Kategória: Tudástár

Az Év Rovara a sávos szitakötő

Szerkesztőség

Az Év Rovara 2025-ben – internetes és papíralapú szavazás végeredményeként – a sávos szitakötő (Calopteryx splendens) lett. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy az Év Rovarát három jelölt közül lehet kiválasztani, melyeket egy közös tulajdonság köt össze egymással. A 2025-ös Év Rovara címért induló mindhárom jelöltre igaz, hogy jelentős ivari kétalakúság, másnéven ivari dimorfizmus jellemző rájuk. A jelölt fajok a sávos szitakötő (Calopteryx splendens), az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), valamint az öves tavasziaraszoló (Lycia zonaria) voltak. A Magyar Rovartani Társaság rajtuk keresztül igyekezett ráirányítani a figyelmet erre az igen…

Tovább olvasom

Veszettség és rókavakcinázás

Szerkesztőség

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik. A veszettség egy vírus okozta fertőző betegség, amely a tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű. A veszettség vírusát a beteg állatok főleg nyálukkal, harapás útján terjesztik. A vírus a házi és vadon élő emlősállatok minden faját megbetegítheti. A veszettség ősidők óta ismert, azonban fertőző eredetét csak a XIX. században sikerült azonosítani. A betegség világszerte előfordul, de Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma. Hazánkban a 2018 és 2021 közötti időszakban nem…

Tovább olvasom

Különleges vadlúd Csákvár mellett

Klippel Dávid

Az első vadlúdcsapatok 2024 október elején jelentek meg Csákvár környékén. Ezek a madarak több ezer kilométeres út során jutnak el hazánkba, hogy a téli hónapokat a telelőterületeken töltsék. Ezek a nagyméretű vízimadarak a legelő életmódra specializálódtak, és ott, ahol nem vadásszák őket, meglehetősen nyugodtan viselkednek. A Csákvár mellett található Téglaházi kubikgödrök kedvelt területe a ludaknak, ahol a téli hónapok nappali óráiban több ezer példány is megfigyelhető. Az itt legelő vadludak legnagyobb része (90–95%-a) nagy lilik (Anser albifrons). Ha azonban jobban szemügyre vesszük ezt a nagy madártömeget, olykor ritka példányokat is…

Tovább olvasom

Hazánkban telelő erdei fülesbaglyok

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1.037 helyszínen, 13.867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból…

Tovább olvasom

A Téli madárles eredményei

Szerkesztőség

A Téli madárles című madármegfigyelési akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) programba. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó, nagy sikerű országos madárszámlálást 2024. december 28 – 2025. február 28. között. A 2024/2025-ös Téli madárles során 1.115 résztvevő, 1.276 helyszínről, 6.354 megfigyelést küldött be, 121 faj, 208.145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következőkképpen alakult:  széncinege:     16.262 példány mezei veréb:     4.940 példány kék cinege:       4.525 példány…

Tovább olvasom

A Víz világnapja – mit tehetünk a vízkészletek megőrzéséért?

Szerkesztőség

A víz világnapja minden év március 22-én megtartott esemény. A jeles nap célja, hogy világszerte ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Egyénileg is sokat tehetünk azért, hogy a hétköznapjainkba is beépüljenek olyan jó szokások és kis léptékű változtatások, melyekkel aktívan hozzá tudunk járulni a vízkészletek védelméhez. A vízhiányt számos térségben az emberek immáron a saját bőrükön érzik és nem távoli problémaként tekintenek rá. Ezért kell mindenkinek kivennie a részét a cselekvésből tudatos fogyasztói magatartással, előrelátó intézkedésekkel annak érdekében, hogy megelőzzük a pazarlást…

Tovább olvasom

Erdők világnapja: március 21.

Szerkesztőség

2025-ben a világnap témája az erdők és az élelmiszerek, amely az erdőknek az élelmezésbiztonságban, a táplálkozásban és a megélhetésben betöltött döntő szerepét ünnepli. Az erdők nemzetközi napjának témáját az erdőkkel foglalkozó együttműködési partnerség választja ki. Törődjünk az erdővel, hogy törődhessen velünk! A világnap az erdők minden típusának fontosságát ünnepli. Az erdők nemzetközi napján minden egyes országot arra ösztönöznek, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi szintű erőfeszítéseket tegyenek az erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységek, például faültetési kampányok szervezésére. Amellett, hogy az erdők élelmiszert, tüzelőanyagot, jövedelmet és munkahelyeket biztosítanak, támogatják a talaj termékenységét,…

Tovább olvasom

Hiánypótló kiadványok az élőhelyek helyreállításáról

Szerkesztőség

A természetvédelem egy bonyolult szakma, amelyet elhivatott szakemberek ezrei művelnek nap, mint nap Magyarországon is. Ennek természetesen eredményei is vannak, melyekből most két hiánypótló kiadványt állítottak össze a hazai síkvidéki és vizesélőhely-rekonstrukciók lehetőségeiről és tapasztalatairól. Az „Élőhely-rekonstrukciók lehetőségei és tapasztalatai Magyarország síkvidéki területein” című könyv azzal a céllal íródott, hogy bemutassa a természetvédelem élőhely helyreállítások kapcsán elért eredményeinek egy szeletét. A könyv a szakemberek és az érdeklődők számára is hasznos lehet, azaz mindenkinek, akiket érdekelnek az élőhely-rekonstrukciók, vagy akár részt is akarnak venni ezek tervezésében és kivitelezésében. Erre szolgálnak a…

Tovább olvasom

Hazatértek a fehér gólyák!

Szerkesztőség

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is. Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona. A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket várják a szakemberek. A Bükki Nemzeti…

Tovább olvasom

Tűzgyújtási tilalom – erdőtüzek Magyarországon

Szerkesztőség

Magyarországon évente több ezer erdőtűz keletkezik. A tüzek száma az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt. A keletkezett kár, az oltási és helyreállítási költség több milliárd forint. Tájékoztató játékokkal a szülők és a pedagógusok is segíthetnek a gyermekeknek megismerni a tűz tulajdonságait. Az erdőtüzeket nem lehet kategorikusan elválasztani a nem erdőterületen, réten, nádasban, elbozótosodott, parlag területeken égő egyéb vegetációtüzektől, hiszen a tüzek jelentős hányada ezeken a területen keletkezik, és terjed át az erdőre. A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, amikor az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek,…

Tovább olvasom