Kategória: Tudástár

A hársméz jótékony hatásai

Szerkesztőség

2024-ben Magyarországon összesen 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, a méhcsaládok száma 1,2 millió. A méhsűrűség négyzetkilométerenként 13 méhcsalád, ez nálunk a legmagasabb a világon. Összehasonlításul, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhcsalád van, és 600 ezren méhészkednek összesen. Az Agrármarketing Centrum őszi kampányának fókuszában a hársméz áll, mely nem csak kitűnő mézalternatíva, de egészségre gyakorolt hatásai is egyedülállóak, ráadásul hazánkban a fajtamézek között az egyetlen olyan méz, mely őshonos növényről származik: az ezüstlevelű hársfáról (Tilia tomentosa). A hársméz a téli időszakban különösen ajánlott csemege, hiszen kifejezetten a meghűléses, torokfájós időszakban…

Tovább olvasom

Medve nyomok a Bükkben

Szerkesztőség

Az elmúlt időszakban számos hír jelent meg a közösségi médiában, illetve az országos sajtóban a Bükkben előforduló medvékkel kapcsolatban. A Kárpátok barnamedve állományának növekedése és az élőhelyeiken végbemenő változások következtében az elmúlt évek során egyre gyakrabban észlelhetünk barnamedve előfordulására utaló nyomokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A kárpáti medveállomány elterjedési határa eléri a faj számára alkalmas hazai élőhelyeket. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei minden, számukra bejelentett medve-észlelést igyekeznek kivizsgálni, ellenőrizni. A megbízható alapadatok nem csak a faj dokumentált előfordulásának megerősítéséhez és az esetleges konfliktushelyzetek megelőzéséhez szükségesek. A…

Tovább olvasom

Szemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért.  Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…

Tovább olvasom

A Vértesi Natúrpark monográfiája

Szerkesztőség

A több mint ezer oldalt is meghaladó, a Vértest és környékét számos oldalról bemutató kétkötetes kiadvány 2019 tavaszán került az olvasó közönség elé. Viszló Levente, a kötet szerkesztője és a Vértes iránt elkötelezett szakemberek több mint 6 éves munkájának gyümölcse a könyv, melyben egészen az őskortól kezdve napjainkig vizsgálják Magyarország egyik jellegzetes táját, a Vértesi Natúrparkot és környezetét. A könyv első kötetében megismerhetjük a Vértes természeti viszonyait, területeinek évezredeken át húzódó változásait, vízrajzát, növény- és állatvilágát, továbbá betekintést nyerhetünk a Natúrpark településeinek gazdaságtörténetébe is, mely magába foglalja a mezőgazdaság, erdészet,…

Tovább olvasom

Szárnyas munkások újítják fel az erdőt

Szerkesztőség

Megkezdték az őszi szezonmunkákat a szajkók: a szárnyas munkások a természetes erdőfelújítás folyamatának résztvevői. A Pilisi Parkerdő egyre több helyszínen „veti be” ezt a természetközeli erdőfelújítási módszert. Az erdőfelújításról az erdőtelepítéssel ellentétben akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen szükségessé válik a faállomány megújítása, vagyis valamilyen módszerrel új faegyedek kell, hogy a területre kerüljenek. Ez történhet mesterséges módon, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból kifejlődő tölgyek esetében. A Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaznak: szajkók számára készített, cser…

Tovább olvasom

Óvják a denevéreket a veszprémi várnegyedben

Szerkesztőség

Közel 100 denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították.„Április második felében 97 nőstény érkezett az Érseki Palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem…

Tovább olvasom

Ismerjük meg a honos fákat!

Szerkesztőség

Az Év Fája mozgalmat 1996-ben indította el az Országos Erdészeti Egyesület, s 2010 óta rendezik meg azt a versenyt, melynek során a nagyközönség szavazással döntheti el, hogy a három kijelölt fafaj közül melyik legyen a győztes. A biológiai sokféleség csökkenése globális probléma, e kezdeményezés a környezetvédelem fontosságára, a fák megóvására hívja fel a figyelmet. Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait, erdészeti jelentőségüket a lakosság számára bemutassa. Ezeket a hazánkban honos fákat egy kirándulás során könnyen fellelhetjük, beazonosíthatjuk, s az óvodás, iskolás korosztálynak bemutathatjuk a jellemzőiket ismertetve, példákat hozva…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom az év madara

Szerkesztőség

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik. A több évtizedes természetvédelmi munka eredményeként, 2017-ben az országos állományát 148-197 párra becsülték.A kerecsensólyom (Falco cherrug) kontinentális szinten is kiemelkedő  természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a szarvasbogarakra!

Szerkesztőség

Élőhelyeinek drasztikus megfogyatkozásával az utóbbi időben a szarvasbogár egyedszáma is jelentősen csökkent, így besorolódott a fenyegetett élőlények táborába. Magyarországon mind a nagy, mind a kis szarvasbogár hivatalosan védelem alatt áll. Mi is tehetünk értük kertünkben, lakókörnyezetünkben: az élőhelylétesítés mesterséges eszköze egy félárnyékos helyen, friss fából készített rönkpiramis, amelyet részben a földbe süllyesztett, függőlegesen álló fahasábokból lehet összeállítani.A rovaroknak kellenek a fák, nekünk pedig kellenek a rovarok. Még ha nem is vagyunk teljesen tudatában, hogy mennyire. Ezért nyugodtan meghagyhatunk egy fatuskót a kertben, mert hamarosan kivirágzik körülötte az élet, és többek…

Tovább olvasom