A klímaváltozás miatt a gyakori fajok sincsenek biztonságban

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint negyven éve tartó együttműködése újabb fontos eredményt hozott a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy hosszabb távon még azok a fajok is veszélybe kerülhetnek, amelyeket ma még gyakorinak tartunk. A Pilisi Parkerdő Zrt. számára kiemelten fontos, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás részeként aktívan részt vegyen a fajok védelmében. E kutatások révén is törekszik arra, hogy a természet értékeit hosszú távon megőrizze – nemcsak a ritka, hanem a gyakori fajok számára is. Az éghajlatváltozás többféle…

Tovább olvasom

Ízek, élmények, innovációk – szeptemberben ismét OMÉK

Idén is megrendezik a magyar agrárium és élelmiszeripar legnagyobb hazai eseményét, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) – jelentette be Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. A 2025. szeptember 18-21. között a HUNGEXPO területén zajló nagyszabású mustra mind az agrárszakma, mind a nagyközönség számára kihagyhatatlan programnak ígérkezik. Az OMÉK közel 150 éves múltra tekint vissza, 2011 óta pedig kétévente rendezi meg Magyarország legnagyobb agrárgazdasági eseményét az Agrárminisztérium megbízásából az Agrármarketing Centrum. Az idei már a 82. alkalom lesz, amikor több napon át találkozik az agrárszakma valamennyi…

Tovább olvasom

A Hortobágyi Öregtavak kezelésének fejlesztése

A Hortobágyi Öregtavak (más néven Hortobágyi-halastó) jelenlegi formájában egy 1850 hektáros tóegységet alkot, mely a Hortobágyi Nemzeti Park legnagyobb összefüggő vizes élőhelye, ahol a mai napig extenzív haltermelés is folyik. A védett halastavak legfontosabb természeti értékének a gazdag madárvilágot tekinthetjük. Kiemelkedő vízimadárvilága révén nemzetközileg is elismert, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, melyet Közép-Európa egyik legfontosabb madárélőhelyeként tartanak számon. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság sikeresen pályázott a „Hortobágyi Öregtavak vízellátásának és természetvédelmi kezelésének fejlesztése” című projektjének a megvalósítására. A projekt megvalósítására az Igazgatóság 650 millió…

Tovább olvasom

Természetkárosító motorosok az erdőben

Egyre több panasz érkezik a hatóságokhoz az erdőkben csapatosan megjelenő illegális motorosok és quadosok miatt. A jelenlétük sok természetjáróban kelt ellenérzést – nemcsak a zaj, hanem a természetet érő károk és a biztonságos erdőhasználat miatt is. Az utóbbi években több Nógrád vármegyei területről is érkeztek bejelentések illegális motorosok felbukkanásáról. Rongálják a talajt, zavarják a vadállatokat, és a túrázók biztonságát is veszélyeztetik a védett területeken közlekedő járművek. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint erdőben motorozni – legyen szó quad, enduró vagy bármilyen más terepjáró járműről – kifejezetten tilos, kivéve ha az erdőgazdálkodás célját szolgálja. Ennek…

Tovább olvasom

A májusfa – hírnök, jelrendszer, összetartó erő és jelkép

2025-ben április 28 és május 5 között tartja a Múzeumi Országos Módszertani Központ (MOKK)) a KÖZÖSSÉGEK HETE rendezvénysorozatot országszerte. Ez a hét mindig magába foglal egy májusi ünnepet is, így idén a május 1-jét és az Anyák napját is. Egy szűkebb, vagy tágabb közösség ünneplése fontos, rendhagyó és emlékezetes alkalom, ahol a csoport minden tagja megerősíti a maga identitástudatát is. A tavasz és a természet kiteljesedésének több mérföldköve is van a magyar néphagyományban, így a szentendrei Skanzen programjainak sorában is. A május elseje mindig is nagy hangsúlyt kapott, több okból…

Tovább olvasom

Egészséges életmódra nevelés

Az emberi egészség a környezettel szoros összefüggésben van, ezért a környezetvédelem az egészség védelméhez is hozzájárul. Gondoljunk csak a levegő és vizeink védelmére, de a termesztett növényeink talajminőségének megőrzése, s a növényvédő szerek körültekintő használata is ide tartozik. Ha vigyázunk bolygónkra és helyreállítjuk a megbomlott ökoszisztémát, akkor az ember helye és egészsége is biztosítottá válik.Az egészségfejlesztés komplex fogalom, részét képezi a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés, valamint a kialakult betegség gyógyításához szükséges oktatás, vagyis az egészséges életmódra nevelés is. Az egészség szavunk mögött a teljesség rejlik, vigyázzunk hát rá.Az általános iskolában…

Tovább olvasom

Fiókamentés – a talált madárfiókák többsége nem árva

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad! A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen…

Tovább olvasom

Szentélyerdők Magyarországon

A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését. Mitől lesz egy erdő szentélyerdő? Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie: – Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák – Jellemezze őket magas természetesség – Őrizzen egyedi táji értékeket – Élővilága minél gazdagabb legyen Miért fontosak a szentélyerdők? A szentélyerdők különlegessége…

Tovább olvasom

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

A magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt  két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. Itt az idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni a fecskebarát falfelújítást és a sárgyűjtőhelyek elhelyezését, továbbá felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.…

Tovább olvasom

Idegenhonos fenyvesek gyérítése őshonos fajok megóvása érdekében

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak…

Tovább olvasom