrszarvúaknak, gazelláknak és több más állatnak otthont adó Szavanna-kifutót szeretné felújítani a Budapesti Állatkert az idei személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból. A kifutórendszert az állatok számára is komfortosabbá teszik, és a látogatói élmény fejlesztésére is sor kerül.

A Fővárosi Állat- és Növénykert az idei évben is számít azoknak a támogatására, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át a városligeti intézménynek ajánlják fel. A tavaly beérkezett SZJA 1%-okat a Margitszigeti Kisállatkert mentett ragadozó madaraknak otthont adó röpdéjének felújítására fordították.

A Szavanna-kifutó 2008-ban, azaz 17 évvel ezelőtt létesült. A kifutórendszer egyik részében a szélesszájú orrszarvúak kültéri férőhelyét alakították ki, a nagyobbik részét pedig a zsiráfok, a mhorr gazellák, a nyala antilopok, továbbá egy víziantilop, több koronásdaru, marabuk, illetve mentett gólyák lakják. A tervek szerint egyrészt a kifutó csapadékvíz-elvezető rendszerét korszerűsítik, másrészt felújítják az állatokat a közönségtől elválasztó kerítéseket is. A felújítás nyomán az állatok tágasabb és komfortosabb helyet kapnak majd, és a látogatói élményt is megújítják, fejlesztik.

Az állatokat jobban lehet majd látni, illetve a közönség ismét használatba veheti azt az emelvényt, etetőtornyot, ahol a látogatók a zsiráfokkal, a földkerekség legmagasabb állataival fejmagasságban ismerkedhetnek. Ezt a tornyot az elmúlt években műszaki okok miatt már nem használhatta a közönség.

A kifutó elöregedése mellett a másik ok, amiért épp ezt a létesítményt szeretné az Állatkert az idei SZJA támogatásokból felújítani, az az itt élő fajok kimagasló természetvédelmi jelentősége. Legtöbbjük ugyanis ritkulóban lévő, fenyegetett fajnak számít, amelyek szaporítása terén a Budapesti Állatkert jelentős eredményeket ért el. Az első budapesti zsiráf például már 1868-ban megszületett, és az azóta eltelt időben összesen 34 zsiráfborjú jött a világra és cseperedett fel az Állatkertben. A kert világszerte nevezetes arról, hogy a világon az első és a második mesterséges termékenyítés útján született orrszarvú itt látta meg a napvilágot.

A mhorr gazella pedig azért különleges, mert természetes élőhelyéről már évtizedekkel ezelőtt kipusztult, és csak újabban kezdték el őket a vadonba visszatelepíteni. Ez annak a nemzetközi állatkerti tenyészprogramnak köszönhető, amelyben a Budapesti Állatkert is részt vesz. A mhorr gazellák rendszeresen szaporodnak Budapesten, sőt a világ valaha élt legidősebb mhorr gazellája is a magyar főváros állatkertjének lakója volt.

A Budapesti Állatkert arra kéri mindazokat, akik egyetértenek közhasznú céljaival, hogy ha tehetik, személyi jövedelemadójuk 1%-áról az intézmény javára rendelkezzenek. Az Állatkert adószáma: 15490658-2-42