Kategória: Állatvédelem

2606 állatot mentett meg tavaly a budapesti Állatkert

Szerkesztőség

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti, a vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy…

Tovább olvasom

Idén bogarak lesznek az Év beporzói

Szerkesztőség

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület az Év beporzói szavazást – csatlakozva sok hasonló figyelemfelkeltő törekvéshez – először 2023-ban hirdette meg. Nem egyetlen fajt szeretnének évente a társadalom figyelmébe ajánlani, hanem egy állatcsoportot. A közönség által három javaslatból, online szavazás útján kiválasztott csoportot és annak részletesebb bemutatását minden évben a Beporzók napja (március 10.) előtt, március elsején hozzák nyilvánosságra. A kiemelt állatokkal kapcsolatos biológiai és természetvédelmi ismeretek mellett kulturális vonatkozásokat, pedagógiai ötleteket is megosztanak, hogy segítsék a pedagógusokat, közművelőket, és akár a szülőket is a beporzók ünneplésében, megszerettetésében, az ismeretterjesztésben. A…

Tovább olvasom

A sárgahasú unka az év kétéltűje 2025-ben

Szerkesztőség

A sárgahasú unka (Bombina variegata) rendszertanilag az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozik. Pupillájuk szív alakú, hátsó lábuk ujjai között fejlett úszóhártya feszül. Az unkafélék családjának tagjai nagyobb számban Ázsiában fordulnak elő, néhány képviselőjük viszont kizárólag Európában található meg. A sárgahasú unka korábban „hegyi unka” néven is ismeretes volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországon a sárgahasú unka elterjedése szigetszerű, egyes középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik. A sárgahasú unka Magyarországon a hegy- és dombvidéki vizes élőhelyeket kedveli. Élőhelyei főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben találhatóak, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben…

Tovább olvasom

A böjti réce lett az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte, mely viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.…

Tovább olvasom

Környezetgazdagítás és állatok karácsonya a budapesti Állatkertben

Szalontai Kriszta

Környezetgazdagításnak tekinthető az állatok életkörülményeinek minden olyan javítása, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy természetes módon viselkedjenek. A környezetgazdagítás célja, hogy értelmes elfoglaltságot adjunk az állatoknak. Hiszen amíg a természetben egész nap táplálékot, ivóvizet, búvóhelyet, párt keresnek, addig az állatkertben, ahol mindent készen megkapnak, sok szabadidejük marad, s ha ezt nem töltjük ki a természetes viselkedésükhöz kapcsolódó elfoglaltsággal, akkor unatkozni kezdenek. A budapesti Állatkert munkatársai folyton valamilyen környezetgazdagítási megoldáson törik a fejüket, amelynek eredményeit a látogatók is lépten-nyomon láthatják. Ilyen környezetgazdagítási lehetőséget nyújt a karácsony is: a fővárosi Állatkertben finomságokkal…

Tovább olvasom

Szemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért.  Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…

Tovább olvasom

Óvják a denevéreket a veszprémi várnegyedben

Szerkesztőség

Közel 100 denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították.„Április második felében 97 nőstény érkezett az Érseki Palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem…

Tovább olvasom

Természetvédelem a budapesti Állatkertben

Szerkesztőség

A Fővárosi Állat- és Növénykert fontos természetvédelmi programokban vesz részt, és egyúttal az ország leglátogatottabb kulturális intézménye is. A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik vezető állatkertje, az állatkerti világhálózat elismert tagja, amelynek stratégiai céljai közé tartozik a külföldi és hazai állatkertekkel, illetve más szakmai partnerekkel való együttműködés, mindenekelőtt a természetvédelem, a veszélyeztetett fajok megőrzése terén. Ennek érdekében az intézmény jelenleg is több ritkulóban lévő faj, köztük az óvilági majmok közé tartozó mandrill, a pompás koronásgalamb, a hangyászsün, illetve a szürke óriáskenguru európai állatkerti tenyészprogramját koordinálja. Emellett a kert…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom az év madara

Szerkesztőség

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik. A több évtizedes természetvédelmi munka eredményeként, 2017-ben az országos állományát 148-197 párra becsülték.A kerecsensólyom (Falco cherrug) kontinentális szinten is kiemelkedő  természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a szarvasbogarakra!

Szerkesztőség

Élőhelyeinek drasztikus megfogyatkozásával az utóbbi időben a szarvasbogár egyedszáma is jelentősen csökkent, így besorolódott a fenyegetett élőlények táborába. Magyarországon mind a nagy, mind a kis szarvasbogár hivatalosan védelem alatt áll. Mi is tehetünk értük kertünkben, lakókörnyezetünkben: az élőhelylétesítés mesterséges eszköze egy félárnyékos helyen, friss fából készített rönkpiramis, amelyet részben a földbe süllyesztett, függőlegesen álló fahasábokból lehet összeállítani.A rovaroknak kellenek a fák, nekünk pedig kellenek a rovarok. Még ha nem is vagyunk teljesen tudatában, hogy mennyire. Ezért nyugodtan meghagyhatunk egy fatuskót a kertben, mert hamarosan kivirágzik körülötte az élet, és többek…

Tovább olvasom