Kategória: Állatvédelem

Sasleltár és sastérkép

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 22. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 8. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el több mint 2 000 sas és 250 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 18 486 ragadozó madár megfigyelésével. A 613 (tavaly 644) magyar, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett…

Tovább olvasom

Hogyan és mikor mentsünk állatokat?

Szerkesztőség

Már elérhető a Magyar Madármentők Alapítvány megújult weboldala. Az alapítványt a Budapesti Állatkert hozta létre a kertben folyó vadállatmentő munka támogatására. Az új honlap nemcsak a mentőmunkát, illetve a mentés aktuális híreit, sikertörténeteit mutatja be, hanem mentési útmutatóval is segíti az állatbarátokat, hogy a megtalált, segítségre szoruló állatokról addig is szakszerűen tudjanak gondoskodni, amíg az Állatkert vadállatmentő központjába kerülnek. A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként évtizedek óta vadállatmentéssel, ezen belül elsősorban madár- és kisemlősök mentésével foglalkozik. A központban Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről…

Tovább olvasom

Miért pusztulnak a beporzó rovarok?

Szerkesztőség

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog…

Tovább olvasom

Már kikeltek a madárfiókák!

Szerkesztőség

Az enyhe téli időjárásnak az egyik következménye az, hogy előbb kezdenek fészkelni a madarak, és már februárban kikelnek a madárfiókák. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont beszámolója és felhívása következik. A feketerigó hímek általában februárban foglalják el a territóriumukat, ezután veszi kezdetét márciusban a párzás, és utána az első költés. A tojó két hétig ül a tojásokon. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy január végén rakta a tojásokat, vagyis jóval hamarabb a kelleténél. Nórát és a lányát ez a látvány fogadta Veszprémben egy bokorban, ezért egyből hívtak…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom európai fajmegőrzése Magyarország feladata

Szerkesztőség

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…

Tovább olvasom

Hova tűntek a madarak, miért üresek a madáretetők?

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.  Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű). A madárhiánynak ezt az érzését tovább…

Tovább olvasom

Megújult a Margitszigeti Kisállatkert röpdéje

Szerkesztőség

Újjávarázsolták, és azóta be is népesítették a mentett ragadozó madarak röpdéjét a Budapesti Állatkert által működtetett Margitszigeti Kisállatkertben. A nemrégiben elkészült röpdében most egy tucat egerészölyvet, egy rétisast és egy pusztai sast láthatnak a Margitszigeten sétálók. A Margitszigeti Kisállatkert az 1950-es évek második felében jött létre, jóllehet már a két világháború között is voltak előzményei. A bemutatóhely fenntartását 2002-ben vette át a Fővárosi Állat- és Növénykert, az átvétellel egy időben pedig az épületeket, a karámokat és a röpdéket is teljesen újjáépítették. A jelenleg 21 állatfaj 102 egyedét bemutató Kisállatkert tavasztól…

Tovább olvasom

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, melyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre,…

Tovább olvasom

A Fővárosi Nagycirkusz fóruma a felelős állattartásról

B. Mezei Éva

„Állati Kör” címmel rendezték meg a Fővárosi Nagycirkusz állatvédelmi szakmai fórumát, amely első alkalommal a szánhúzó kutyák világát állította a középpontba. Az esemény-sorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az állatok értékeire, a felelős állattartás fontosságára, valamint bemutassa a szakterületek sokszínűségét.Fekete Péter főigazgató köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a cirkuszművészet tudományos hátterével is foglalkozó Nemzeti Cirkuszművészeti Központ egy kultúrstratégiai intézmény, amely komoly felelősséget jelent. Igazi haszonélvezői az állatok is. Az intézményben tudományos alapon elemzik az ember és állat együttélését, ezáltal a naponta a Fővárosi Nagycirkuszba ellátogató 2800 néző is megérezheti a felelős…

Tovább olvasom

Erdei fülesbagoly telelőhelyek felmérése ovik és iskolák részvételével

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet. A programban bárki részt vehet, ami remek szabadlevegős elfoglaltságot is kínál. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít. Az akció kiemelt célja a baglyok és telelőhelyeik védelme is, mert még mindig hallani olyan esetekről, amikor elzavarják ezeket az ártalmatlan madarakat, akár a fákat is kivágva alóluk! Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány…

Tovább olvasom