Kategória: Állatvédelem

Vigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…

Tovább olvasom

Vadlovak költöztek az Őrségbe

Szerkesztőség

Néhány nappal ezelőtt négy Przewalski-ló költözött a Pentezug Rezervátumból (Hortobágyi Nemzeti Park) az Őrségi Nemzeti Parkba. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen – ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él – a korábbinál nagyobb létszámú állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják az élőhelyüket. A két nemzeti park igazgatóság és a fajjal kapcsolatos tenyésztői munka nemzetközi koordinálását végző Prágai Állatkert két évvel ezelőtt állapodott meg arról, hogy összesen nyolc vadló települhet át a Pentezug Rezervátumból az Őrségbe. Az állatok első csoportja…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Szerkesztőség

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

Rekordszámú kék vércse gyülekezés a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Szerkesztőség

Az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak. Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapataival találkozhatunk egyszerre szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak. A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kék vércse csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol…

Tovább olvasom

A lódarázs nem ellenség – az erdei ökoszisztéma fontos tagja

Szerkesztőség

A lódarazsak félelmetesnek tűnhetnek, azonban fontos szerepet töltenek be az erdő ökoszisztémájában. Ragadozó rovarok lévén segítenek szabályozni más rovarpopulációkat, különösen a kártevőket. Ezzel hozzájárulnak az erdő egyensúlyának fenntartásához, továbbá beporzó szerepük sem elhanyagolható. A Pilisi Parkerdő felhívja az erdőjárók figyelmét, hogy bár a lódarazsak (Vespa crabro) nem a legkedvesebb élőlények az erdőben, de annak fontos szereplői, a velük való találkozás veszélyei pedig minimalizálhatóak, ha néhány apró jótanácsot megfogadunk.A lódarazsak rajzási időszaka általában tavasz végétől ősz elejéig tart, leginkább májustól szeptemberig. Ebben az időszakban a kolónia aktívan építi fészkét, és keres…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom

Nyárvégi madárgyűrűző akció a fővárosi Naplás-tónál

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja 12. alkalommal szervez nyári madárgyűrűző akciót Budapesten, a cinkotai Naplás-tónál, ahova augusztus 8-25. között szeretettel várja az érdeklődőket hétköznap és hétvégén is. A madarak befogása és gyűrűzése naponta kora reggel 6 órától kb. délelőtt 10 óráig, illetve délután 19 órától naplementéig tart az időjárástól függően. 10-18h között a madármozgás megáll, illetve a hálókat is összehúzzuk. Esős időben, illetve nagyon erős szél esetén a gyűrűzés a fenti időszakban is szünetel. A napi munka és a látogatás menete az óránkénti hálóellenőrzések köré…

Tovább olvasom

Rekorddal zárult az idei fehérgólya-gyűrűzés

Szerkesztőség

Elérkezett a fehérgólya-fiókák kirepülésének időszaka és ezzel lezárult az idei gyűrűzési szezonjuk is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 614 fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg 2025-ben. Az akció 16 megyét, 352 települést érintett. A gyűrűzésekre több mint 12 ezren látogattak el, amivel a rendezvénysorozat a legnagyobb hazai természetvédelmi események közé került. A tavalyi rekord (1767) után idén még több fióka lábára került gyűrű. Ez a szám még nem tartalmazza a mentőhelyekre bekerült, később szabadon eresztendő fiatalokat. Összességében körülbelül minden kilencedik gólyafióka kapott egyedi jelölést, és…

Tovább olvasom

Söréttel lőttek meg egy kerecsensólymot a Hortobágyon

Szerkesztőség

Egy fokozottan védett fiatal kerecsensólymot lőttek meg ismeretlen elkövetők Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területén. A HNPI illetékes természetvédelmi őre egy sérült ragadozó madarat talált a földön, amely nem tudott felrepülni. A sérült állatot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy a kerecsent sörétes puskával lőtték meg. Ennek következtében röpképtelenné vált, szárnya szilánkosra tört és a lába is megsérült. Az állatkert állatorvosai a madár állapotát stabilizálták, egy…

Tovább olvasom

Az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció eredményeiről

Szerkesztőség

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely ezen eszközök hazai vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául. A drónok számos területen segíthetik az ágazatunkat – az egyik ilyen az őzgidák és a fészekaljak mentése a kaszálások előtt. Ennek voltaképp egy pilot projektje valósult meg ebben az évben, és az eredmények biztatóak: 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg! Tapasztalataink szerint két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadriasztó eszköz elől sem kelnek föl. Az, hogy a…

Tovább olvasom