Kategória: Tudástár

2026-ban az Év élőhelye a fáslegelő

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Élőhelyvédelmi Szakosztálya által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal Közép-Kelet-Európa legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szeretne évről évre egy-egy élőhelytípust közelebb hozni az emberekhez, bemutatva szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit és el is végezni ilyen beavatkozásokat. Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő „vetélkedését” utóbbi nyerte, így 2026-ban ez az érdekes másodlagos élőhely viselheti az Év élőhelye címet. A fáslegelő olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal…

Tovább olvasom

2026 év lepkéje a nagy tűzlepke

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította el az „Év lepkéje” programját, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. A 2025-ben több száz lakossági internetes szavazást alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett. Eurázsiai elterjedésű faj. Európában három alfaját írták le: a törzsalak Angliában élt, de sajnos kipusztult, a Németországban élő alfaj közvetlenül a kipusztulás szélére került, hazánkban a jelenleg még jelentős eurázsiai elterjedési területtel bíró alfaj fordul elő. A Csendes-óceántól Mongóliáig húzódó területeket pedig egy negyedik alfaj népesíti be.…

Tovább olvasom

A hullatott agancs nem gyűjthető

Szerkesztőség

A tél végének közeledtével minden évben megkezdődik a gímszarvasok agancshullási időszaka, amely az erdőlátogatók érdeklődését is felkelti. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hullatott agancs nem erdei ajándék, hanem jelentős vadgazdálkodási értékkel rendelkezik, valamint olyan szakmai információkat hordoz, amelyek az adott egyed és az állomány állapotának megítéléséhez elengedhetetlenek. Éppen ezért az agancsgyűjtés kizárólag a vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével folytatható. Az EGERERDŐ Zrt. által kezelt területeken a társaság a vadgazdálkodási és természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva nem engedélyezi az agancsgyűjtést. A döntés célja, hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben biztosítsák…

Tovább olvasom

2026-ban az Év Vadvirága a homoki árvalányhaj

Szerkesztőség

Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon. Az elmúlt évek Év Vadvirágai vízi, vízközeli növények voltak (fehér tündérrózsa, mocsári nőszőfű), ezért most száraz gyepekhez kötődő fajokat állítunk versenybe az Év vadvirága 2026…

Tovább olvasom

Spiritualitás a permakultúrában

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 10. rész A permakultúra nem pusztán egy mezőgazdasági tervezési módszer, hanem egy olyan világlátás, amely a természet ritmusainak mély tiszteletéből és az ember helyének újraértelmezéséből születik meg. Ebben a szemléletben a föld nem kizsákmányolható erőforrásként jelenik meg, hanem élő rendszerként, amelynek minden eleme kapcsolatban áll egymással, és amelyhez az ember csak akkor tud harmóniában kapcsolódni, ha képes lemondani az uralás vágyáról. A spiritualitás a permakultúrában nem vallási dogmákon keresztül nyilvánul meg, hanem abban a csendes figyelemben, amellyel a kertész megfigyeli a talaj életét, a növények jelzéseit és…

Tovább olvasom

A szaporodási időszak előtt kellene elvégezni az állatokra veszélyes munkákat! 

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.  A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb olyan tevékenység, ami a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, a következő: Fák, bokrok kivágása A fák és bokrok kivágása sok esetben, számos okból indokolt és szükséges. A…

Tovább olvasom

Szerelmes vadmacskák

Szerkesztőség

A Budakeszi Vadaspark a lakosság segítségét kéri a szerelemtől fűtött vadmacskák védelme érdekében. A vadmacskák párválasztási időszaka februártól márciusig tart, ebben az időszakban az állatok nagyobb területeket járnak be és gyakrabban haladnak át főútvonalakon, ami gázoláshoz vezethet. Kérjük, hogy a közlekedők körültekintően vezessenek, illetve, ha gázolt egyedeket észlelnek a Pilis Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, jelezzék a Vadaspark és a természetvédelmi őrszolgálat felé az esetet. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-től működik együtt a fokozottan védett vadmacska védelme érdekében.…

Tovább olvasom

Természetvédelmi program indult az ürge állományának gyarapításáért

Szerkesztőség

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Természetvédelmi Igazgatóságának vezetésével, 11 szakmai szervezet részvételével hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge (Spermophilus citellus) részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése. Az Európai Unió által 75%-ban, a szükséges önrész tekintetében pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium által finanszírozott CitellusLIFE program célja végeredményben az ökológiai rendszerében kiemelt szerepet betöltő ürgeállomány megőrzése, gyarapítása. Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt, népi eledelként fogyasztották is, azonban részben a korlátlan irtás, és javarészt a tájhasználat változása…

Tovább olvasom

A permakultúra etikai iránytű a jövő nemzedékeinek

Ziegler Andrea

Bevezetés a permakultúrába, 9. rész Érdemes feltennünk a kérdést, hogy mindaz a tudás és szemlélet, amelyről eddig írtunk, miként válhat élő örökséggé a jövő nemzedékei számára. A természeti rendszerek megértése nem csupán szakmai ismeret, hanem olyan gondolkodásmód, amely hosszú távon képes biztonságot és stabilitást adni egy bizonytalan világban.Amikor a gyerekek és fiatalok megtapasztalják, hogyan működik egy kert, egy erdőkert vagy egy közösségi gazdaság, akkor nem elvont elméleteket tanulnak, hanem kapcsolatot építenek a környezetükkel. Ez a kapcsolat később döntéseikben, fogyasztási szokásaikban és emberi viszonyaikban is megjelenik, még akkor is, ha nem…

Tovább olvasom

Az év hüllője 2026-ban a fürge gyík

Szerkesztőség

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének. A faj egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét adó üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében kiszáradnak, megváltoznak. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. Hazánkban általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát – más hazai gyíkokéval átfedve – elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb,…

Tovább olvasom