Kategória: Tudástár

Az év hala 2026-ban a vágótok

Szerkesztőség

A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. A társaság célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását. A Magyar Haltani Társaság az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében 2010-ben indította el az „Év hala” választást. Az első évben még…

Tovább olvasom

Erdőkert és esőkert a permakultúrában

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 8. rész A permakultúra egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható tájhasználatban. Két kiemelt eleme az erdőkert és az esőkert, amelyek természetközeli megoldásokat kínálnak. Az erdőkert a természetes erdők szerkezetét utánozza, többszintes növényrendszerre épül. Fák, cserjék, lágyszárúak és talajtakarók alkotják, ez a sokszínűség stabil rendszert hoz létre. Az erdőkertben minden szintnek megvan a maga szerepe: a lombkorona árnyékot ad és védi a talajt, az aljnövényzet megköti a nedvességet. A gyökerek különböző mélységekben dolgoznak és így a tápanyagok hatékonyabban hasznosulnak. Az erdőkert kevés gondozást igényel. Nem szükséges rendszeres ásás…

Tovább olvasom

23. Országos Sasszinkron és Sasnap

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 23. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását 2026. január 16-19. között. A felmérést olyan speciális fajismerettel rendelkező szakemberek végzik, akik nagy távolságból és repülés közben is képesek elkülöníteni egymástól a gyakran igen hasonló megjelenésű fajokat. Az országos sasszinkronhoz kapcsolódva január 17-én egy nyilvános „Sasnap” is megrendezésre kerül a jászberényi Sasközpontban. Magyarország területén a sas- és sólyomfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Közülük legnagyobb számban a rétisasok (kezdő…

Tovább olvasom

Kupac kupacs és kukacos gubacs

Szerkesztőség

Indul a regisztráció a 2026-os Iskolában az Erdő Programra Tudod-e mi a különbség a hernyó, a nyű, a pajor és a pondró között? Szerinted mi történne, ha eltűnnének a gombák az erdőből? 2026. január 14-től regisztrálhatnak a hazai köznevelési intézmények az Iskolában az Erdő Program újabb ütemére, amelyben az Országos Erdészeti Egyesület által minősített Erdészeti Erdei Iskolák erdőpedagógusai maximum 30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak országszerte, ingyenes tematikus foglalkozásokat. Az erdeinkben sokféle, az életközösségben különböző szerepet betöltő élőlény létezik. Lehetnek termelők, fogyasztók, lebontók, versenghetnek vagy együtt élhetnek másokkal. Ezernyi kapcsolat alakul…

Tovább olvasom

A Pilisi Parkerdő tavalyi eredményei és idei céljai

Szerkesztőség

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2026-ban is a természetközeli, folyamatos erdőborításon alapuló erdőgazdálkodást tekinti működése alapjának. Az elmúlt év eredményei megerősítették, hogy az erdők kezelésében ma már nem léteznek egyszerű válaszok: a klímaváltozás hatásai, a társadalmi elvárások és a gazdasági realitások együttesen formálják az erdőgazdálkodás jövőjét. A Parkerdő célja továbbra is az, hogy az erdők ellenállóbbá, sokszínűbbé és élhetőbbé váljanak, miközben betöltik ökoturisztikai, természetvédelmi és – ahol indokolt – gazdasági szerepüket is. „Erdőt kezelni ma annyit jelent: kapcsolatokat építeni – a természettel, a társadalommal és a technológiával. Egy évszázaddal ezelőtt még…

Tovább olvasom

2026-ban az énekes rigó az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást az énekes rigó nyerte. A fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívabarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak. A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága…

Tovább olvasom

A permakultúrában az állatok szerepe új értelmet nyer

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 7. rész Az állatok szerepe a permakultúrában egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A modern mezőgazdaság hosszú ideig háttérbe szorította az állatok természetes funkcióit. A permakultúra ezzel szemben rendszerszemléletben gondolkodik. Ebben a szemléletben az állatok nem problémát, hanem megoldást jelentenek: jelenlétük összekapcsolja a talajt, a növényeket és az embert. A természetes ökoszisztémákban az állatok kulcsszereplők, és a permakultúrás tervezés ezt a mintát igyekszik követni. Az állatok mozgása, táplálkozása és ürüléke mind hasznos erőforrás, ezek a folyamatok javítják a talaj állapotát, és a talajélet így újra aktiválódik. A…

Tovább olvasom

Újrahasznosított karácsonyfák

Szerkesztőség

A keresztény ünnepkörben január 6-án, a minden évben azonos dátumra eső vízkereszt napján szokás leszedni a karácsonyfát. Ekkor véget érnek a téli ünnepek, s a farsanggal elkezdődik a várakozás a tavaszra. Egyre gyakoribb, hogy a családok műfenyő mellett ünnepelnek, de mit tehetnek a fával azok, akik „igazi fát” állítottak? Az adventi időszakban a fenyőágakból készített koszorú, karácsony ünnepén pedig a szobában felállított fenyőfa illata tölti be a levegőt. Ezt a mással össze nem téveszthető kellemes illatot olyan gyógyhatású illóolajok adják, amelyeket légúti megbetegedések esetén sikerrel alkalmazhatunk a gyorsabb gyógyulás érdekében.…

Tovább olvasom

A talaj szerepe a permakultúrás tervezésben

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 6. rész A permakultúra szemlélete az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható mezőgazdaságban. Lényege, hogy a természetes ökoszisztémák működését utánozva alakítsunk ki termékeny, önfenntartó rendszereket. Ennek egyik alapja az egészséges talaj, amely nem csupán közeg, hanem élő rendszer. Talaj a jövőnk alatt – hogyan segíthet a permakultúra a klímaváltozás korában? A talajerózió és a klímaváltozás kapcsolata egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába, és nem véletlenül. A szélsőséges időjárási jelenségek – a hirtelen lezúduló esőzések és az elhúzódó aszályok – komoly kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára.…

Tovább olvasom

A sokoldalú bükk ökoszisztéma-szolgáltatásai

Szerkesztőség

A köztudat az erdőt elsősorban rekreációs és szociális térnek tekinti, emellett nemcsak gazdasági erőforrás, hanem az emberiség elemi létfeltételeinek fenntartásához is hozzájárul, például a klímaváltozást fékező szénmegkötéssel. Ökológiai szempontból az erdők kritikus fontosságú élőhelyet biztosítanak nem csak növényfajok számára, hanem a vadon élő állatoktól egészen a talajban élő mikroorganizmusokig. A bükk sokoldalú szolgáltatásaival kiemelkedik népszerű és látványos fafajaink közül, és 2024-ben az Év Fája lett. Szerepe és megítélése hűen tükrözi a társadalmi megítélés és a gazdaság áramlatainak gyors változását az idők során. Már hosszú ideje felismerték, hogy az erdők jelentősége…

Tovább olvasom