Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány közös munkájának eredményeként az állatvédelem az elmúlt években Magyarországon az egyik legfontosabb társadalmi üggyé, közpolitikává vált. Az Alapítvány legfrissebb kiadványa, „Az állatvédelem megerősödésének korszaka Magyarországon (2020–2026): stabilitás, stratégia és valódi cselekvés” címmel átfogó képet ad az elmúlt időszak eredményeiről. A kiadvány bemutatja azt a tudatos építkezést, amelynek köszönhetően az állatvédelem ma már nem elszigetelt kezdeményezések sorozata, hanem összehangolt, stratégiai szinten működő terület. Az elmúlt öt évben jelentős előrelépések történtek: közel 9 milliárd forint jutott állatvédelmi fejlesztésekre, több mint…
Tovább olvasomKategória: Tudástár
Új projektek az erdei élőhelyek és a természetvédelmi gazdálkodás fejlesztéséért
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága két új természetvédelmi projektet indított el: a fejlesztések az erdei élőhelyek vízmegtartó képességének javítását, valamint a természetvédelmi célú állattartás infrastruktúrájának korszerűsítését szolgálják. Fejlesztések az erdei élőhelyek megőrzéséért A projekt elsődleges feladata kapcsolódni azokhoz a hazánkban (is) megindult törekvésekhez, amelyek szeretnék az egyre gyakoribb és súlyosabb vízhiányos állapotok kialakulását ellensúlyozni. Az egyik most induló fejlesztés az erdei élőhelyek megőrzését és ellenálló képességének növelését célozza, különös tekintettel a vízmegtartás szerepére. A projekt keretében vízkormányzó és vízvisszatartó létesítményeket alakítanak ki, valamint kisebb erdei vizes élőhelyeket – például tókák,…
Tovább olvasomNyuszijogsi program: húsvéti nyuszi helyett tudatos döntés
Új, hiánypótló edukációs program indult a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány gondozásában. A Nyuszijogsi nem csupán egy új edukációs program, hanem szemléletformáló kezdeményezés: annak felismerése, hogy minden állat – így a nyúl is – érző lény, amely tiszteletet, odafigyelést és felelős gondoskodást érdemel. Különösen fontos ez a húsvéti időszakban, amikor a nyúl gyakran ajándékként jelenik meg – hiszen egy ünnepi döntés hosszú évekre szóló felelősséget jelent. A valódi változás ott kezdődik, amikor a tudás találkozik az empátiával. A Nyuszijogsi a nyulak felelős tartásához nyújt korszerű, közérthető és gyakorlatorientált tudást, Ovádi…
Tovább olvasomMacskajogsi: új szintre lép a felelős macskatartás
A felelős állattartás erősítése újabb mérföldkőhöz érkezett: a Gazdijogsi program kibővül, és a kutyatartók számára elérhető Kutyajogsi után immár a macskatartók számára is elindul a korszerű, átfogó tudást nyújtó Macskajogsi. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kezdeményezésének célja változatlan: olyan megalapozott, gyakorlati tudást adni az állattartók kezébe, amely elengedhetetlen a felelős és tudatos állattartáshoz. A korszerű tananyag, macskanevelési videók és a tudáspróba a www.gazdijogsi.hu weblapon érhető el. Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedően sokan tartanak társállatot, és a becslések szerint több macska él hazánkban, mint kutya. A társadalom egyre határozottabban lép…
Tovább olvasomMárcius végén kezdődik a tavaszi rókavakcinázás
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek. Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a…
Tovább olvasomSaját tükörképükkel harcoló madarak
Egyes madarak épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással…
Tovább olvasomTavasszal is vigyázzunk a sünökre!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kertgondozási időszak tavaszi beköszöntével felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani: Részletek >> Forrás: MME, fotók: Orbán Zoltán
Tovább olvasomA telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos felmérésének összesítése
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 592 településén, 1.386 helyszínen, 19.503 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 415 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a…
Tovább olvasomVetési varjú fészektelepek felmérése a lakosság segítségével
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékével együttműködve elektronikus segédanyagot és adatgyűjtő űrlapot állított össze a települési vetési varjú fészekkolóniák felméréséhez, amit március 25. és április 10. között lehet leghatékonyabban elvégezni. A program célja, hogy a 2026-ban zajló, tízévente megismételt országos vetési varjú állományfelmérések keretében első alkalommal az önkormányzatok és a lakosság is bekapcsolódhasson a belterületi telepek pontos helyének és létszámának megismerésébe. A faj növekvő számú települési fészektelepei újabb és újabb konfliktushelyzeteket teremtenek az érintett lakosság és…
Tovább olvasomNe permetezz kockázatot! – a hamis növényvédő szerek veszélyei
A hamis növényvédő szerek használata egyaránt veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyhetes „Ne permetezz kockázatot” című kommunikációs kampánya. A hatóság közösségi média felületein edukatív tartalmakkal és interaktív kvízzel ösztönzi a hobbi és professzionális gazdálkodókat arra, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező, megbízható forrásból származó készítményeket vásároljanak. Csökkentve ezzel a gazdasági és növényegészségügyi kockázatokat.Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány mintegy 10 százalék körül van.…
Tovább olvasom
