Kategória: Tudástár

Az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció eredményeiről

Szerkesztőség

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely ezen eszközök hazai vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául. A drónok számos területen segíthetik az ágazatunkat – az egyik ilyen az őzgidák és a fészekaljak mentése a kaszálások előtt. Ennek voltaképp egy pilot projektje valósult meg ebben az évben, és az eredmények biztatóak: 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg! Tapasztalataink szerint két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadriasztó eszköz elől sem kelnek föl. Az, hogy a…

Tovább olvasom

Kutyakiképzés: a tanulás folyamata

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 3. rész: A tanulás folyamata A fejlődéshez nélkülözhetetlen, hogy tanulás útján új készségekre tegyünk szert. A kutyát tartó embereknek fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen tényezők befolyásolják a kutyák tanulási folyamatait, milyen elvek mentén érhetik el céljaikat a kiképzésben. A tanulásnak három fő formáját különböztetjük meg: Komoly mérföldkő volt, amikortól különbséget tettek az állatok idomítása és kiképzése között. Az idomítás olyan tanítási eljárás, amely során az állatnak kényszerítő eszközzel kínérzetet okoztak a kívánt feladat végrehajtására anélkül, hogy a kívánt viselkedésforma alkalmazkodna…

Tovább olvasom

Békéscsabai platán lett az Év Fája

Szerkesztőség

15 éves az Év Fája verseny! Az első magyarországi Év Fája díjat 2010-ben ítélte oda az Ökotárs Alapítvány. A versenyt azóta minden évben megrendezik, népszerűségét mutatja, hogy évente több ezren adják le szavazatukat kedvenc fáikra. A magyarországi győztesek nevezhetnek az Európai Év Fája versenybe is, amelyet az elmúlt években többször is hazai fa nyert meg.  A versenybe bárki nevezheti kedvenc fáját, hogy részvételével segítse felhívni a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére. A versenyen 7 település 7 kedvenc fája jutott a…

Tovább olvasom

Zöld mise a természet iránti tiszteletért

Szerkesztőség

A zöld mise egy új liturgikus kezdeményezés, amelyet Leó pápa vezetett be, válaszul a globális környezeti válságokra. Az első ilyen misét 2025. július 9-én mutatta be Leó pápa a Vatikán egyik új, ökológiai oktatásnak szentelt központjában, Castel Gandolfóban, egy szabadtéri kertben, amelyet a természet katedrálisaként emlegettek. A szertartáson mintegy ötven meghívott vett részt, köztük egyházi és világi környezetvédelmi szakértők. A mise célja, hogy a hívők figyelmét a teremtett világ védelmére irányítsa, és megerősítse az egyház elkötelezettségét az ökológiai felelősségvállalás mellett. A zöld mise során a liturgikus elemek, az olvasmányok, imák…

Tovább olvasom

Vaddisznókkal a nyelv evolúciójának nyomában

Szerkesztőség

Egyedülálló agykutatás: a Budakeszi Vadaspark az ELTE Etológia Tanszékével együttműködésben a világon elsőként vizsgálja vaddisznók agyműködését egy különleges, beavatkozást nem igénylő, az állatok számára teljesen ártalmatlan mérési módszer segítségével. Az ELTE Etológia Tanszékének Neuroetológiai Kutatócsoportja több, mint egy évtizede kutatja állatok és emberek egymás közti kommunikációját és agyműködésüket, hogy feltárja azokat a mechanizmusokat és hatásokat, amelyek az evolúció során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezettek. Ehhez az ELTE kutatói az emberi agy mellett eddig elsősorban háziasított, társállatként tartott fajok (kutyák és törpemalacok) agyi folyamatait vizsgálták. Azonban…

Tovább olvasom

Székicsérvédelmi program a Hortobágyon

Szerkesztőség

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a…

Tovább olvasom

A tudatos fajtaválasztástól a felelős állattartásig

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 2. rész: A tudatos fajtaválasztástól a felelős állattartásig vagy fordítva, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Napjainkban a gyermekektől a felnőttekig már remélhetőleg nagyon sokan hallottak a felelős állattartásról, írhatnám azt is, hogy ez egy divatos kifejezés lett az állattartók körében. De milyen tartalommal tudjuk megtölteni ezt a fogalmat és mit valósítunk meg ebből a mindennapokban? A felelősség alatt ebben az esetben egyrészt az állat jólétéről történő gondoskodást értjük, másrészt azt is, hogy az állatunk ne okozzon problémát másnak,…

Tovább olvasom

Bézs színű dámszarvas született a Vadasparkban

Szerkesztőség

Legutóbb 2015-ben született különleges, halvány bézs színű dámszarvas borjú a Budakeszi Vadasparkban. A most három hónapos csöppség még anyja védelmező közelségében van, de a látogatók már így is felfedezhetik a kifutón. Az érdeklődők számára feltűnhet, hogy a porcelánszínű kicsi bika mellett egy sötét színváltozatú borjú is ugrándozik a kifutón. A dámszarvas borjak bundája általában sötétebb barna, világos foltokkal pettyezett, orruk pedig jellemzően barnás-fekete, ám létezik még két színváltozatuk is: a fehér, illetve a fekete. A sötét színárnyalatot a melanin festékanyag felhalmozódása okozza, a világos színt pedig a pigmenthiány. A kis…

Tovább olvasom

Végveszélyben a nagy goda

Szerkesztőség

A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon. A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat – lakossági felhívás

Szerkesztőség

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó…

Tovább olvasom