A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, melyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre,…
Tovább olvasomCímke: madár
A ragadozómadarak természetvédelmi és vadgazdálkodási vonatkozásai
A Pro Vértes szeretettel vár minden érdeklődőt a „Hosszú téli esték” előadás sorozat következő eseményére, amelyre január 29-én, szerdán, 18 órakor kerül sor Csákváron, a Geszner-házban, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában. Az est vendége Haraszthy László ornitológus. A szakember előadásából a ragadozó madarak segítségével megismerhetjük a természetvédelem és a vadgazdálkodás szoros kapcsolatrendszerét. A mezőgazdasági területeken fészkelő valamennyi madarunk létszáma rémisztően csökken, miközben az apróvadak száma is hasonló ütemben fogyatkozik. Mindez ott is jellemző, ahol ragadozó madarak egyáltalán nincsenek. Nem szükséges messze menni, hogy az okokat megtaláljuk, hiszen amíg nem változik meg…
Tovább olvasomA böjti réce lett az év madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte, mely viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.…
Tovább olvasomLakossági madármegfigyelési akció
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel ismét az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket 2025. február 28-ig. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Az okostelefonos alkalmazással és internetes segédanyagokkal támogatott számolásban bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon vagy jegyzetfüzet. Az így gyűjtött adatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nyomon követhessük a klímaváltozás hatásait Magyarország téli madárállományának alakulására az elkövetkező évtizedekben. Hazánkban…
Tovább olvasomMadarász ovi foglalkozások
A Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madarász ovi, madarász suli foglalkozásainak fő célja – az ismeretterjesztés mellett – a gyermekek természet iránti érzékenységének kialakítása, megszilárdítása, fejlesztése. Napjainkban egyre szélesebb körben elfogadott az a szemlélet, hogy civilizációnk fennmaradásához elengedhetetlen a természet hatékony védelme. Hatékonyan megvédeni pedig azt tudjuk, amit ismerünk, tisztelünk és szeretünk.A Madarász ovi foglalkozások célja a gyerekek madárismeretének bővítése mellett a természetvédelmi ismeretanyaguk gyarapítása, a terepi élmények megszerzése, és a madárvilágon keresztül élő kapcsolat kialakítása a természettel.Az óvodás korosztály számára három sorozat áll rendelkezésre, hogy több éves együttműködés esetén…
Tovább olvasomTollasok közelről – tettek a biodiverzitásért
A Pro Vértes „Klímavédelmi workshop” programsorozat keretében szeretettel várja az érdeklődőket INGYENES programjára Csákvárra, a Geszner-parkba, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjába, amely a gróf Esterházy család egykori 20 holdas meseszép, tavakkal ölelt Pagonya volt. Mi hisszük, hogy mindannyian tehetünk még az ökoszisztémák összeomlása ellen. A fenntarthatóság már kevés, de hisszük, hogy aktív természetvédelmi tettekkel meg tudjuk gyógyítani bolygónkat, amennyiben minél többen beleállunk. A workshop a biológiai sokféleséget támogató és elősegítő módszereiből mutat be (a biodiverzitás védelem egykori jeles napján), ahol ezen az eseményen a tollasok kerülnek előtérbe. A PROGRAM RÉSZEI:– testmelegítő…
Tovább olvasomSzemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért. Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…
Tovább olvasomKönyvajánló – Fészkelő madaraink költésbiológiája
18 évnyi kutatómunka, 750 terepen töltött nap és 300 000 kilométernyi utazás a madarak világában – ezt a tudásanyagot foglalja magába Haraszthy László monumentális alkotása, amely a Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája címet viseli. A világviszonylatban is egyedülálló kétkötetes könyv 240 madárfaj költésbiológiai sajátosságait elemzi, amely tovább megy a fészek- és tojástípusok puszta bemutatásánál. A teljes ökoszisztéma számbavételével vizsgálja az élőhelyek fekvését, a fészkek elhelyezkedését, a fészekaljakat, valamint a kotlás és a fiókanevelés időszakát, végül pedig a kirepülő fiókákat. A madárvilág iránt érdeklődők több mint 1700 oldalon keresztül ismerhetik meg hazánk…
Tovább olvasom24. Tatai Vadlúd Sokadalom
A hónap utolsó szombatján, november 30-án immáron 24. alkalommal várják az érdeklődőket a szervezők Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára. A tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5 000-6 000 kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. A Tatai Vadlúd Sokadalom egyedülálló Magyarországon, Európában! Egyedülálló… – a környezete: a Gerecse hegység nyugati lábánál, egy hajdani történeti ökológiai folyosóban, egy lecsapolt mocsár helyén terül el; – a helyszíne: barokk kisváros szívében, egy mindösszesen 2 km2 kiterjedésű mesterséges…
Tovább olvasomSzárnyas munkások újítják fel az erdőt
Megkezdték az őszi szezonmunkákat a szajkók: a szárnyas munkások a természetes erdőfelújítás folyamatának résztvevői. A Pilisi Parkerdő egyre több helyszínen „veti be” ezt a természetközeli erdőfelújítási módszert. Az erdőfelújításról az erdőtelepítéssel ellentétben akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen szükségessé válik a faállomány megújítása, vagyis valamilyen módszerrel új faegyedek kell, hogy a területre kerüljenek. Ez történhet mesterséges módon, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból kifejlődő tölgyek esetében. A Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaznak: szajkók számára készített, cser…
Tovább olvasom
