
Zöld Szíves óvodásaink ismétlő nagycsoportosok, így különösen fontos volt számunkra a vízzel foglalkozni. A környezeti nevelés nemcsak egy-egy napról, hanem egy életmódról szól és a nagyokkal már különösen jól lehet dolgozni, építeni a három éven keresztül gyarapodó alapokra. Az élményközpontú tanulás mentén ebben az évben minél több ismeretet a szabadban, lehetőleg külső helyszínen valósítunk meg a csoporttal. A Víz világnapja kapcsán vízvizsgálatot terveztünk a dunaharaszti Sport-szigeten, az Ráckevei-Soroksári Dunaág partján. Célunk az élővilág megismerése, tisztelete, a közvetlen tapasztalatszerzés és a lakóhelyünk, környezetünk bővebb megismerése.
A márciusi forradalomhoz kapcsolódó témahetek mellett párhuzamosan elkezdődött a Víz világnapi téma bevezetése. Növényneveléssel indult a felvezetés, babot csíráztattunk vattán, fóliában, melyet az ablakra helyeztünk, így tudták figyelni a mag növekedését. Amikor pedig szárba szökkentek a magok, akkor kiültettük őket papírcserépbe, figyeltük, locsoltuk, gondoztuk.
Az előkészületek Berg Judit meseregényével folytatódtak a korábbi hetekben. A Lengemesék első kötetét olvastuk nekik, mely egy nádas világát mutatja be. Érzelmi alapokat adott a mese, mert Füttyös Vilkó és a lengék figuráin keresztül a gyerekek nem „száraz” biológiai tényként, hanem egy védendő, titokzatos világként tekintenek a nádasra. A személyes felelősség szálait pendíti a történet, hisz a lengék a „nádas védelmezői”. Ez rímel a Zöld Szíves szemléletre: a gyerekek is a természet kis védelmezőivé válnak a mese hatására. Az RSD-nél tett séta során a gyerekek már nem csak „vizet” láttak, hanem keresték a lengék nyomait, a tőkés récéket, a nádirigókat – így a megfigyelés sokkal koncentráltabbá vált.
A hét elején tó makettet kezdtünk építeni. Másnap utaztunk az RSD-partra, ahonnan ihlettetten tértünk vissza és folytatódott a makett benépesítése, az élményfeldolgozás. A gyerekek önálló válogatása és kreatív ötletei alapján a Zöld sarok kincsei – kövek, kagylóhéjak – kaptak új funkciót a makettben. A makett építésekor már a meséből megismert helyszíneket (pl. a Nádtengert) próbáltuk megeleveníteni, ami motivációt adott az alkotáshoz. Sétánk elején tanúi lehettünk egy horgász szerencséjének is, így közvetlen közelről figyelhettünk meg egy pontyot. A gyerekek lerajzolták, amit valóban láttak (pl. tőkés réce, nád, sirály, szárcsa, ponty stb.), így vált a kezdeti, üres makett egy élettel teli ökoszisztémává.
A sétánk során a Sport-szigeten elhelyezett tanösvényen keresztül vezetett az utunk. Örömmel adtuk át a bemutató szerepét az egyik kislánynak, mert olyan sokszor olvasták neki a szülei a táblák szövegét, hogy megjegyezte és ő mutatta be nekünk a táblákon szereplő élőlényeket.

A vízvizsgálat egy sor érzékszervi tapasztalás: a nádas susogását, a napsütés erejét, az élőlények hangját figyeltük, kutattuk a víz átlátszóságát, illatát, hőmérsékletét, a part menti tisztaságot. A vizsgálatot a hőmérséklet mérésével kezdtük, jóval hűvösebb volt, mint a levegő. Míg várakoztunk az eredményre, a gyerekek tiszta kémcsőbe merítettek mintát a Duna vizéből és a másik kémcsőbe az óvodából vitt vizet töltöttünk. Megfigyeltük a víz átlátszóságát és színét úgy, hogy fehér felület fölé helyeztük őket és felülről néztünk bele. A Duna vize sötétebb volt, part menti részeken a hordaléktól és az algáktól kapja jellegzetes zöldes-barnás árnyalatát. Ezután szűrtük a vizet tiszta vattán keresztül, hogy az illatát tudjuk ellenőrizni. A friss nádas és a nedves föld illatát idézte, szerencsére nem tapasztaltunk idegen, vegyszeres szagot.

Megmértük a víz pH-értékét (kémhatását) és az eredmények megerősítették: a Duna ezen szakasza élettel teli és egyensúlyban van, 7-es értéket mértünk. Közben a gyerekek végig vizslatták a vizet, izgalommal keresték, milyen élőlényre bukkan a szemük. Az élővilágot úgy dokumentáltuk, hogy a látott élőlények neveivel vadnaplót írtam, amit az óvodai munkához használtunk segítségül.
A tevékenység során a gyermekek érzelmi kötődése erősödött a helyi vizes élőhelyhez. Megfigyeltük a természetet, tiszteletben tartva az ébredező élővilág nyugalmát. A makettépítés és a helyszíni vizsgálat összekapcsolása segítette az ok-okozati összefüggések megértését (tiszta víz = gazdag élővilág).
A témahét megkoronázása egy iskolalátogatással zárult, ugyanis a hagyományos óralátogatás kereteit átlépve, idén egy komplex, interaktív játszóházba kaptunk meghívást az egyik helyi általános iskolától. A Víz világnapja köré szervezett tevékenységek során gyermekeink nemcsak az iskola falaival, hanem a leendő tanító nénikkel is közvetlen, támogató kapcsolatba kerültek. Zöld Szíves óvodaként szívmelengető volt látni, hogy a környezettudatos szemlélet és vizeink védelmének fontossága ilyen természetes módon, élményszerű feladatokon keresztül vált a délelőtt központi elemévé.
Nagy Edit óvodapedagógus, Dunaharaszti Hétszínvirág Óvoda
