Maradék nélkül – menütervező a pazarlás ellen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja új, a fenntartható étkezést és a pazarlásmentes konyhát középpontba helyező kiadványt tett közzé. A Menütervezés maradék nélkül című útmutató könnyen alkalmazható gyakorlati tanácsokkal segíti a háztartásokat abban, hogyan főzzenek tudatosabban, használják fel kreatívan a maradékokat, és alakítsanak ki fenntartható rutint mindennapjaikban. Az élelmiszerpazarlás környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is komoly kihívás: a magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne. A keletkező élelmiszerhulladék legnagyobb részét az elpazarolt készételek teszik ki, évi 11,8 kg/fő/év mennyiséggel.…

Tovább olvasom

Meseíró pályázat az élelmiszerpazarlás ellen

Első alkalommal hirdette meg országos meseíró pályázatát a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja, hogy a fiatalok kreativitásán keresztül hívja fel a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémájára. A hivatal június 1-ig még várja az alkotásokat. A „Falatnyi történetek: Mesék maradék nélkül” pályázat legkiemelkedőbb alkotásai mesekönyv gyűjteményben is helyet kapnak.A mesék világa mindig is fontos szerepet játszott a gyerekek képzeletének fejlesztésében, miközben értékeket és tanulságokat közvetít. A Maradék nélkül program meseíró pályázata arra ösztönzi a fiatalokat, hogy saját történeteiken keresztül fogalmazzák meg a fenntarthatóság és az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem fontosságát.…

Tovább olvasom

Kerüljük az élelmiszerpazarlást!

A legfrissebb kutatási eredmények szerint hazánkban évente 68 kg élelmiszerhulladékot termel egy fő. Ennek közel fele elkerülhető lett volna, vagyis tényleges pazarlás következménye. Hasonló arányban vannak jelen az úgynevezett nem elkerülhető élelmiszerhulladékok is. Ide sorolhatók a fogyasztásra alkalmatlan állati és növényi részek, amelyek minden háztartásban szükségszerűen keletkeznek (például csirkecsont). Mindössze néhány százalékot tesznek ki az úgynevezett lehetségesen elkerülhető (potenciális) élelmiszerhulladékok. Ilyenek azok az élelmiszerrészek, amelyek bár emberi fogyasztásra alkalmasak, valamilyen ízlésbeli vagy egészségügyi okból mégsem kerültek elfogyasztásra (például almahéj, kenyérhéj). Az elkerülhető élelmiszerhulladékok között legnagyobb arányban az ételmaradékok szerepeltek. A…

Tovább olvasom