Kategória: Tudástár

Hova tűntek a madarak, miért üresek a madáretetők?

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.  Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű). A madárhiánynak ezt az érzését tovább…

Tovább olvasom

Elfeledett növényeink – Etnobotanikai összesítés

Szerkesztőség

Dénes Andrea botanikus nagy terjedelmű, szép kivitelű könyve a népi növényhasználat fajairól és felhasználási módjukról szól – karácsony előtt egy hét alatt elfogyott. A hiánypótló könyv második kiadásából még lehet vásárolni. A régi korokban a növények, azon belül is a vadnövények felhasználása az emberek mindennapi életében a mainál lényegesen nagyobb jelentőségű volt. Az ő értékes tudásukat tárja elénk a Janus Pannonius Múzeum botanikusának új könyve. A könyv olvasmányos összefoglaló a régi növényhasználat növényfajairól és használatukról. Nem határozókönyv, nem gyakorlati kézikönyv, nem szakácskönyv. A kötetből a gyakorlati ismereteket botanikai alapokon, növényfajonként és…

Tovább olvasom

40 éve alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park

Szerkesztőség

1985. január 1-jén alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park, amely hazánk negyedik nemzeti parkjaként, ugyanakkor elsőként kifejezetten a földtani és karsztos természeti értékek, a felszíni formák, valamint a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében jött létre. Az idén fennállásának 40. évfordulóját ünneplő nemzeti park különleges eseményekkel és programokkal várja a látogatókat. Az Aggteleki Nemzeti Park megalakulásának története 1978-ra nyúlik vissza, amikor 19.595 hektáros területen az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal határozata alapján megalapították az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Egy évvel később az UNESCO „Ember és Bioszféra” (MAB) programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították,…

Tovább olvasom

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, melyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre,…

Tovább olvasom

Az év gyógynövénye a páfrányfenyő

Szalontai Kriszta

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének. Az MGYT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. A ginkónak is nevezett páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Ázsiából származik, hazánkban dísznövényként ültetett növény, arborétumokban megcsodálhatjuk. Jó várostűrő képessége miatt utak mentén, városi parkokba is gyakran ültetik. Egy igazi „őskövület”, bolygónk egyik legősibb fafajának tartják. 40 méter magasra is megnövő, kétlaki fa. Lombhullató fenyőféle, levelei hosszú nyelűek, villás erezetűek, ősszel gyönyörű sárgára színeződnek. A levéllemezek lehetnek osztatlanok is, de többnyire kialakul a legyező alakú…

Tovább olvasom

2606 állatot mentett meg tavaly a budapesti Állatkert

Szerkesztőség

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti, a vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy…

Tovább olvasom

Nébih Farm, avagy a tej útja

Szerkesztőség

A Nébih Farmot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hívta életre azzal a céllal, hogy a Mezőgazdasági Múzeumba látogató gyerekek és felnőttek interaktív módon ismerkedhessenek meg a tejtermelés legfontosabb tudnivalóival. A Nébih Oktatási Program a pedagógusok számára összeállított egy óravázlatot és prezentációt is, amelyek segítségével a múzeumlátogatás során elbeszélgethetnek a diákokkal a tej útjáról. A Nébih Farm egy élethű tehén és borja segítségével szemlélteti a tejtermelés legfontosabb tudnivalóit. A gyerekek megtudják, hogyan kerül a tej a poharunkba, milyen típusú tejeket kaphatunk a boltokban, de azt is láthatják, hogy milyen gabonákat esznek…

Tovább olvasom

A sárgahasú unka az év kétéltűje 2025-ben

Szerkesztőség

A sárgahasú unka (Bombina variegata) rendszertanilag az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozik. Pupillájuk szív alakú, hátsó lábuk ujjai között fejlett úszóhártya feszül. Az unkafélék családjának tagjai nagyobb számban Ázsiában fordulnak elő, néhány képviselőjük viszont kizárólag Európában található meg. A sárgahasú unka korábban „hegyi unka” néven is ismeretes volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországon a sárgahasú unka elterjedése szigetszerű, egyes középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik. A sárgahasú unka Magyarországon a hegy- és dombvidéki vizes élőhelyeket kedveli. Élőhelyei főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben találhatóak, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben…

Tovább olvasom

A böjti réce lett az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte, mely viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.…

Tovább olvasom

Környezetgazdagítás és állatok karácsonya a budapesti Állatkertben

Szalontai Kriszta

Környezetgazdagításnak tekinthető az állatok életkörülményeinek minden olyan javítása, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy természetes módon viselkedjenek. A környezetgazdagítás célja, hogy értelmes elfoglaltságot adjunk az állatoknak. Hiszen amíg a természetben egész nap táplálékot, ivóvizet, búvóhelyet, párt keresnek, addig az állatkertben, ahol mindent készen megkapnak, sok szabadidejük marad, s ha ezt nem töltjük ki a természetes viselkedésükhöz kapcsolódó elfoglaltsággal, akkor unatkozni kezdenek. A budapesti Állatkert munkatársai folyton valamilyen környezetgazdagítási megoldáson törik a fejüket, amelynek eredményeit a látogatók is lépten-nyomon láthatják. Ilyen környezetgazdagítási lehetőséget nyújt a karácsony is: a fővárosi Állatkertben finomságokkal…

Tovább olvasom