Kategória: Tudástár

Nyomkövető kutyák alkalmazása

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 5. rész: A nyomkövetés A kutyák nyomkövetésre történő alkalmazása világszerte elterjedt módszer és a tudomány jelenlegi állása szerint az is marad. A nyomkövető kutyák alkalmazásával van lehetőségünk például egy meghatározott személy személyi szaga alapján történő felkutatására. A szaglást felhasználva minden kutya képes nyomkövetésre, követi a számára érdekesnek vagy fontosnak tűnő szagokat. Egy ismeretlen személy szaga azonban nagy valószínűséggel közömbös lesz számára és magától nem követné azt, így az a mi feladatunk, hogy ebben megfelelő motivációval érdekeltté tegyük. Célunk a nyomkövető kutya…

Tovább olvasom

Sikeres a vadmacskák fennmaradásának elősegítése

Szerkesztőség

A Budakeszi Vadaspark 2021 és 2025 között 5 elárvult vadmacska kölyköt mentett meg és nevelt fel, közülük pedig 4 egyed a visszavadítási folyamat végén visszakerült a természetbe. Merlin, a 2025. május 7-én szabadon engedett kandúr vadmacska elhullott, de Szaffi közel egy éve sikeresen boldogul a Pilis szívében, és ismét kamera elé került. A vadmacska (Felis silvestris) világszerte védelmet élvez, ennek ellenére vannak olyan országok – amilyen Magyarország is – ahol az egyedszámuk vészesen alacsony és folyamatos fogyatkozást mutat. Az egyedszám csökkenés fő okai antropológiai eredetűek: az élőhelyeik feldarabolódása és leromlása…

Tovább olvasom

Befejeződött a költési szezon – kevesebb madarat látunk

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. Az elmúlt hónapokban hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a…

Tovább olvasom

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

Szerkesztőség

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz. A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt,…

Tovább olvasom

A kutya szimatmunkája

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 4. rész: A kutya szimatmunkája Gondolhatnánk, hogy a kutyák szimat-munkára történő kiképzése során a cél, azaz hogy mit, miért és hogyan keres a kutya, egyértelmű. Ez az elhamarkodott megállapítás azonnal cáfolható is, mert ha tanulmányozzuk akár a témával foglalkozó történelmi, akár tudományos publikációkat, akkor helyénvalóbb az a kijelentés, hogy sok mindent tudunk már a témában, sok mindent máshogy gondolunk helyesnek, mint korábban és sok mindenre még ma sem tudunk magyarázatot adni teljes bizonyossággal. Napjainkban a szaglás vizsgálatának témaköre aktívan kutatott téma…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom

Vörösmókusok születtek a Budakeszi Vadasparkban

Szerkesztőség

Történelmi esemény a Budakeszi Vadasparkban: Lily, mindenki kedvenc mókusa életet adott öt kölyöknek, ezzel a Vadaspark fennállása óta először történt ilyen természetes szaporulat a vörösmókusoknál. Lily 4,5 évvel ezelőtt, elárvult kölyökként, alig 1,5-2 hetesen került a Budakeszi Vadasparkba testvéreivel együtt. A Vadaspark munkatársai nevelték fel, testvéreit sikeresen visszaengedték a természetbe, azonban Lily különösen barátságos és ragaszkodó természetű maradt, így ő végül a park lakója lett. Az évek során igazi „sztárrá” vált a látogatók körében, gyakran találkozhattak vele edukációs programokon, környezeti nevelési foglalkozásokon, sőt a nyári táborok résztvevői is megismerhették őt.…

Tovább olvasom

Rekorddal zárult az idei fehérgólya-gyűrűzés

Szerkesztőség

Elérkezett a fehérgólya-fiókák kirepülésének időszaka és ezzel lezárult az idei gyűrűzési szezonjuk is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 614 fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg 2025-ben. Az akció 16 megyét, 352 települést érintett. A gyűrűzésekre több mint 12 ezren látogattak el, amivel a rendezvénysorozat a legnagyobb hazai természetvédelmi események közé került. A tavalyi rekord (1767) után idén még több fióka lábára került gyűrű. Ez a szám még nem tartalmazza a mentőhelyekre bekerült, később szabadon eresztendő fiatalokat. Összességében körülbelül minden kilencedik gólyafióka kapott egyedi jelölést, és…

Tovább olvasom

Söréttel lőttek meg egy kerecsensólymot a Hortobágyon

Szerkesztőség

Egy fokozottan védett fiatal kerecsensólymot lőttek meg ismeretlen elkövetők Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területén. A HNPI illetékes természetvédelmi őre egy sérült ragadozó madarat talált a földön, amely nem tudott felrepülni. A sérült állatot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy a kerecsent sörétes puskával lőtték meg. Ennek következtében röpképtelenné vált, szárnya szilánkosra tört és a lába is megsérült. Az állatkert állatorvosai a madár állapotát stabilizálták, egy…

Tovább olvasom