Az utóbbi hetekben a fővárosban újra közbeszéd tárgya lett a belterületen felbukkanó vaddisznók jelensége. A Pilisi Parkerdő fontosnak tartja, hogy egyértelműen tisztázza: a lakott területeken élő vadállomány kezelése nem az erdészeti társaság hatáskörébe tartozik. A települések belterületei nem minősülnek vadászterületnek, ezért a Pilisi Parkerdő ezeken a területeken nem végezhet sem vadgazdálkodási, sem vadászati tevékenységet. A belterületen megjelenő, kárt okozó vadállatok – így a vaddisznók – eltávolítása, elejtése – közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében – az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság külön…
Tovább olvasomKategória: Tudástár
A kecskefűz lett az Év fája 2026-ban
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt. 2026-ra a megtisztelő címet a szavazatok alapján a kecskefűz (Salix caprea) nyerte. A német mintát követve útjára indított mozgalom jövőre lesz 30 éves. Így a november első hetében elindított voksoláson, a jubileumi, 2026. esztendő fafaját választhatták meg a résztvevők. Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, melyek közül az…
Tovább olvasomA permakultúra alapelvei
Bevezetés a permakultúrába, 2. rész A Föld gondozása – a permakultúra első alapelve A permakultúra etikai rendszerének első és legfontosabb alapelve a „Föld gondozása” (angolul Earth Care). Ez az elv minden más permakultúrás gyakorlat és döntés kiindulópontja, hiszen a Föld az élet alapja: az a közös otthon, amely fenntartja az összes élőlényt. A Föld gondozása nemcsak a természet megóvását jelenti, hanem annak aktív támogatását, hogy a bolygó ökoszisztémái képesek legyenek regenerálódni és virágozni. A permakultúra szemléletében a Föld nem valami, amit „használunk”, hanem egy élő rendszer, amelynek mi is a…
Tovább olvasomKözel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel a Pilisben
A Pilisi Parkerdő Zrt. vezetésével valósul meg az a természetközeli erdőgazdálkodási mintaprojekt, amelynek célja a Pilisi Bioszféra Rezervátum ökológiai stabilitásának, biodiverzitásának és társadalmi elfogadottságának növelése. A HUSK Biosphere Reserves határon átnyúló program keretében zajló munka az elmúlt hónapokban látványos eredményeket hozott: közel 170 hektárnyi kíméleti erdőterületet jelöltek ki, több mint 3.400 „élőhelyfát” azonosítottak, és csaknem 10.000 mikroélőhelyet térképeztek fel a térségben. A munkálatok során a Pilisi Parkerdő munkatársai 190 új kíméleti területet jelöltek ki Esztergom, Pilisszentlélek, Pilismarót és Dömös térségében, gondosan választva ki azokat a kisebb, 500–5000 m² közötti foltokat,…
Tovább olvasomPilis Bike – bringás élmény a természet ritmusára hangolva
Egyre népszerűbb a természetközeli kerékpározás a Pilisben – az erdei kerékpárutak évente több tízezer bringást vonzanak. A Pilisi Parkerdő Zrt. most újabb fejlesztési hullámot indít a Pilis Bike hálózatban: a munkák célja, hogy a térség legnagyobb természetbarát kerékpáros rendszere még élhetőbbé, biztonságosabbá és közösségibbé váljon – az emberek visszajelzéseire és a fenntarthatóság elveire alapozva. A Pilisi Parkerdő 2016-ban indította útjára a Pilis Bike kerékpáros hálózatot azzal a céllal, hogy az aktív természetjárás és a természetvédelem között egyensúlyt teremtsen. A rendszer sajátossága, hogy meglévő erdészeti utakon vezeti végig a látogatókat, így…
Tovább olvasomBevezetés a permakultúrába
Bill Mollison (1928–2016) ausztrál ökológus és tanár volt, akit a permakultúra atyjaként ismernek. Tanítványával, David Holmgren-nel együtt dolgozta ki a permakultúra elméletét az 1970-es években, amely a természettel együttműködő, fenntartható életmódot hirdeti. A permakultúra három alapelve: a Föld gondozása, az emberek gondozása, és a felesleg igazságos megosztása. Mollison célja az volt, hogy az emberek önellátó rendszereket hozzanak létre, amelyek utánozzák a természet működését. Világszerte tanfolyamokat tartott, és könyveivel milliókat inspirált a környezettudatos életre. 1981-ben munkásságáért megkapta az Alternatív Nobel-díjat. Öröksége ma is él: a permakultúra mozgalom világszerte segíti a közösségeket…
Tovább olvasomA hazai turulpárok száma meghaladja a kétszázat!
A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya. Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több, mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et. A megfigyelt…
Tovább olvasomÉv Rovara 2026 szavazás december 6-ig
Idén az Év Rovara verseny jelöltjeinek olyan fajokat választott a Magyar Rovartani Társaság, melyek különböző életszakaszukban faodvakhoz kötődnek, ott fejlődik ki a lárvájuk, ott táplálkoznak, vagy oda húzódnak be pihenni. Hazánkban egyre fogyatkoznak az idős, odvas fák, így ezzel a három fajjal erre a különleges mikroélőhelyre és fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. A 2026-os évre a három jelölt a remetebogár, a párducfoltos hangyaleső és a gyászbagoly. Ahol állati élet egyáltalán lehetséges, mindenütt találunk rovarokat. A rovarok nem csupán sokan vannak, hanem roppant sokfélék is. Méretük, alakjuk, mintázatuk, színük és életmódjuk…
Tovább olvasomFelhívás – költési időszak előtt végzendő munkák
A tapasztalatok alapján a leggyakoribb tevékenységek, melyek az ország lakosságát, az önkormányzatokat, az állami szerveket és a gazdasági élet szereplőit leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak, a következők: az épületfelújítások, a fák visszavágása és az elektromos hálózati oszlopok és vezetékek javítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak végétől az új kezdete előtti öt hónapban lehet és kellene elvégezni a következő, természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek áprilistól…
Tovább olvasomNe etessük a vízimadarakat!
A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…
Tovább olvasom
