Kategória: Tudástár

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

Szerkesztőség

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz. A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt,…

Tovább olvasom

A kutya szimatmunkája

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 4. rész: A kutya szimatmunkája Gondolhatnánk, hogy a kutyák szimat-munkára történő kiképzése során a cél, azaz hogy mit, miért és hogyan keres a kutya, egyértelmű. Ez az elhamarkodott megállapítás azonnal cáfolható is, mert ha tanulmányozzuk akár a témával foglalkozó történelmi, akár tudományos publikációkat, akkor helyénvalóbb az a kijelentés, hogy sok mindent tudunk már a témában, sok mindent máshogy gondolunk helyesnek, mint korábban és sok mindenre még ma sem tudunk magyarázatot adni teljes bizonyossággal. Napjainkban a szaglás vizsgálatának témaköre aktívan kutatott téma…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom

Vörösmókusok születtek a Budakeszi Vadasparkban

Szerkesztőség

Történelmi esemény a Budakeszi Vadasparkban: Lily, mindenki kedvenc mókusa életet adott öt kölyöknek, ezzel a Vadaspark fennállása óta először történt ilyen természetes szaporulat a vörösmókusoknál. Lily 4,5 évvel ezelőtt, elárvult kölyökként, alig 1,5-2 hetesen került a Budakeszi Vadasparkba testvéreivel együtt. A Vadaspark munkatársai nevelték fel, testvéreit sikeresen visszaengedték a természetbe, azonban Lily különösen barátságos és ragaszkodó természetű maradt, így ő végül a park lakója lett. Az évek során igazi „sztárrá” vált a látogatók körében, gyakran találkozhattak vele edukációs programokon, környezeti nevelési foglalkozásokon, sőt a nyári táborok résztvevői is megismerhették őt.…

Tovább olvasom

Rekorddal zárult az idei fehérgólya-gyűrűzés

Szerkesztőség

Elérkezett a fehérgólya-fiókák kirepülésének időszaka és ezzel lezárult az idei gyűrűzési szezonjuk is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 614 fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg 2025-ben. Az akció 16 megyét, 352 települést érintett. A gyűrűzésekre több mint 12 ezren látogattak el, amivel a rendezvénysorozat a legnagyobb hazai természetvédelmi események közé került. A tavalyi rekord (1767) után idén még több fióka lábára került gyűrű. Ez a szám még nem tartalmazza a mentőhelyekre bekerült, később szabadon eresztendő fiatalokat. Összességében körülbelül minden kilencedik gólyafióka kapott egyedi jelölést, és…

Tovább olvasom

Söréttel lőttek meg egy kerecsensólymot a Hortobágyon

Szerkesztőség

Egy fokozottan védett fiatal kerecsensólymot lőttek meg ismeretlen elkövetők Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területén. A HNPI illetékes természetvédelmi őre egy sérült ragadozó madarat talált a földön, amely nem tudott felrepülni. A sérült állatot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy a kerecsent sörétes puskával lőtték meg. Ennek következtében röpképtelenné vált, szárnya szilánkosra tört és a lába is megsérült. Az állatkert állatorvosai a madár állapotát stabilizálták, egy…

Tovább olvasom

Az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció eredményeiről

Szerkesztőség

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely ezen eszközök hazai vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául. A drónok számos területen segíthetik az ágazatunkat – az egyik ilyen az őzgidák és a fészekaljak mentése a kaszálások előtt. Ennek voltaképp egy pilot projektje valósult meg ebben az évben, és az eredmények biztatóak: 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg! Tapasztalataink szerint két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadriasztó eszköz elől sem kelnek föl. Az, hogy a…

Tovább olvasom

Kutyakiképzés: a tanulás folyamata

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 3. rész: A tanulás folyamata A fejlődéshez nélkülözhetetlen, hogy tanulás útján új készségekre tegyünk szert. A kutyát tartó embereknek fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen tényezők befolyásolják a kutyák tanulási folyamatait, milyen elvek mentén érhetik el céljaikat a kiképzésben. A tanulásnak három fő formáját különböztetjük meg: Komoly mérföldkő volt, amikortól különbséget tettek az állatok idomítása és kiképzése között. Az idomítás olyan tanítási eljárás, amely során az állatnak kényszerítő eszközzel kínérzetet okoztak a kívánt feladat végrehajtására anélkül, hogy a kívánt viselkedésforma alkalmazkodna…

Tovább olvasom

Békéscsabai platán lett az Év Fája

Szerkesztőség

15 éves az Év Fája verseny! Az első magyarországi Év Fája díjat 2010-ben ítélte oda az Ökotárs Alapítvány. A versenyt azóta minden évben megrendezik, népszerűségét mutatja, hogy évente több ezren adják le szavazatukat kedvenc fáikra. A magyarországi győztesek nevezhetnek az Európai Év Fája versenybe is, amelyet az elmúlt években többször is hazai fa nyert meg.  A versenybe bárki nevezheti kedvenc fáját, hogy részvételével segítse felhívni a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére. A versenyen 7 település 7 kedvenc fája jutott a…

Tovább olvasom