Az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak. Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapataival találkozhatunk egyszerre szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak. A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kék vércse csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol…
Tovább olvasomKategória: Tudástár
Kereső munka légszimattal
Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 6. rész: Kereső munka légszimattal A kutyák légszimattal történő kereső munkája nem más, mint a levegőben érzékelhető szagmolekulák segítségével egy meghatározott anyag, élőlény, tárgy, vagy igény szerint bármi más felderítése. Ez a keresési forma a köztudatban jellemzően a fegyveres erők, illetve a különböző mentő egységek által végzett kereső munkaként jelenik meg, mint például kábítószer, robbanóanyag, illetve élő vagy halott személyek felkutatása. Ezek mellett azonban számos egyéb helyen is alkalmazhatók kutyák, akár az egészségügyben különböző betegségek korai felismerésében vagy a természetvédelem terén…
Tovább olvasomKilencezren vettek részt a Sérült Gyermekek Napján
A Budapesti Állatkertben több mint három évtizedes múltra tekint vissza a Sérült Gyermekek Napja, amelyet 33. alkalommal tartottak meg az ÉFOÉSZ és az Állatkert közös szervezetében. A keddi rendezvényen a sokféle állat, növény és állatkerti élmény mellett rengeteg program várta a fogyatékossággal élő gyermekeket, fiatalokat. A Budapesti Állatkertben a 33. Sérült Gyermekek Napján ezúttal is sok értelmi fogyatékossággal élő gyermek és fiatal vett részt. Délelőtt 11-ig hétezer, kora délutánig közel kilencezer résztvevő lépett be az Állatkertbe. A sokféle látnivaló, állat, növény és állatkerti élmény mellett számos egyéb program, pólófestés, buborék…
Tovább olvasomElkezdődött a szarvasbőgés időszaka
A gímszarvasok nászával kezdetét vette a szarvasbőgés időszaka a magyar erdőkben is. A gímbikák hangja egyszerre szerelmi vallomás és erőfitogtatás, mély, öblös bőgésükkel magukhoz hívják a teheneket, miközben figyelmeztetik riválisaikat is. A természet ebben az időszakban megmutatja legősibb arcát, a gímbikák először hanggal ütköznek meg egymással. Amennyiben hang alapján a másik hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a csapatbika, úgy a kihívó felkeresi legyőzendő riválisát. A találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb, de ha kell, agancsaik összecsapásával…
Tovább olvasomÚj költőfajjal, a kuhival bővült a hazai madárfauna
A hazánkban 2012 óta ritka kóborlóként ismert kuhi egy vörös vércséhez hasonló méretű, annál erősebb testű, zömök és nagyon impozáns ragadozómadár, mely 2022 óta több alkalommal is megjelent a Körös-Maros Nemzeti Park területén. Hazánk legújabb fészkelő madarává előlépve, idén nyáron fészket is rakott és sikeresen költött a térségben. A faj előfordulásának érdekessége, hogy 2022 óta minden alkalommal a nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén, Hódmezővásárhely külterületén került elő, évszaktól függetlenül. Ami az elmúlt három év megfigyeléseiben még közös volt, hogy minden alkalommal csupán egyetlen példányt regisztráltak a szakemberek. Idén május 8-án újra…
Tovább olvasomEgyüttműködés a zöld jövőért Kőbányán
A Pilisi Parkerdő és Kőbánya Önkormányzata közösen mutatta be a főváros egyik legígéretesebb városierdő-fejlesztési projektjét. A Parkerdő az eseményen jelentette be, hogy elindul a városi erdőkkel foglalkozó új közösségi honlap. A sajtótájékoztatón részt vett Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára is. A budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy – erre hívta fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő Zrt. sajtótájékoztatója, amelyen bemutatták a Városierdő-fejlesztési Program legújabb helyi pilotprojektjét Kőbányán. Az eseményen a Parkerdő bejelentette, hogy elindították a www.varosierdo.parkerdo.hu címen elérhető új weboldalt is, mely a budapesti és agglomerációs városi erdők jövőjével kapcsolatos…
Tovább olvasomNyomkövető kutyák alkalmazása
Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 5. rész: A nyomkövetés A kutyák nyomkövetésre történő alkalmazása világszerte elterjedt módszer és a tudomány jelenlegi állása szerint az is marad. A nyomkövető kutyák alkalmazásával van lehetőségünk például egy meghatározott személy személyi szaga alapján történő felkutatására. A szaglást felhasználva minden kutya képes nyomkövetésre, követi a számára érdekesnek vagy fontosnak tűnő szagokat. Egy ismeretlen személy szaga azonban nagy valószínűséggel közömbös lesz számára és magától nem követné azt, így az a mi feladatunk, hogy ebben megfelelő motivációval érdekeltté tegyük. Célunk a nyomkövető kutya…
Tovább olvasomSikeres a vadmacskák fennmaradásának elősegítése
A Budakeszi Vadaspark 2021 és 2025 között 5 elárvult vadmacska kölyköt mentett meg és nevelt fel, közülük pedig 4 egyed a visszavadítási folyamat végén visszakerült a természetbe. Merlin, a 2025. május 7-én szabadon engedett kandúr vadmacska elhullott, de Szaffi közel egy éve sikeresen boldogul a Pilis szívében, és ismét kamera elé került. A vadmacska (Felis silvestris) világszerte védelmet élvez, ennek ellenére vannak olyan országok – amilyen Magyarország is – ahol az egyedszámuk vészesen alacsony és folyamatos fogyatkozást mutat. Az egyedszám csökkenés fő okai antropológiai eredetűek: az élőhelyeik feldarabolódása és leromlása…
Tovább olvasomBefejeződött a költési szezon – kevesebb madarat látunk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. Az elmúlt hónapokban hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a…
Tovább olvasomA Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott
Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz. A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt,…
Tovább olvasom
