Zöld mise a természet iránti tiszteletért

A zöld mise egy új liturgikus kezdeményezés, amelyet Leó pápa vezetett be, válaszul a globális környezeti válságokra. Az első ilyen misét 2025. július 9-én mutatta be Leó pápa a Vatikán egyik új, ökológiai oktatásnak szentelt központjában, Castel Gandolfóban, egy szabadtéri kertben, amelyet a természet katedrálisaként emlegettek. A szertartáson mintegy ötven meghívott vett részt, köztük egyházi és világi környezetvédelmi szakértők. A mise célja, hogy a hívők figyelmét a teremtett világ védelmére irányítsa, és megerősítse az egyház elkötelezettségét az ökológiai felelősségvállalás mellett. A zöld mise során a liturgikus elemek, az olvasmányok, imák…

Tovább olvasom

Vaddisznókkal a nyelv evolúciójának nyomában

Egyedülálló agykutatás: a Budakeszi Vadaspark az ELTE Etológia Tanszékével együttműködésben a világon elsőként vizsgálja vaddisznók agyműködését egy különleges, beavatkozást nem igénylő, az állatok számára teljesen ártalmatlan mérési módszer segítségével. Az ELTE Etológia Tanszékének Neuroetológiai Kutatócsoportja több, mint egy évtizede kutatja állatok és emberek egymás közti kommunikációját és agyműködésüket, hogy feltárja azokat a mechanizmusokat és hatásokat, amelyek az evolúció során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezettek. Ehhez az ELTE kutatói az emberi agy mellett eddig elsősorban háziasított, társállatként tartott fajok (kutyák és törpemalacok) agyi folyamatait vizsgálták. Azonban…

Tovább olvasom

Székicsérvédelmi program a Hortobágyon

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a…

Tovább olvasom

A tudatos fajtaválasztástól a felelős állattartásig

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 2. rész: A tudatos fajtaválasztástól a felelős állattartásig vagy fordítva, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Napjainkban a gyermekektől a felnőttekig már remélhetőleg nagyon sokan hallottak a felelős állattartásról, írhatnám azt is, hogy ez egy divatos kifejezés lett az állattartók körében. De milyen tartalommal tudjuk megtölteni ezt a fogalmat és mit valósítunk meg ebből a mindennapokban? A felelősség alatt ebben az esetben egyrészt az állat jólétéről történő gondoskodást értjük, másrészt azt is, hogy az állatunk ne okozzon problémát másnak,…

Tovább olvasom

Hogyan (ne) mentsünk denevért?

A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Egészen közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem történik meg. Mit tegyünk, ha mégis közelről találkozunk egy denevérrel, különösen, ha segítségre szorul? Segítsünk neki! A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. A denevérnek segítségre van szüksége: A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy…

Tovább olvasom

Bézs színű dámszarvas született a Vadasparkban

Legutóbb 2015-ben született különleges, halvány bézs színű dámszarvas borjú a Budakeszi Vadasparkban. A most három hónapos csöppség még anyja védelmező közelségében van, de a látogatók már így is felfedezhetik a kifutón. Az érdeklődők számára feltűnhet, hogy a porcelánszínű kicsi bika mellett egy sötét színváltozatú borjú is ugrándozik a kifutón. A dámszarvas borjak bundája általában sötétebb barna, világos foltokkal pettyezett, orruk pedig jellemzően barnás-fekete, ám létezik még két színváltozatuk is: a fehér, illetve a fekete. A sötét színárnyalatot a melanin festékanyag felhalmozódása okozza, a világos színt pedig a pigmenthiány. A kis…

Tovább olvasom

Végveszélyben a nagy goda

A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon. A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat – lakossági felhívás

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó…

Tovább olvasom

Világszerte egyre több a fehér gólya

Napvilágot láttak a 2024. évi nemzetközi gólyafelmérés előzetes eredményei és a hazai végeredmények: Magyarországon stabil a helyzet, míg a fehér gólyák világállománya gyarapodik. Az adatok szerint a délkelet-európai, közel-keleti, észak-afrikai és néhány dél-afrikai párral együtt 330 ezer fészkelőpár a világ teljes fehérgólya-állománya. Bár még nem áll rendelkezésre minden ország adatsora (van, ahol a nagy állomány miatt idén is zajlik felmérés), a cenzust szervező német természetvédelmi szövetség, a NABU megjelentette a tízévente végzett nemzetközi gólyaállomány-felmérés legfrissebb előzetes eredményeit. A több ezer felmérő részvételével zajló akció alapján 330.000 párra becsülhető a világ…

Tovább olvasom

2025 Pannonhalmán a Kert éve

A pannonhalmi szerzetesközösség a főapátság spirituális, kulturális és turisztikai évadának témájául 2025-re a „kert” fogalmát választotta. A téma kiválasztásában a közösség minden évben a bencés hagyomány fogalmainak köréből merít, és olyan fókuszokat helyez el, amelyekhez a széles közönség is szívesen kapcsolódik. Ilyen fogalmak voltak például 2018-ban a kibékülés, 2019-ben a csend, 2020-ban a vendégség, vagy éppen 2024-ben az ünnep. A kert, különösen a monostor kertje a bencés hagyományban a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye. A kerengő – így Pannonhalmán is – négy fallal határolt kertje csak…

Tovább olvasom