A gyermekek számára a játék és a cselekvő, aktív tevékenykedés alapvető módja a világ felfedezésének és a kreativitás kifejezésének. Amikor egy gyermek spontán, szabadon játszhat, aktív cselekvőként felfedezheti a környezetét, az boldogságot és örömet szerezhet számára. Ugyanez valósulhat meg a gyermekek életkorához és egyéni képességeihez igazított tervezett, szervezett tevékenységek során. Alapvetően abból indulunk ki, hogy a gyermek érdeklődik az őt körülvevő világ iránt, és kíváncsiságát, megismerési késztetését, motiváltságát táplálják az aktív cselekvőként megélt saját tapasztalások. A lehetőség, hogy felfedezheti és megismerheti a körülötte lévő dolgokat, pozitív érzéseket kelt amellett, hogy általa ismereteket szerez, kompetenciái is fejlődnek a tapasztalatszerzés során. Ezért is kiemelt szempont a pedagógus által szervezett tevékenységek tervezése és vezetése során, hogy megvalósuljon a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása. /Golyán Szilvia: Támogató kapcsolatok kora gyermekkorban In: PAIDEIA 14. évfolyam, 1. szám (2024)/

A Rózsakert Tagbölcsődében évről-évre megújuló, a családokat is bevonó tevékenységünk a Föld napi kertészkedés. Ennek a projektnek a részeként minden csoportban elkezdjük a tavaszi munkálatokat. A környezettudatos szemlélet megalapozása, a fenntarthatóságra nevelés élményalapú tevékenységekkel, többek között a kertészkedés és a természet közvetlen megtapasztalása által is elérhető. Valljuk, hogy már ebben az életkorban a természetszeretet, az ökoérzékenyítés és a felelős magatartás csíráját is el tudjuk kezdeni kialakítani.  A projekttel az volt a célunk, hogy a gyerekek játékos tevékenységekben, választási lehetőségekkel, cselekvésbe ágyazottan és sok mozgással természetközeli élményeket tapasztaljanak meg, melyeket úgy biztosítsunk, hogy a gyerekek teljes lényükkel legyenek képesek azt befogadni. Változatos tevékenységeket (vöröshagyma hajtatása, borsó csíráztatása, bab csíráztatása; magok szórása a vattára, öntözés, stb.) kínálunk, amelynek során a gyerekek sokoldalú tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek, átélhetik a felfedezés örömét, miközben fejlődik érzékelésük, észlelésük, megfigyelő képességeik, gondolkodásuk, figyelmük, akarati tulajdonságaik, értelmük, mozgásuk és érzelmi biztonságuk. Ez az élményalapú nevelés nem ismeretátadásra törekszik, hanem a gyermek ösztönös kíváncsiságára épít, a felfedezés, a megfigyelés és a szabad játék lehetőségeit helyezi előtérbe, mely által a gyermek fejlődését támogatja. A környezettudatos gondolkodás megalapozása elhivatott célunk, mely szemléletünket a gyermekeken keresztül a szülők felé is közvetítjük.

A kisgyermek érdeklődésének felkeltése és erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése által a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kapnak az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása. Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás. Kisgyermeknevelőként alapvető feladatunk a megfelelő környezet előkészítése és a támogató, elfogadó légkör biztosítása, amelyben a gyermekek bátran és szívesen vesznek részt. A különböző játékok, tevékenységek kezdetén rövid, játékos ráhangolással indítunk, például közös megfigyeléssel a természetben: meghallgatjuk a környezet hangjait, megsimogatjuk a füvet, megérintjük, elmorzsoljuk a földet, megnézzük a fákat, leveleket. Egyszerű, érthető szavakkal, mondatokkal kísérjük a tevékenységeket, így segítve a gyermekek figyelmének összpontosítását és az érzelmi ráhangolódást, a természethez való pozitív viszony kialakítását.

A környezet megismerésére nevelés a gyermek teljes, egész napi életébe illeszkedik, és komplexen kapcsolódik más tevékenységformákhoz. Fontosnak tartom, hogy már a bölcsődés korú gyermekek számára is természetessé váljon a környezetvédelem, a fenntarthatóságra nevelés, a takarékosság; egy aktív, cselekvő magatartás, mellyel a már megszerzett ismereteket, átélt tapasztalatokat a későbbi döntéseikben is képesek lesznek érvényesíteni.

Minden csoportban a kisgyermeknevelők szebbnél-szebb, természetről szóló képeskönyveket nézegettek a gyerekekkel, meséltek a képekről, felidézték közösen tapasztalataikat, élményeiket, emlékeiket. A tavasz ébredésével, a jó idő beköszöntével elkezdődtek a tavaszi munkálatok is a bölcsődénkben. A csoportokban az ültetési- és csíráztatási tervezet alapján meghatározásra kerültek a célok, eszközök, fejlesztési területek, a tevékenység menete.

A Cica csoportban a gyerekek – az újrahasznosítást figyelembe véve – a műanyag palackból kialakított tartóba vizet töltöttek, majd a hagymát úgy helyezték rá, hogy annak alsó része éppen érintkezzen a vízzel. Fontosnak tartották, hogy a növény ne merüljön teljesen a vízbe, csupán a gyökérképződéshez szükséges része legyen nedves. A tevékenység kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a gyerekek közvetlen tapasztalatot szerezzenek a növények növekedéséről, fejlődéséről; megfigyelhették a gyökerek megjelenését, majd a későbbi hajtásnövekedést is. A folyamat során fejlődött megfigyelőképességük, türelmük, felelősségtudatuk, hiszen a növény rendszeres gondozást igényelt. A közös tevékenység erősítette az együttműködési-és kommunikációs készségeket is.

A Katica csoportban borsót csíráztattak. A folyamat első lépéseként a kisgyermeknevelők a gyerekek együttműködésével beáztatták egy vizes tálkában a borsószemeket, így előkészítve azokat a csírázásra. Már ez a mozzanat is nagy élményt jelentett a gyerekek számára, hiszen saját kezűleg vehettek részt a „kísérletben”. Másnap a megduzzadt borsókat nedves vatta közé helyezték. A gyerekek aktívan közreműködtek: segítettek elrendezni a borsószemeket, majd minden nap közösen figyelték a változásokat. Nagy lelkesedéssel locsolgatták a vattát, ügyelve arra, hogy mindig megfelelően nedves maradjon. Ahogy teltek a napok, figyelték, hogyan bújnak elő az első kis csírák. Egy hét elteltével eltávolították a vattát, és a már megerősödött növénykéket kitették a teraszra, hogy a szabad levegőn, természetes fényben fejlődhessenek tovább. Ez a közös tevékenység nemcsak sok örömet szerzett a gyerekeknek, hanem megismerhették általa a növények fejlődésének folyamatát is. A gyerekek számára láthatóvá vált a természet ébredése: szenzoros élményt nyújtott, felelősségtudatot ébresztett, türelemre tanított.

A Maci csoportban a bab fejlődésével, növekedésével ismerkedtek meg. A gyerekek beletették a babot egy vattával kibélelt edénybe, vizet csepegtettek rá, majd olyan helyet választottak, ahol a nap sugarai „simogatták” azokat, ösztönözve a növekedésre. A kisgyermeknevelő a projekthez illően sokat énekelt, mondókázott, kihasználva a tevékenységben megbúvó műveltségtartalmakat, lehetőségeket. („Babocska a vattában, alszik még a pohárban. Vizet kap és napot is, kinő majd a kis hajtás is.”)

A tavaszi munkálatok közben a gyerekek játékos keretek között, sokoldalú érzékszervi tapasztalás által, az életkori és egyéni adottságaiknak, sajátosságaiknak megfelelően szereztek információkat a környezet formai-mennyiségi-téri viszonyairól. Különböző természetes anyagokkal – pl. földdel, magokkal, fűvel, levelekkel, kavicsokkal, kövekkel, és termésekkel – ismerkedtek, tevékenykedtek, játszottak.  A különböző anyagok tapintása, súlya, hőmérsékletük és felületük eltérései segítik az észlelés finomodását. A természetes anyagok tapintása, szemlélése, szaglása és hallgatása során fejlődik az észlelés pontossága, a figyelem és az emlékezet. A különböző textúrák megtapasztalása ösztönzi a finommotirikus készségek fejlődését. A cselekvések, jelenségek, eszközök megnevezései, a beszélgetések az érzékszervi tapasztalatokról, mind-mind gazdagítják a gyermekek szókincsét, hozzájárulva a nyelvi, verbális fejlődéshez. Emellett az érzékszervi tapasztalatok érzelmi biztonságot nyújtanak, csökkentik a feszültséget, és erősítik a gyermek–felnőtt kapcsolatot. A természetes anyaghasználat megalapozza a fenntarthatósági szemléletet is: a gyermek megtapasztalja, hogy a környezetünkből is meríthetünk játékokat, örömöt, élményt. A felkínált tevékenységek során a gyerekek megismerhették a növények életciklusát, a tavaszi munkálatok (csíráztatás, hajtatás, magvetés) közben közvetlen tapasztalatot szerezhettek a természetről.  E sajátos felfedezés során már ebben a fiatal életkorban erősödik a természethez való pozitív érzelmi viszonyuk, megtanulják a természet szeretetét, védelmét, megalapozzuk a környezettudatos magatartásformálást.

A további tervek között szerepel a fűszer- és gyógynövényt tartalmazó magaságyás további bővítése, oly módon történő kialakítása, hogy a gyerekek számára alkalmat és kihasználható lehetőséget nyújtson a természeti változások megfigyelésére, a környezettudatos nevelés szerves részeként emellett játékos, interaktív módon megismertessük a bölcsődés korosztályt a bogarak, lepkék és más rovarok csodáival is. Számunkra a permakultúra egy olyan szemléletmód, amely megtanít minket a természettel és a Föld összes élőlényével harmóniában együtt élni. Mai világunkban erre nagyon nagy szükség van. A mi felelősségünk, hogy képesek vagyunk-e a változásra bolygónk jövőjéért.

Kovács Róbert Jánosné mesterpedagógus, a Budapest XXII. kerületi Rózsakert Tagbölcsőde vezetője