Kategória: Tudástár

Vigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…

Tovább olvasom

A vadászkutyák

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 7. rész: A vadászkutyák A kifejezetten a munkakutyákról szóló részeket a vadászkutyák bemutatásával kezdem, mert ez az alkalmazási terület alakult ki elsőként a kutyák domesztikációját követően, és a mai napig használatban van. Azonban korunk vadászkutyái már nem csak ősi ösztöneikre hagyatkozva teszik a dolgukat, hanem tudatos tenyésztéssel kialakításra kerültek a különféle vadászati módokhoz legalkalmasabb segítőtársak, akiket a modern képzési technikák tesznek a szakterület mestereivé. Bemutatásuk a különböző vadászati módokon keresztül a legkézenfekvőbb, így rögtön két nagy csoportot tudunk megkülönböztetni: az apró…

Tovább olvasom

Vadlovak költöztek az Őrségbe

Szerkesztőség

Néhány nappal ezelőtt négy Przewalski-ló költözött a Pentezug Rezervátumból (Hortobágyi Nemzeti Park) az Őrségi Nemzeti Parkba. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen – ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él – a korábbinál nagyobb létszámú állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják az élőhelyüket. A két nemzeti park igazgatóság és a fajjal kapcsolatos tenyésztői munka nemzetközi koordinálását végző Prágai Állatkert két évvel ezelőtt állapodott meg arról, hogy összesen nyolc vadló települhet át a Pentezug Rezervátumból az Őrségbe. Az állatok első csoportja…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Szerkesztőség

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

Szárliget–Csákvár között fut az Év Erdei Kerékpárútja!

Szerkesztőség

Véget ért az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) pályázata, amelyen Magyarország legkedveltebb erdei kerékpárútját lehetett megválasztani, immár ötödik alkalommal. A nagyközönség öt, döntőbe került útvonal egyikére adhatta le szavazatát.  Első helyezést ért el és ezzel megszerezte a 2025-ös év Év Erdei Kerékpárútja megtisztelő címet a Vértesben kanyargó Szárliget-Csákvár szakasz, amely a legtöbb kedveléssel bizonyította, hogy sokak szívéhez áll közel. Az útvonal a Vértes szívében vezet végig – árnyas erdei ösvények, dimbes-dombos szakaszok és hosszú gurulások teszik felejthetetlenné. Útközben a Szálláskúti Vadászház melletti katonai emlékmű, régi kőfejtők sziklafalai és a különleges Fáni-völgy…

Tovább olvasom

Önkéntes Vízadás: 400.000 liter vizet kaptak Budapest fái

Szerkesztőség

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3.000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság. Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti…

Tovább olvasom

Rekordszámú kék vércse gyülekezés a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Szerkesztőség

Az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak. Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapataival találkozhatunk egyszerre szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak. A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kék vércse csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol…

Tovább olvasom

Kereső munka légszimattal

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 6. rész: Kereső munka légszimattal A kutyák légszimattal történő kereső munkája nem más, mint a levegőben érzékelhető szagmolekulák segítségével egy meghatározott anyag, élőlény, tárgy, vagy igény szerint bármi más felderítése. Ez a keresési forma a köztudatban jellemzően a fegyveres erők, illetve a különböző mentő egységek által végzett kereső munkaként jelenik meg, mint például kábítószer, robbanóanyag, illetve élő vagy halott személyek felkutatása. Ezek mellett azonban számos egyéb helyen is alkalmazhatók kutyák, akár az egészségügyben különböző betegségek korai felismerésében vagy a természetvédelem terén…

Tovább olvasom

Kilencezren vettek részt a Sérült Gyermekek Napján

Szerkesztőség

A Budapesti Állatkertben több mint három évtizedes múltra tekint vissza a Sérült Gyermekek Napja, amelyet 33. alkalommal tartottak meg az ÉFOÉSZ és az Állatkert közös szervezetében. A keddi rendezvényen a sokféle állat, növény és állatkerti élmény mellett rengeteg program várta a fogyatékossággal élő gyermekeket, fiatalokat. A Budapesti Állatkertben a 33. Sérült Gyermekek Napján ezúttal is sok értelmi fogyatékossággal élő gyermek és fiatal vett részt. Délelőtt 11-ig hétezer, kora délutánig közel kilencezer résztvevő lépett be az Állatkertbe. A sokféle látnivaló, állat, növény és állatkerti élmény mellett számos egyéb program, pólófestés, buborék…

Tovább olvasom

Elkezdődött a szarvasbőgés időszaka

Szerkesztőség

A gímszarvasok nászával kezdetét vette a szarvasbőgés időszaka a magyar erdőkben is. A gímbikák hangja egyszerre szerelmi vallomás és erőfitogtatás, mély, öblös bőgésükkel magukhoz hívják a teheneket, miközben figyelmeztetik riválisaikat is. A természet ebben az időszakban megmutatja legősibb arcát, a gímbikák először hanggal ütköznek meg egymással. Amennyiben hang alapján a másik hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a csapatbika, úgy a kihívó felkeresi legyőzendő riválisát. A találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb, de ha kell, agancsaik összecsapásával…

Tovább olvasom