2025-ben az év ásványa az opál, ami vulkánkitöréseket követően keletkezik. Kialakulásában a vulkáni utóműködésnek is fontos szerepe van. A kitörést követően kialakult repedésekbe és üregekbe szilícium-oxidban gazdag folyadék szivárog be, ami hőnek és nyomásnak van kitéve, ennek következtében egy gélszerű anyag keletkezik, amely idővel megszilárdul. Érdekesség, hogy élőlények is kiválasztanak olyan anyagot, amiből az opál keletkezik, ilyenek például a sugárállatkák és a kovamoszatok. Magyarország területén a Börzsönyben, a Mátrában és a Zempléni-hegységben, ahol intenzív vulkáni tevékenység folyt, találtak opált.

Különlegességét az is adja, hogy szerkezete különbözik a hagyományos értelemben vett ásványok szerkezetétől, mivel nincs egy meghatározott, ismétlődő belső rácsszerkezete, helyette nanométer nagyságú gömböcskékből épül fel, amelyek közötti területet vagy levegő vagy víz tölti ki.

Nagyon változatos színű. A színe alapján két változatát különböztetjük meg, így a közönséges opálokat és a nemesopálokat. A közönséges opálok homogének és egyszínűek, ilyen például a faopál vagy a tejopál. A nemesopáloknak van egy alapszínük, ez jellemzően egy kékes-szürkés árnyalat, az opálon belül pedig vannak kis pikkely szerű egységek, amiknek a színe aszerint változik, hogy a fény milyen szögben esik rá. Ezt a szivárványszerű fényjátékot nevezzük opalizálásnak. A nemesopálokat már az ókori Rómában is drágakőként használták. A középkorban különleges erőt tulajdonítottak neki és talizmánként is viselték, hogy szerencsét hozzon és védelmet nyújtson. Az opál ma is nagyra becsült drágakő. Neve a szanszkrit ’upala’ szóból ered, a szó maga pedig a görög ’opallios’ szóból származik, ami azt jelenti, hogy „színváltozást látni”.

Képek és szöveg forrása: MME Ifjúsági Tagozat Facebook oldala https://www.facebook.com/mme.ifitagozat