A Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madarász ovi, madarász suli foglalkozásainak fő célja – az ismeretterjesztés mellett – a gyermekek természet iránti érzékenységének kialakítása, megszilárdítása, fejlesztése. Napjainkban egyre szélesebb körben elfogadott az a szemlélet, hogy civilizációnk fennmaradásához elengedhetetlen a természet hatékony védelme. Hatékonyan megvédeni pedig azt tudjuk, amit ismerünk, tisztelünk és szeretünk.A Madarász ovi foglalkozások célja a gyerekek madárismeretének bővítése mellett a természetvédelmi ismeretanyaguk gyarapítása, a terepi élmények megszerzése, és a madárvilágon keresztül élő kapcsolat kialakítása a természettel.Az óvodás korosztály számára három sorozat áll rendelkezésre, hogy több éves együttműködés esetén…
Tovább olvasomCímke: madár
Tollasok közelről – tettek a biodiverzitásért
A Pro Vértes „Klímavédelmi workshop” programsorozat keretében szeretettel várja az érdeklődőket INGYENES programjára Csákvárra, a Geszner-parkba, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjába, amely a gróf Esterházy család egykori 20 holdas meseszép, tavakkal ölelt Pagonya volt. Mi hisszük, hogy mindannyian tehetünk még az ökoszisztémák összeomlása ellen. A fenntarthatóság már kevés, de hisszük, hogy aktív természetvédelmi tettekkel meg tudjuk gyógyítani bolygónkat, amennyiben minél többen beleállunk. A workshop a biológiai sokféleséget támogató és elősegítő módszereiből mutat be (a biodiverzitás védelem egykori jeles napján), ahol ezen az eseményen a tollasok kerülnek előtérbe. A PROGRAM RÉSZEI:– testmelegítő…
Tovább olvasomSzemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért. Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…
Tovább olvasomKönyvajánló – Fészkelő madaraink költésbiológiája
18 évnyi kutatómunka, 750 terepen töltött nap és 300 000 kilométernyi utazás a madarak világában – ezt a tudásanyagot foglalja magába Haraszthy László monumentális alkotása, amely a Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája címet viseli. A világviszonylatban is egyedülálló kétkötetes könyv 240 madárfaj költésbiológiai sajátosságait elemzi, amely tovább megy a fészek- és tojástípusok puszta bemutatásánál. A teljes ökoszisztéma számbavételével vizsgálja az élőhelyek fekvését, a fészkek elhelyezkedését, a fészekaljakat, valamint a kotlás és a fiókanevelés időszakát, végül pedig a kirepülő fiókákat. A madárvilág iránt érdeklődők több mint 1700 oldalon keresztül ismerhetik meg hazánk…
Tovább olvasom24. Tatai Vadlúd Sokadalom
A hónap utolsó szombatján, november 30-án immáron 24. alkalommal várják az érdeklődőket a szervezők Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára. A tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5 000-6 000 kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. A Tatai Vadlúd Sokadalom egyedülálló Magyarországon, Európában! Egyedülálló… – a környezete: a Gerecse hegység nyugati lábánál, egy hajdani történeti ökológiai folyosóban, egy lecsapolt mocsár helyén terül el; – a helyszíne: barokk kisváros szívében, egy mindösszesen 2 km2 kiterjedésű mesterséges…
Tovább olvasomSzárnyas munkások újítják fel az erdőt
Megkezdték az őszi szezonmunkákat a szajkók: a szárnyas munkások a természetes erdőfelújítás folyamatának résztvevői. A Pilisi Parkerdő egyre több helyszínen „veti be” ezt a természetközeli erdőfelújítási módszert. Az erdőfelújításról az erdőtelepítéssel ellentétben akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen szükségessé válik a faállomány megújítása, vagyis valamilyen módszerrel új faegyedek kell, hogy a területre kerüljenek. Ez történhet mesterséges módon, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból kifejlődő tölgyek esetében. A Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaznak: szajkók számára készített, cser…
Tovább olvasom
