Kategória: Tudástár

Természetvédelmi program indult az ürge állományának gyarapításáért

Szerkesztőség

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Természetvédelmi Igazgatóságának vezetésével, 11 szakmai szervezet részvételével hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge (Spermophilus citellus) részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése. Az Európai Unió által 75%-ban, a szükséges önrész tekintetében pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium által finanszírozott CitellusLIFE program célja végeredményben az ökológiai rendszerében kiemelt szerepet betöltő ürgeállomány megőrzése, gyarapítása. Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt, népi eledelként fogyasztották is, azonban részben a korlátlan irtás, és javarészt a tájhasználat változása…

Tovább olvasom

A permakultúra etikai iránytű a jövő nemzedékeinek

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 9. rész Érdemes feltennünk a kérdést, hogy mindaz a tudás és szemlélet, amelyről eddig írtunk, miként válhat élő örökséggé a jövő nemzedékei számára. A természeti rendszerek megértése nem csupán szakmai ismeret, hanem olyan gondolkodásmód, amely hosszú távon képes biztonságot és stabilitást adni egy bizonytalan világban.Amikor a gyerekek és fiatalok megtapasztalják, hogyan működik egy kert, egy erdőkert vagy egy közösségi gazdaság, akkor nem elvont elméleteket tanulnak, hanem kapcsolatot építenek a környezetükkel. Ez a kapcsolat később döntéseikben, fogyasztási szokásaikban és emberi viszonyaikban is megjelenik, még akkor is, ha nem…

Tovább olvasom

Az év hüllője 2026-ban a fürge gyík

Szerkesztőség

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének. A faj egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét adó üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében kiszáradnak, megváltoznak. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. Hazánkban általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát – más hazai gyíkokéval átfedve – elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb,…

Tovább olvasom

Az év hala 2026-ban a vágótok

Szerkesztőség

A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. A társaság célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását. A Magyar Haltani Társaság az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében 2010-ben indította el az „Év hala” választást. Az első évben még…

Tovább olvasom

Erdőkert és esőkert a permakultúrában

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 8. rész A permakultúra egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható tájhasználatban. Két kiemelt eleme az erdőkert és az esőkert, amelyek természetközeli megoldásokat kínálnak. Az erdőkert a természetes erdők szerkezetét utánozza, többszintes növényrendszerre épül. Fák, cserjék, lágyszárúak és talajtakarók alkotják, ez a sokszínűség stabil rendszert hoz létre. Az erdőkertben minden szintnek megvan a maga szerepe: a lombkorona árnyékot ad és védi a talajt, az aljnövényzet megköti a nedvességet. A gyökerek különböző mélységekben dolgoznak és így a tápanyagok hatékonyabban hasznosulnak. Az erdőkert kevés gondozást igényel. Nem szükséges rendszeres ásás…

Tovább olvasom

23. Országos Sasszinkron és Sasnap

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 23. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását 2026. január 16-19. között. A felmérést olyan speciális fajismerettel rendelkező szakemberek végzik, akik nagy távolságból és repülés közben is képesek elkülöníteni egymástól a gyakran igen hasonló megjelenésű fajokat. Az országos sasszinkronhoz kapcsolódva január 17-én egy nyilvános „Sasnap” is megrendezésre kerül a jászberényi Sasközpontban. Magyarország területén a sas- és sólyomfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Közülük legnagyobb számban a rétisasok (kezdő…

Tovább olvasom

Kupac kupacs és kukacos gubacs

Szerkesztőség

Indul a regisztráció a 2026-os Iskolában az Erdő Programra Tudod-e mi a különbség a hernyó, a nyű, a pajor és a pondró között? Szerinted mi történne, ha eltűnnének a gombák az erdőből? 2026. január 14-től regisztrálhatnak a hazai köznevelési intézmények az Iskolában az Erdő Program újabb ütemére, amelyben az Országos Erdészeti Egyesület által minősített Erdészeti Erdei Iskolák erdőpedagógusai maximum 30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak országszerte, ingyenes tematikus foglalkozásokat. Az erdeinkben sokféle, az életközösségben különböző szerepet betöltő élőlény létezik. Lehetnek termelők, fogyasztók, lebontók, versenghetnek vagy együtt élhetnek másokkal. Ezernyi kapcsolat alakul…

Tovább olvasom

A Pilisi Parkerdő tavalyi eredményei és idei céljai

Szerkesztőség

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2026-ban is a természetközeli, folyamatos erdőborításon alapuló erdőgazdálkodást tekinti működése alapjának. Az elmúlt év eredményei megerősítették, hogy az erdők kezelésében ma már nem léteznek egyszerű válaszok: a klímaváltozás hatásai, a társadalmi elvárások és a gazdasági realitások együttesen formálják az erdőgazdálkodás jövőjét. A Parkerdő célja továbbra is az, hogy az erdők ellenállóbbá, sokszínűbbé és élhetőbbé váljanak, miközben betöltik ökoturisztikai, természetvédelmi és – ahol indokolt – gazdasági szerepüket is. „Erdőt kezelni ma annyit jelent: kapcsolatokat építeni – a természettel, a társadalommal és a technológiával. Egy évszázaddal ezelőtt még…

Tovább olvasom

2026-ban az énekes rigó az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást az énekes rigó nyerte. A fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívabarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak. A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága…

Tovább olvasom

A permakultúrában az állatok szerepe új értelmet nyer

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 7. rész Az állatok szerepe a permakultúrában egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A modern mezőgazdaság hosszú ideig háttérbe szorította az állatok természetes funkcióit. A permakultúra ezzel szemben rendszerszemléletben gondolkodik. Ebben a szemléletben az állatok nem problémát, hanem megoldást jelentenek: jelenlétük összekapcsolja a talajt, a növényeket és az embert. A természetes ökoszisztémákban az állatok kulcsszereplők, és a permakultúrás tervezés ezt a mintát igyekszik követni. Az állatok mozgása, táplálkozása és ürüléke mind hasznos erőforrás, ezek a folyamatok javítják a talaj állapotát, és a talajélet így újra aktiválódik. A…

Tovább olvasom