Örökös Állatbarát óvoda lévén nagy hangsúlyt kap a mindennapokban az állatvilág. Óvodai környezetünk, téma heteink, programjaink, kirándulásaink mind kapcsolatban állnak az állatokkal. Fontos számunkra, hogy minél több ismeretet szerezzenek a gyerekek róluk, kialakítsuk a feléjük irányuló tiszteletet, hogy felnőve felelős állattartókká válhassanak.

Minden évben csoportunkban a március várakozásokkal teli nem csak a tavaszvárás és az ünnepek miatt. Figyeljük az időjárást, a híradásokat és természetesen a településünk gólya fészkeit, ugyanis nagyon várjuk Kelep Elek érkezését!

Kelep Elek, a mi gólyánk, nevét a gyerekektől kapta egyik kedves mesénk után (Bank Eszter Katalin: Kelep Elek, a kis gólya). Óvodai csoportunk lakója, itt a fészke, melyet a gyerekekkel készítettünk és most még üres. Amint hír érkezik a gólyák érkezéséről, Kelep Elek is hazatér. Ilyenkor függetlenül téma heteinktől, övé minden figyelem.

Reggel óta az ablakon „kukucskál” befelé. Mi felnőttek várjuk, hogy a gyerekek mikor veszik észre, majd behozzuk a csoportba. Énekkel, verssel köszöntjük és megkérjük, meséljen arról, mi történt vele, amióta útra kélt, válaszait nagyon várják a „Kis Pillék”. Készítünk gólyákat, amiket hazavisznek. A technikák, felhasznált anyagok változatosak, törekszünk az újra hasznosításra és figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságait, miközben játékosan felelevenítjük a gyerekek ismereteit a költöző madarakról. Párja, Kamilla, néhány nap elteltével érkezik. Ő a folyosónkat díszíti kitárt szárnyaival. Nyár végéig velünk maradnak.

Amikor hír érkezik a távozásukról, ők is útra kelnek (megvárják a szeptembert, nevelési évünk kezdetét). Nem véletlen ez az időpont, ekkor már minden gyermek elbúcsúztathatja. Tavaly augusztusban kaptam pár kedves sort az egyik szülőtől. Gyermeke észrevette a megüresedett gólyafészkeket és aggódva kérdezte: „Anya Kelep Elek is elment már Afrikába? Nem vár meg engem?” Válaszomban megnyugtattam, hogy még itt van. Elérkezett a szeptemberi óvodakezdés és valóban az volt az első dolga, hogy ellenőrizze Kamillát és Kelep Eleket.

A búcsú tőlük nem nehéz, mert a gyerekek tudják az okát, amiért a költöző madarak a hosszú vándorútra indulnak. Kelep Elek „leszáll” a fészkéről, közben verssel, énekkel búcsúztatjuk és közösen kivisszük csoportunk ablakába, ahol elköszönünk tőle. A nap folyamán többször megnézik, hogy ott van-e még az ablakban. Amikor látják, hogy már nincs ott, tudják, hogy csatlakozott társaihoz.

A gyerekek visszajelzései megerősítenek, hogy helye van óvodai életünkben ezeknek a pillanatoknak, kialakult az érzelmi kötődésük.

Dubiczné Szőke Piroska, Állatbarát Nagykövet Óvodapedagógus
Dunaföldvári Eszterlánc Óvoda, Bölcsőde és Konyha – József téri telephely