Kategória: Tudástár

A hazai turulpárok száma meghaladja a kétszázat!

Szerkesztőség

A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya. Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több, mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et.  A megfigyelt…

Tovább olvasom

Év Rovara 2026 szavazás december 6-ig

Szerkesztőség

Idén az Év Rovara verseny jelöltjeinek olyan fajokat választott a Magyar Rovartani Társaság, melyek különböző életszakaszukban faodvakhoz kötődnek, ott fejlődik ki a lárvájuk, ott táplálkoznak, vagy oda húzódnak be pihenni. Hazánkban egyre fogyatkoznak az idős, odvas fák, így ezzel a három fajjal erre a különleges mikroélőhelyre és fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. A 2026-os évre a három jelölt a remetebogár, a párducfoltos hangyaleső és a gyászbagoly. Ahol állati élet egyáltalán lehetséges, mindenütt találunk rovarokat. A rovarok nem csupán sokan vannak, hanem roppant sokfélék is. Méretük, alakjuk, mintázatuk, színük és életmódjuk…

Tovább olvasom

Felhívás – költési időszak előtt végzendő munkák

MME

A tapasztalatok alapján a leggyakoribb tevékenységek, melyek az ország lakosságát, az önkormányzatokat, az állami szerveket és a gazdasági élet szereplőit leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak, a következők: az épületfelújítások, a fák visszavágása és az elektromos hálózati oszlopok és vezetékek javítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak végétől az új kezdete előtti öt hónapban lehet és kellene elvégezni a következő, természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek áprilistól…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat!

Szerkesztőség

A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…

Tovább olvasom

A vadászkutyák

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 7. rész: A vadászkutyák A kifejezetten a munkakutyákról szóló részeket a vadászkutyák bemutatásával kezdem, mert ez az alkalmazási terület alakult ki elsőként a kutyák domesztikációját követően, és a mai napig használatban van. Azonban korunk vadászkutyái már nem csak ősi ösztöneikre hagyatkozva teszik a dolgukat, hanem tudatos tenyésztéssel kialakításra kerültek a különféle vadászati módokhoz legalkalmasabb segítőtársak, akiket a modern képzési technikák tesznek a szakterület mestereivé. Bemutatásuk a különböző vadászati módokon keresztül a legkézenfekvőbb, így rögtön két nagy csoportot tudunk megkülönböztetni: az apró…

Tovább olvasom

Vadlovak költöztek az Őrségbe

Szerkesztőség

Néhány nappal ezelőtt négy Przewalski-ló költözött a Pentezug Rezervátumból (Hortobágyi Nemzeti Park) az Őrségi Nemzeti Parkba. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen – ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él – a korábbinál nagyobb létszámú állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják az élőhelyüket. A két nemzeti park igazgatóság és a fajjal kapcsolatos tenyésztői munka nemzetközi koordinálását végző Prágai Állatkert két évvel ezelőtt állapodott meg arról, hogy összesen nyolc vadló települhet át a Pentezug Rezervátumból az Őrségbe. Az állatok első csoportja…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Szerkesztőség

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

Szárliget–Csákvár között fut az Év Erdei Kerékpárútja!

Szerkesztőség

Véget ért az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) pályázata, amelyen Magyarország legkedveltebb erdei kerékpárútját lehetett megválasztani, immár ötödik alkalommal. A nagyközönség öt, döntőbe került útvonal egyikére adhatta le szavazatát.  Első helyezést ért el és ezzel megszerezte a 2025-ös év Év Erdei Kerékpárútja megtisztelő címet a Vértesben kanyargó Szárliget-Csákvár szakasz, amely a legtöbb kedveléssel bizonyította, hogy sokak szívéhez áll közel. Az útvonal a Vértes szívében vezet végig – árnyas erdei ösvények, dimbes-dombos szakaszok és hosszú gurulások teszik felejthetetlenné. Útközben a Szálláskúti Vadászház melletti katonai emlékmű, régi kőfejtők sziklafalai és a különleges Fáni-völgy…

Tovább olvasom

Önkéntes Vízadás: 400.000 liter vizet kaptak Budapest fái

Szerkesztőség

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3.000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság. Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti…

Tovább olvasom