A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért.  Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok az önkormányzatok, akik jelentkeztek, szívügyüknek érzik a madarak és az élővilág védelmét. Rengeteg olyan intézkedést hoztak, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a természet védelméhez. Néhány ilyen intézkedés az Év Madárbarát Települése díjat 2024-ben elnyerő Csongrádon:

– Folyamatosak a lakosságot bevonó madárvédelmi akciók, az aktuális madárvédelmi teendőkről a helyi TV adásaiban is tájékoztatják a nézőket.

– A településen több mint 200 madárvédelmi eszköz van kihelyezve az etetőktől a gólyafészek-emelőn át a vércseládákig.

– Helyi jelentőségű természetvédelmi területeket létesítettek és gondoskodnak a kezelésükről. Ennek részeként szabályozzák például a mezőgazdasági tevékenységet, ami hatással lehet a védett területre.

– A közeli motocross pályán a gyurgyalagok költési ideje alatt májustól július közepéig tilos motorozni, hogy ne zavarják a madarakat.

– A gyerekeknek van Tiszavirág vetélkedő, Föld-víz-levegő természetismereti verseny, madarak éjszakája, és sokan bekapcsolódnak az Európai Madármegfigyelő Napok nemzetközi akcióba.

– Rendeletet alkottak a zöldterületek és a fásszárú növények védelmének helyi szabályairól.

– A helyi természeti értékek feltárását és biodiverzitás-monitorozását egy ottani civil szervezet végzi polgári természetőrökkel karöltve.

– Méhlegelőt tartanak fenn a beporzó rovarok segítésére.

– Ivartalanítási akciókat szerveznek, hogy csökkentsék a kóbor macskák számát.

A pályázatokban számos más lépésről is beszámoltak a jelentkezők, amivel egy település segítheti a természet védelmét és ez követendő példa lehet mások számára is:

– Lepkekertet, sünszállót, rovarhotelt telepítenek iskolák, óvodák udvarára, és méhlegelőnek meghagyják a természetes vegetációt.

– Tiltják a káros növényvédő szerek, például a glifozát tartalmú gyomirtó használatát a zöldterületeiken.

– Fakatasztert készítenek, amelyben nyomon követik a fák életkorát, egészségi állapotát, kezeléseit.

– Fakivágás előtt zoológiai vizsgálatot végeznek akkor is, ha az télen történik. Ennek azért van jelentősége, mert például a macskabaglyoknak már februárban is lehet többhetes, de még röpképtelen fiókája.

– Megtartják a kiszáradó holtfákat, amelyek rengeteg élőlénynek adnak táplálékot, búvó- és szaporodóhelyet.

– A helyi építési szabályzatba beépítenek természet- és klímavédelmi szempontból kedvező előírásokat, például 150 négyzetméterenként 1 nagy lombos fa telepítése kötelező a magáningatlanokon is.

– Ugyancsak helyi szabályozással tiltják az invazív fafajok telepítését a kertekben is.

– Egyeztetnek a gazdálkodókkal, hisz a település környékén alkalmazott mezőgazdasági módszerek komoly hatással vannak a településre és az ott található élővilágra is.

– A felmerülő ember-állat konfliktusokat igyekeznek megelőzni vagy feloldani például azáltal, hogy az önkormányzat takarítja a gólyafészek alatti területet, de arra is van példa, hogy egy magántulajdonban lévő ingatlanon a város vállalta 400 fiatal nyárfa dróthálóval történő becsomagolását, hogy megelőzzék a hódrágás okozta kárt.

„A díjra pályázó minden önkormányzatnak szívből gratulálunk! Bízunk abban, hogy sokan követik majd a példájukat és átveszik a jógyakorlataikat. Szeretnénk, ha egyre több lenne a természetbarát, fenntartható, élhető település Magyarországon.” – mondta dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója.

„Nagyon köszönöm minden pályázónak, hogy megosztotta velünk milyen tevékenységgel segítik településükön a madarakat, a természet védelmét. Gratulálok a kiváló pályázatokhoz! Igyekszünk a jó gyakorlatokat a lehető legszélesebb körben megosztani.” – tette hozzá Frenyó Gábor, a MATELOSZ elnöke.

Az MME oldalán elérhető elektronikus formában is a „Települések madárbarát lehetőségei” című kiadvány, ahol az érdeklődők szemléletmódot, tanácsot, útmutatást kaphatnak a településeken élő madarak és élőhelyeik védelméhez. Az Év madárbarát települése pályázat létrejöttét az „Országos madártani, természetvédelmi szemléletformálási és oktatási program az MME 50. éves jubileumi évében” (NPTF/673/2023) elnevezésű pályázat támogatta.