Számtalan gyógynövény ismert, melyeknek a levele vagy virágos hajtása, másoknak a termése tartalmaz gyógyhatású vegyületeket. Most két olyan gyógynövényt ismertetünk, amelyeknek az ebben az időszakban kiásott gyökerét használhatjuk fel hurutoldó, köptető gyógyteák készítéséhez. De nem kell ásót ragadnunk, a hatóanyagokat tartalmazó növényi drogok kaphatók a patikákban, drogériákban. Itt a tél, a megfázásos betegségek időszaka – készüljünk fel időben a természet patikájának segítségével!
Az orvosi ziliz, más néven fehérmályva (Althaea officinalis) 80-120 cm magas, fásodó szárú évelő növény. 3-5 karéjos levelei szőrösek, molyhosak, halványrózsaszín virágai a szár végén füzérben nyílnak.
Magyarországon több változata honos, a nyirkos területeket kedveli: mocsarak mentén, nádasokban, legelőkön igen elterjedt, azonban szikes réteken is fellelhető.
Tavasszal gyűjtött levelét és ősszel kiásott gyökerét a népgyógyászat főleg meghűléses betegségek ellenszereként tartja számon. Gyökereit ebben az időszakban kell gyűjteni: a kiszedett gyökeret alaposan meg kell tisztítani a szennyeződésektől, majd hámozni szükséges. Néhány órás szikkasztás után kezdődhet a gyökerek felaprítása, majd az apró kockák szárítása. A gyökér tömege a szárítás után kb. harmadára csökken. A gyökér fehér színű, jellegzetes édeskés ízű.
A ziliz nyálkavegyületei hatásosak torokfájás, mandulagyulladás, légcsőhurut, rekedtség, száraz köhögés ellen. Monoteaként vagy hurutoldó gyógytea keverékek alkotórészeként is használható, valamint öblögető szerként is alkalmazható. Nyálkahártya bevonó tulajdonsága révén gyomor- és bélhurut kezelésére is ajánlott.
Januárban kezdődik az a gyógynövényismereti online képzés, mely közérthető nyelven, a hazánkban megtalálható és megtermeszthető fajok közül mutatja be a legfontosabbakat. A növények alaktani jellemzése (leírással, fotókkal) segítséget nyújt ahhoz, hogy megtaláljuk és felismerjük a gyógynövényeket természetes előfordulási helyükön. A képzés tematikájában havonta 4 szezonális gyógynövény szerepel, ugyanis gyógyító hatással bíró szerveik – mint pl. a rügy, a levél vagy a termés – az év más-más időszakában jelenik meg. A képzés terepgyakorlatokkal bővített változata is elérhető: évszakonként egy kirándulás során lehet a gyógynövényeket a természetben beazonosítani, gyűjteni. Évszakonként 12, egy évben pedig 48 gyógynövény hónapról hónapra történő megismerése nem túl megterhelő, bárki számára vállalható, de már nyújt annyi tudást, hogy a képzés során összeállított házipatikánk betegségmegelőzésre, valamint sokféle tünetre, betegségre megoldást nyújtson.
Az orvosi szappanfű (Saponaria officinalis) 30-80 cm magas, elágazó szárú évelő növény. Tojásdad-lándzsás levelei átellenes állásúak, sötétzöldek, virágai fehérek vagy rózsaszínűek. Hazánkban gyakori: ligeterdőkben, gyomtársulásokban, árterek és füves területek mellett fellelhető.
Gyökeréről a föld feletti részeket el kell távolítani. A rátapadt földtől megtisztított gyökereket 5-10 cm-es darabokra kell aprítani. Lassú szárítás esetén veszít hatóanyag tartalmából, ezért nyitott sütőben 40-50 Celsius fokon érdemes megszárítani. A gyökér kívül vörösesbarna, belül sárgás színű, édeskés ízű.
A szappanfű gyökere köhögéscsillapító, nyálkaoldó és köptető hatású, ezért hurutoldó teakeverékekben gyakori. Habzófűnek is nevezik, mivel vizes kivonata erősen habzik: a fogkrém-, szappan- és mosószergyártás alapanyaga is egyben ez az értékes gyógynövény.
Szalontai Kriszta
Fotók: Papp Sólyom
GYÓGYNÖVÉNYISMERETI KÉPZÉS KEZDŐKNEK:
online tananyag, választható terepgyakorlat.
Bővebb információk: https://botanicon.hu/gyogynovenyismereti-kepzes-kezdoknek/
Érdekel a képzés, tájékoztatást kérek
