Kategória: Tudástár

Az Év Emlőse a magyar szöcskeegér

Szerkesztőség

A Vadonleső Program ebben az évben a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Ezen állat jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén él, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. (A másik alfajának egyetlen állománya Kolozsvár mellett maradt fenn.) A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Év Emlőse programot erre való tekintettel egész évben kiemelten támogatja. Az Év Emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák, mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek…

Tovább olvasom

Mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk?

Szerkesztőség

Erdei kirándulás során előfordulhat, hogy vaddisznókkal találkozunk, de ez már városi környezetben is egyre gyakoribb. A találkozás akár félelmetes is lehet, de megfelelő viselkedéssel elkerülhetőek a támadások és azok súlyosabb következményei. A legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, és próbáljunk fedezéket keresni. A megelőzés pedig a legjobb védekezés: ismerjük meg a vaddisznók élőhelyeit, és tartsuk tiszteletben a természetet, hogy elkerülhessük a veszélyhelyzeteket. A vaddisznók rendkívül gyors és erős állatok, komoly sérüléseket képesek okozni, ha fenyegetve érzik magukat. Bár a vaddisznók általában kerülik az embereket, bizonyos helyzetekben – például…

Tovább olvasom

A darázscincérek hasznos beporzó bogarak

Szerkesztőség

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2025 szavazáson 1308-an vettek részt. A bogarak a földi élővilág legtöbb fajt számláló, legváltozatosabb rendje. A sokféleségből hazai, kisebb testű, köztük kifejezetten apró, nem rovarászok előtt alig ismert csoportokat bocsátottak ezúttal szavazásra. A szavazatok 54,7%-ával a darázscincérek végeztek az első helyen a marókafélék és a lágybogárfélék előtt. A 2025. évi versenyben bogarak közül választottak ki három csoportot. A bogarak beporzó szerepe is a táplálkozásukkal kapcsolatos: virágport vagy nektárt szeretnének fogyasztani, ezért keresik fel a virágokat, egyiket a másik után… Vannak…

Tovább olvasom

Eltékozolt vizeink – eltűnő és megújuló vizes élőhelyek

Szerkesztőség

Hazánk vizes élőhelyeinek mára több mint 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része pedig nem jó állapotú. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természet megóvása érdekében rendkívül fontos szerepük lenne, azonban gazdasági megfontolásból ezeket a területeket más célokra használják. Lecsapolásuk megszüntetése és a területek helyreállítása egyre sürgetőbb feladat, erre hívja fel a figyelmet Szendőfi Balázs természetfilmes új alkotása, az Eltékozolt vizeink. A film konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a múltban és a jelenben milyen gyakorlatok vezettek odáig, hogy Magyarország jelentős része – legfőképp az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd,…

Tovább olvasom

Sasleltár és sastérkép

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 22. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 8. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el több mint 2 000 sas és 250 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 18 486 ragadozó madár megfigyelésével. A 613 (tavaly 644) magyar, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett…

Tovább olvasom

Az év ásványa az opál

Szerkesztőség

2025-ben az év ásványa az opál, ami vulkánkitöréseket követően keletkezik. Kialakulásában a vulkáni utóműködésnek is fontos szerepe van. A kitörést követően kialakult repedésekbe és üregekbe szilícium-oxidban gazdag folyadék szivárog be, ami hőnek és nyomásnak van kitéve, ennek következtében egy gélszerű anyag keletkezik, amely idővel megszilárdul. Érdekesség, hogy élőlények is kiválasztanak olyan anyagot, amiből az opál keletkezik, ilyenek például a sugárállatkák és a kovamoszatok. Magyarország területén a Börzsönyben, a Mátrában és a Zempléni-hegységben, ahol intenzív vulkáni tevékenység folyt, találtak opált. Különlegességét az is adja, hogy szerkezete különbözik a hagyományos értelemben vett…

Tovább olvasom

A magyarföldi husáng megóvását szolgáló fejlesztés indul a Pilis-tetőn

Szerkesztőség

A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) világállományának mintegy 50%-a. A sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy megvalósítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját. Emellett felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt…

Tovább olvasom

Hogyan és mikor mentsünk állatokat?

Szerkesztőség

Már elérhető a Magyar Madármentők Alapítvány megújult weboldala. Az alapítványt a Budapesti Állatkert hozta létre a kertben folyó vadállatmentő munka támogatására. Az új honlap nemcsak a mentőmunkát, illetve a mentés aktuális híreit, sikertörténeteit mutatja be, hanem mentési útmutatóval is segíti az állatbarátokat, hogy a megtalált, segítségre szoruló állatokról addig is szakszerűen tudjanak gondoskodni, amíg az Állatkert vadállatmentő központjába kerülnek. A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként évtizedek óta vadállatmentéssel, ezen belül elsősorban madár- és kisemlősök mentésével foglalkozik. A központban Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről…

Tovább olvasom

Miért pusztulnak a beporzó rovarok?

Szerkesztőség

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom európai fajmegőrzése Magyarország feladata

Szerkesztőség

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…

Tovább olvasom