Jövőre több mint kétszer annyi forrás juthat az aktív életmódra

A 2027-es költségvetési tervezet 31 milliárd forinttal számol az aktív életmód támogatására, ami több mint kétszerese az idei keretnek. A november 10–11-i budapesti Aktív Magyarország Konferencián több mint 450 résztvevő kereste a választ arra, hogyan válhat a mozgás a mindennapok természetes részévé. A rendezvényen bemutatták a következő év terveit, és átadták az Aktív Magyarországért díjakat is.

A nyolcadik Aktív Magyarország Konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter elmondta: a sport állami támogatásának teljes kerete 2027-ben az idei szinten maradna, az elosztás arányai viszont változnának. Több forrás jutna a szabadidősportra és az aktív életmódra: a költségvetési tervezet 31 milliárd forinttal számol ezen területek támogatására. A miniszter szerint a nagyobb keret több feladatot is jelent: több programot kell megvalósítani, több embert kell bevonni, és szigorúbban kell ellenőrizni a támogatások felhasználását.

A 2027-es költségvetési összeg felosztásáról és a programok megvalósításáról a tárca a következő hetekben egyeztet a szakmai szervezetekkel, a keret felosztását pedig december közepéig véglegesítik. A forrásból programokat, rendezvényeket és a mozgáshelyszínek fejlesztését támogatják – a közlekedési tárcához tartozó kerékpárút-építések nem részei ennek az összegnek. A sportfinanszírozásról szólva a miniszter azt is elmondta, hogy a TAO-rendszert közvetlen, átlátható állami támogatás váltja fel, és kiemelt figyelmet fordítanak a meglévő sportlétesítmények hatékony működtetésére.

Kitért rá, hogy a korábban elkészült Aktív Életmód Stratégiát a tervek szerint szakemberek bevonásával viszik tovább, és a végleges verziót mielőbb a kormány elé szeretné terjeszteni. Külön hangsúlyozta a tárcák közötti egyeztetés fontosságát: az oktatási és az egészségügyi tárcára is a Sportért Felelős Államtitkárság aktív partnereként számít.

„A cél az, hogy minél több embert vonjunk be, minél több ember mozogjon Magyarországon” – mondta a miniszter. Az Eurobarométer felmérését idézve hozzátette: négy éve a magyarok 59 százaléka mondta, hogy soha nem sportol, a legutóbbi felmérésben ez az arány 46 százalék volt. A programok tervezésénél szerinte abból kell kiindulni, mi tartja vissza az embereket a mozgástól, legyen az időhiány, a költség vagy a motiváció hiánya.

A miniszter szerint a szabadidősport közösséget épít, ezért olyan rendszeres programokat érdemes támogatni, amelyekhez gyerekkortól időskorig lehet kapcsolódni. Külön kitért a 14–18 évesekre: fontosnak tartja, hogy azok is tovább sportolhassanak a klubokban, akik már nem szeretnék ezt versenyszerűen tenni. A sportági szövetségektől ezért szabadidősport-stratégiát is kérnek a jövőben, a sportlétesítmények szabad kapacitásait pedig a nagyközönség előtt is meg szeretnék nyitni.

Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a nagyobb keretből életkortól, lakóhelytől és fizikai állapottól függetlenül több emberhez szeretnék eljuttatni az aktív programokat. Ehhez az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a sportegyesületek és a civil szervezetek együttműködésére is számítanak. A jövőről úgy fogalmazott: „Folytatjuk ezt a munkát, sőt ráteszünk még egy lapáttal.”

A „Hogyan lehet aktívvá tenni a magyarokat?” című kerekasztalt Szántó Dávid sportért felelős helyettes államtitkár vezette. A beszélgetés célja az volt, hogy bemutassák, az aktív életmód lehetőségeinek a biztosítása valójában összetett kérdés, és ez a feladat túlnyúlik egyetlen minisztérium vagy államtitkárság keretein, így szükséges a különböző ágazatok együttgondolkodása és közös munkája. Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár egy 16 ezer diák bevonásával készült felmérést idézett: az első négy-öt évfolyamon a megkérdezettek 70–75 százaléka szívesen járt volna gyalog, kerékpárral vagy más aktív módon iskolába, a felsőbb évfolyamokon már csak 20–30 százalékuk. Szerinte ezért már az első években érdemes biztonságosabbá tenni az iskolába vezető útvonalakat. A tervek szerint 2027-ben megkezdődhet a nemzeti gyalogos stratégia kidolgozása, amely gyakorlati útmutatót adna az önkormányzatoknak. Rózsa Gábor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Digitális Módszertani és Fejlesztési Osztályának vezetője a mozgás óvodáskori megszerettetéséről és a testnevelők továbbképzéséről beszélt. Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár szerint az orvosi ajánlást könnyebb követni, ha a közelben van megfizethető lehetőség a mozgásra. Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy helyszínenként kell mérlegelni, milyen program, melyik időszakban és hány résztvevővel fér össze az élőhelyek védelmével. A beszélgetés tanulsága, hogy a rendszeres mozgás sokszor hétköznapi feltételeken múlik: biztonságos-e az iskolába vezető út, talál-e a gyerek kedvére való mozgásformát, és van-e a közelben hely, ahol ingyen vagy megfizethető áron mozoghat.

A konferencián Kálnoki-Kiss Attila öt díjazottnak adta át az Aktív Magyarországért díjat. Kiss Dávid monori kezdeményezéséből országos program nőtt ki: a Felzárkózó Települések bajnokságában több mint ezer gyerek vett részt. Kürti Gábor „Kükü”, a Critical Mass egyik elindítója és a Magyar Kerékpárosklub elnöke, több mint húsz éve dolgozik a biztonságos, mindennapi kerékpározásért, kerékpáros és vízi kalandjaival pedig olyanokat is próbál megszólítani, akikhez az aktív életmód fontosságának az üzenete nehezen ér el. A Szeniorörömtánc-Oktatók Országos Egyesülete Magyarország 411 településen mintegy 15 ezer idős ember rendszeres mozgását segíti. Góg Anikó a BISA programmal elsősorban nőket és édesanyákat támogat abban, hogy a mozgás a hétköznapjaik részévé váljon. Juhász Árpád geológus könyveivel, filmjeivel és előadásaival generációkat hozott közelebb a természethez, és ma is aktív életvitelével mutat példát.